A fizioterápia különböző fizikai és kémiai energiákkal való gyógyítást jelent. Ez lehet, hogy misztikusan hangzik, de a mozgásszervi betegségek kezelésében régóta és gyakran használjuk. Sokszor ír ki fizioterápiát a reumatológus a sajgó ízületekre, izomfájdalomra és egyebekre.

Fizikoterápia vagy fizioterápia?

A fizioterápia tágabb fogalom, mint a fizikoterápia. A fizikoterápia („k”-val) a fizikai energiákat használó kezeléseket jelenti (azaz elektromossággal, hővel, fénnyel, mechanikai hatással, mágnesességgel). A fizioterápia („k” nélkül) mindezt és plusz a kémiai hatásokat (pl. a gyógyfürdők hatóanyagainak hatását) is magában foglalja.

Lássuk mik ezek a terápiák és mire jók!

A fizioterápiás kezeléseket a ható energia alapján csoportosítjuk.

Minden fizioterápiás kezelés egyrészt ott hat ahová a kezelést tették (ez a helyi, közvetlen hatás).  Másrészt reflexes úton távolabbi testtájakra is hatása lehet, vagy a reflexek visszahatnak a kezelés közvetlen területére.

Íme a csoportosítás:

-          Mechanikai energiákkal dolgozó kezelések:

1, Mozgásterápia: torna, edzés, gyógytorna. Igen, ezek is fizikoterápiás kezelések, Angol nyelvterületen a fizioterápia egyet jelent a gyógytornával.

2, Masszázs. Nagyon sok fajtája van, a bejegyzésnek nem célja ezek ismertetése.

3, Ultrahang kezelés. Az ultrahang az emberi fül számára nem hallható hangtartomány. Az ultrahangot vizsgálómódszerként is használjuk. Kezelésként alkalmazva a kezelés helyén a szövetekben rezgést idéz elő, ezért mikroszkópikus szöveti masszázst okoz. Mire jó? Lazítja a kötőszöveteket, izmokat. Felpuhítja az izomcsomókat. Elsődlegesen használt kezelés ízületi meszesedések esetén. Értágító és keringésjavító a kezelés helyén. Ultrahang segítségével különböző hatóanyagok helyi bevitele elősegíthető (pl. krémek így hatékonyabbak lesznek). Erőteljes kezelés, nem mindenkinél használható.

-          Elektromos árammal ható kezelések:

Ezeknek nagyon sok fajtája van. Közülük az orvos mindig az adott problémának megfelelő kezelést választja. A problémás területre elektródák kerülnek, ezek elhelyezése is fontos a kezelés szempontjából. A kezelés hatása az elektródák elhelyezésétől és az áramformától függ.  Mire jó? A kezelések hatásai szerteágazók: fájdalomcsillapító (ez az elsődleges hatás), gyulladáscsökkentő, ödéma csökkentő, keringésfokozó hatásuk van a különböző típusoknak eltérő arányban. Az elektroterápiát izom-ingerlésre is használjuk, például gyengült, vagy bénult izmok esetén. Fitneszben is használnak izom-ingerlést.  Az elektroterápia kombinálható ultrahang kezeléssel. Az elektromos elektródák alá különböző hatóanyagok tehetők, az áram pedig fokozza a bőrön való bevitelt (ez az iontoforézis kezelés).  Elektroterápia a legtöbb mozgásszervi probléma esetén használható.

-          Fénykezelések:

Számos fénykezelés létezik: infravörös, ultraibolya, lézer, bioptron kezelések, stb.. Az infravörös kezelés melegítő hatású, ennek keringésjavító, izomgörcsoldó és így fájdalomcsillapító hatása van. Emellett nem csak mozgásszervi betegségekben használjuk, ismert például a fül-orr-gégészeti betegségekben való használata (pl. krónikus arcüreg gyulladás esetén). Az ultraibolya kezelést főleg bizonyos bőrbetegségek esetén alkalmazzuk: pl. pikkelysömör, durva pattanásos bőrbetegség, stb. Igen, a napozás is fényterápia, ha kezelés céljából fekszünk ki a napra. A lézerkezelésnek (lágy-lézer terápia) fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő és sebgyógyulást elősegítő hatása van. Ízületi gyulladásoknál gyakran alkalmazzuk.

-          Hőkezelések:

Ez a hideg és a meleg használatát jelenti a kezelésben. Részletesen nem is írok róla, annyira közismert. Ide tartozik a jegelés, a hideg vagy meleg borogatások, jégkamra, szauna, meleg fürdők, stb. A hidegnek gyulladáscsökkentő hatása van, a meleg görcsoldó, csökkenti az izmok feszességét.

-          Mágnes terápia:

A mágneses tér lehet úgynevezett statikus vagy pulzáló. Utóbbi pontosabban adagolható, variálható. Keringésjavító hatása van, ezért mozgásszervi fájdalmak csillapítására használatos, és fontos a csontokra való hatása. Utóbbi miatt alkalmazzuk csonttörések gyógyulásának elősegítésére, ízületi protézisek kezdődő lazulásánál, Sudeck- betegségben (ami egy reflexesen kialakuló csontritkulás fajta) és kopásos mozgásszervi betegségekben.

      -    Hidroterápia

A vízzel való gyógyításnak szerteágazó formái vannak. A vízben való tartózkodás a víznyomás (hidrosztatikai nyomás), a felhajtó erő és a víz hőmérséklete miatt számos élettani hatással bír. Hat az erekre, a szív- és keringési rendszerre, a tüdőre, a vesére és persze a mozgásszervekre is. Vízben könnyebb mozogni a gravitációs hatás csökkenése miatt, de más szempontból nehezebb is a nagyobb ellenállás miatt. Ezeket a hatásokat a vízi torna, aquafitnesz során remekül ki lehet használni. Vizes kezelés a súlyfürdő is, ami hazánkban igen elterjedt, a gerinc és különböző végtagi ízületek nyújtására használjuk.

      -    Egyéb fizikoterápiák:

Klímaterápia, barlangterápia.

 Kémiai hatások:

Már előbb is említettem, hogy a gyógyvizekben lévő hatóanyagok hatása kémiai, de az egyes kezelések hatóanyagok bevitelével való kombinálása is vegyes (fizikai+kémiai) kezeléshez vezet. Krémeket használhatunk az ultrahang és az elektromos kezelésekhez.

A gyógyfürdőkről egy másik bejegyzésben írok részletesen.

Figyelem!

-          A fizikoterápiás kezeléseket szakember javasolja! A különböző betegségekben egyes kezelések előnyben részesítendők, mások kevésbé ajánlottak.

-          A legtöbb fizikoterápiás kezelésnek vannak ellenjavallatai. Például gyulladt, sérült bőrre nem tehetünk kezelést. Pacemaker-rel rendelkezők elektroterápiát nem kaphatnak. Beültetett fém ne legyen az elektroterápia útjában. Stb… Ezért orvosi javallat szükséges a kezelésekhez.

-          A fizikoterápiás kezelések többsége lassan hat, és nem mindig elegendő önmagában. Vannak betegségek, amikor nem ez az elsődleges kezelés típus, hanem másra van szükség.

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

A csípőízület egyszerű felépítésű, erős, stabil nagyízület. Kevésbé érzékeny, mint az összetettebb felépítésű térdízület, mégis előfordulhatnak itt is problémák.

Számos eltérés okozhat csípőfájdalmat. Alapvetően három csoportra különíthetjük el ezeket:

1, a csípőízület betegségei,

2, a csípő környékén lévő szövetek eltérései,

3, kisugárzó fájdalom.

Lássuk ezeket sorban.

1, A csípőízület betegségei:

Gyermekkorban az ízület fejlődésének eltérései, csípőficam okozhat panaszokat. Most itt a felnőttkorban jelentkező panaszokra koncentrálok.

A csípő fájdalma, ha magából az ízületből indul ki, akkor leggyakrabban a lágyéktájon érződik. Olykor a csípőízület körül máshol is jelentkezik. A csípőízület mozgatásával a fájdalom fokozódhat, főleg a mozdulatok véghelyzeteiben. Így vizsgálattal elkülöníthető ez a fájdalom a máshonnan eredő panaszoktól.

A csípőízületi fájdalom gyakori okai:

- a csípő kopásos fájdalma hullámzóan jelentkezik, azaz vannak jobb és rosszabb periódusok. A kopás előrehaladottabb állapotban röntgennel mutatható ki. A porc elvékonyodását hamarabb jelezni tudja az ultrahang és az MRI vizsgálat, de kis mértékű kopás ritkábban okoz fájdalmat. Rendszeres torna, porcvédő készítmények segítenek karbantartani az ízületet és megelőzni a fájdalmat.

- csípőízületi gyulladás: számos oka lehet: túlterhelés, általános ízületi gyulladásos betegség (autoimmun betegség), Bechterew betegség, góc okozta ízületi gyulladás, fertőzés után kialakuló gyulladás, és még számos más ok. A gyulladást ultrahang vagy MRI vizsgálat mutatja ki. A terápia mindig az oknak megfelelő, de egyszerű ízületi gyulladáscsökkentő-fájdalomcsillapító gyógyszer általában szedhető.

- csontelhalás a combfejben: nagyon erős fájdalommal járó betegség, melyet anyagcsere eltérések (egyes autoimmun betegségek, keringési zavarok, alkoholizmus, stb), vagy ritkábban a csípő helyi betegségei okoznak. Kimutatni leghamarabb MRI vizsgálattal lehet, ekkor akár még megmenthető a csípő.

2, A csípő környéki szövetek betegségei

- nyáktömlő gyulladás (bursitis): nagyon gyakori probléma.

A comb felső részén oldalt, a  nagytompor érzékeny nyomásra,

fáj oldaltfekvésnél, mert nyomódik,

járáskor is érzékeny.

Oka a csípőízület, a medence vagy a derék valamilyen betegsége. Ilyenkor ugyanis az izmok kompenzálni próbálnak, és az eltérő terhelés miatt ez a terület gyullad be. Gyulladáscsökkentő krémek hatásosak lehetnek de nem mindig. A medence és a comb izmainak masszírozása segít (de a fájó részt nem szabad masszírozni). Néha helyileg adott gyulladáscsökkentő injekcióra van szükség.

- izomtapadási területek túlterhelése, gyulladása: az alsó végtag túlterhelése miatt jöhet létre, de sokszor okoz ilyet valamilyen góc. Tehát a terhelés átmeneti csökkentése, módosítása, gyógytorna mellett gócvizsgálatok is javasoltak, ha nem rendeződik hamar a probléma.

- a medence - keresztcsonti terület betegségei nem a csípőízület környékén, hanem fentebb és/vagy hátul jelentkeznek.

3, kisugárzó fájdalom

Oka leggyakrabban a derék betegsége. De okozhatják belgyógyászati betegségek, kismedencében lévő eltérések, és lágyéksérv is.

Nagyon  sokféle probléma állhat tehát egy csípőtáji fájdalom hátterében, nem múló panasz esetén érdemes orvosi vizsgálattal kideríteni a fájdalom hátterét, mert a kezelés akkor leghatékonyabb, ha a diagnózisnak megfelelő.

Jó egészséget kívánok!

Ijesztő diagnózis. Azonnal a deformálódott ízületek, és a nyomorékság jut róla sokak eszébe. Azonban nem törvényszerű, hogy tönkremenjenek az ízületek sokízületi gyulladás esetén. Egyrészt, ha nem olyan a gyulladás típusa, másrészt, a megfelelő terápia megakadályozza az ízületek károsodását.

Mi az a sokízületi gyulladás?

Az elnevezés nem véletlen: sok ízület van begyulladva. Orvosi kategória szerint sokízületi gyulladásnak akkor nevezünk egy betegséget, ha legalább 5 ízület gyulladása áll fenn. Figyelem! A gyulladást el kell különíteni a kopásos fájdalmas betegségtől, a sokízületi kopástól. A két betegség kezelése eltérő.

A sokízületi gyulladások típusai

Sokféle sokízületi gyulladás létezik, ezek kezelése is különbözik.

-          A vírusfertőzések kapcsán keletkező ízületi gyulladások általában maguktól, viszonylag hamar megszűnnek (hetek, vagy hónapok alatt). Speciális terápiára nincs szükség, fájdalomcsillapítók vagy egyszerű gyulladáscsökkentők szedhetők rá az orvos megítélése szerint. A vírusfertőzés kezelési módjáról szintén az orvos dönt, de vitaminok, gyógyteák fogyasztásával lehet segíteni a fertőzés legyőzését.

-          Gócok okozta sokízületi gyulladás a góc megszüntetése után gyógyul (fogászati góc, gyulladt mandula, stb.)

-          Immunológiai/ autoimmun sokízületi gyulladás: ez nem gyógyítható, folyamatos gondozást, kezelést igényel. Megfelelő kezelés mellett többségük jól karbantartható. Az autoimmun sokízületi gyulladás leggyakoribb és legismertebb formája a reumatoid artritisz. Ez a betegség hajlamos az ízületeket deformálni és károsítani, de a modern terápiák mellett ez már nagyon ritka manapság. Pár évtizede még nem igazán lehetett a károsodást megelőzni, ebből az időből maradtak fenn tönkrement ízületek, és található sok-sok ilyen fotó a neten. Fontos!: autoimmun sokízületi gyulladás bármely életkorban előfordulhat. Akár gyermekkorban is. Ez tehát nem az idősebb életkor ízületi betegsége, de időseknél is kialakulhat.

-          Ritkán a fentiektől eltérő, egyéb okok állnak a sokízületi gyulladás hátterében: anyagcsere-betegségek, genetikai eltérések, stb…

Hogyan ismerhető fel a sokízületi gyulladás?

A gyulladás miatt az ízület duzzadt, éjjel és/vagy hajnalban is fájdalmas, nem csak mozgatásra. Reumatoid artritisznél (többek között) reggelente az ízületek merevek, be kell őket járatni, hogy használhatók legyenek. Bármilyen ízületi fájdalom és duzzanat esetén orvosi vizsgálatok elvégzése után születik pontos diagnózis. A kivizsgálás részét képezi a vérvétel (alap paramétereken túl immunológiai vizsgálatokra is küldenek mintát), a gócvizsgálatok, és számos kiegészítő vizsgálat annak alapján, hogy az orvos az ízületek átnézése során mit talált.

A sokízületi gyulladás kezelése

A sokízületi gyulladás kezelése a gyulladás típusától függ.

- A vírus okozta gyulladás kezeléséről fentebb írtam

- A góc okozta gyulladás kezelése természetesen a góc megszüntetése vagy eltávolítása. Sajnos egy sokízületi gyulladás esetén nem lehet azt előre tudni, hogy például egy gócos fog okozta-e a gyulladást. Ez csak akkor derül  ki, ha a fogat kikezeli a fogorvos. A krónikusan gyulladt manduláról sem lehet megmondani, hogy oka-e az ízületi gyulladásnak. Csak a mandula kivétele után látszik, hogy ez okozta-e. A góctalanításnak azonban mindenképpen van értelme, mert ha nem is okozója a sokízületi gyulladásnak egy góc, de a gyógyulást és a terápia hatását hátráltatni képes. Ilyenkor hiába a jó kezelés, az ízületek csak nem akarnak gyógyulni. A góc eltávolításával már nincs akadály a gyógyulás útjában.

- Autoimmun betegség kezelése a betegség fajtájától függ, egyre modernebb gyógyszerek állnak rendelkezésre. Mivel hosszú távon kell kezelni ezeket a betegségeket, általában szükséges valamilyen alap-gyógyszer, amit bázisterápiának hívunk. Sokszor ez már önmagában elegendő a panaszmentességhez. Máskor ezeket kombinálni is szükséges. A legmodernebb kezeléstípusok a biológiai terápiák. A biológiai terápia lényege, hogy a szervezetben a gyulladást fenntartó molekula működését akadályozza meg. Tehát egy, speciális molekula ellen irányul, nem több kémiai célpontra hat, mint a bázisszerek.  A biológiai név a szer összetett fehérje mivoltára utal.

- Az egyéb betegségek, eltérések okozta gyulladások kezelése mindig az alap problémától függ, ezt itt nem részletezem.

Hogyan lehet megelőzni a sokízületi gyulladás kialakulását?

Hogy hogyan lehet teljesen kivédeni egy ilyen betegség kialakulását, arra még nincs válasz. Azért sem, mert keveset tudunk arról, kinél jelenne meg a jövőben sokízületi gyulladás, (bár olykor egy-egy családban örökletesen előforduló esetben nagyobb valószínűséggel kapja meg valaki a betegséget, de sosem 100% biztosan!). Sokat lehet azonban tenni, hogy csökkentsük a kialakulás esélyét. Ha vigyázunk egészségünkre, rendszeres ellenőrzésekre járunk, akkor a gócok kialakulási valószínűsége csökken (pl. karbantartott fogak, rendszeres menedzserszűrések – melyben gégészeti vizsgálat is van, stb.). Egészséges életmóddal, táplálkozással és sok mozgással is csökkenthető a gyulladás kialakulási esélye (pl. a helyes testsúly tartásával, mert a túlsúly is növeli a sokízületi gyulladás kialakulási esélyét, és a megfelelő terápia sem olyan hatásos túlsúly esetén (erről egy korábbi bejegyzésben írtam). Szerencsére ezek olyan dolgok, melyek amúgy is hasznosak, sok más betegség megelőzésében.

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

Csontjaink korántsem csak kemény tárgyak, hanem élő anyagok, melyekben folyamatosan „zajlik az élet”. A csont anyagcseréje a csontok folyamatos újjáépülését jelenti. Ez egy nagyon pontosan szabályozott egyensúly, melynek felborulása vezet a csontritkuláshoz. A csontok csodálatos belső életén túl azt is megtudhatjuk, hogyan jöhet létre a csontritkulás, és mit tehetünk csontjaink védelmében.

A csontok kívülről csak egy kemény tárgynak tűnnek, mikroszkóppal megnézve azonban nagyon érdekes felépítésűek. Vannak benne különböző csontsejtek, körülöttük pedig a kötőanyag a sejtek közötti állomány.

Csontsejtek

A csontsejteknek 3 fő típusa van. A bontó csontsejtek a csontot bontják, az építő sejtek építik, és vannak a beágyazódott sima csontsejtek, melyek a csont anyagcseréjében vesznek részt aktívan.

A csont folyamatosan átalakul, újjáépül, cserélődik. A bontó sejtek a megöregedett részeket lebontják, és helyettük új, friss csontot képeznek az építők. Amíg ezt a cikket elolvassuk, addig is bomlik valamennyi csont és épül is jó esetben ugyanannyi… Egészséges felnőttnél évente megújul a csontállomány tizede.

Sejtek közötti csontanyag

A sejtek közötti kötőanyag két fő részből áll. A szerves anyagok (pl. kollagén) adják a csont rugalmasságát. Enélkül a csont csak egy rugalmatlan, könnyen porladó, törékeny, élő szervezetben használhatatlan anyag lenne. A szervetlen anyagok - ásványok (kalcium, foszfor, stb.) a csont keménységéért felelősek. Ezek hiányában a csontnak nem lenne különösebb tartása, csak egy hajlékony gumiszerű anyag lenne. (Ilyet magunk is előállíthatunk, ha pl. csirkecsontot 1-2 napra ecetbe áztatunk. Az ecet kioldja az ásványokat, marad a hajlékony „gumi”.)

A csont folyamatos megújulása

A csontállomány folyamatos cserélődése nagyon érzékeny egyensúly! Ha több bomlik, vagy kevesebb épül, kevesebb lesz a csontállomány, azaz csontritkulás alakul ki. Van olyan betegség is (bár nagyon-nagyon ritka), amikor a bontással van gond, a túl sok csontállomány sem egészséges (oszteopetrózis betegség). Ez utóbbi is fájdalomhoz, törésekhez vezethet, valamint a kiszorított csontvelőállomány miatt vérszegénységhez.

A megújulás egyensúlyát számos anyag tartja fenn. Ezek különböző hormonok és egyéb információt szállító anyagok, vitaminok és az ásványok. Ha ezek bármelyikéből kevesebb van, vagy éppen több, akkor megborul az egyensúly.

Csontanyagcserét befolyásoló anyagok

Hormonok:

-          nemi hormonok: ösztrogén és tesztoszteron: a csontépítést fokozzák, ezért csontvédő hatásúak. Ezért van az, hogy nőknél a menopausával hirtelen csökkenni tud a csontállomány és csontritkulás alakulhat ki. A menstruáció elmaradása után csontritkulásra szűrővizsgálatot érdemes végezni, addig védettséget élvezünk csontritkulással szemben, hacsak nincs más hajlamosító tényező, vagy betegség… Férfiaknál a hormonszint fokozatosan csökken, nincs akkora hirtelen változás mint nőknél, ezért csontritkulás csak későbbi életkorban, lassan alakul ki, de létrejöhet ezért férfiaknál is fontos a szűrés!

-          Mellékpajzsmirigy hormon (parathormon) csontbontó, de különleges adagolással csontépítő hatása van. És létezik is ilyen csontépítő gyógyszer súlyos csontritkulás kezelésére.

-          Pajzsmirigy hormon: normális mennyisége szükséges a csont normál képződéséhez, de ha túl sok van belőle, akkor inkább bont.

-          Kalcitonin: csontépítő hatású, de összetett működésű, ezért csontritkulás kezelésére hosszú távon nem vált be. (Próbálták…) De még kapható, csontritkulás miatt létrejött csonttörés akut kezelésére.

-          Növekedési hormon: csontépítő

-          Inzulin: ez is csontépítő

-          Mellékvese szteroidok: csontbontók. Ezért lehet a hosszan (évekig) alkalmazott szteroid gyógyszereknek csontritkulás a mellékhatása

Egyéb anyagok:

-          D vitamin: az egyik legismertebb és nagyon fontos csontvédő anyag. Hiányában csontritkulás, csontlágyulás jön létre

-          Kalcium és más ásványi anyagok: ezek épülnek be a csontba

-          Nagyon sok egyéb anyag, molekula vesz részt a csontanyagcserében. Többek között immunanyagok is.

Ezért lehetséges, hogy rengeteg betegség befolyásolja a csont működését és okozhat csontritkulást, mert a legtöbb negatív tényező a bontás irányában hat.

Egyéb hatások:

A csontot érő hatások is befolyásolják a csont működését. Legfontosabb ilyen hatás a mozgás! Egyedülálló csontépítő hatása van. A hormonszintjeinket nem tudjuk egyszerűen befolyásolni, veszélyes is feleslegesen belenyúlni a kényes hormonális egyensúlyba. Az egyetlen amit könnyűszerrel megtehetünk: a sok mozgás, nincs még egy ilyen jó gyógyszermentes csontépítő.

A gravitáció is fontos a csontoknak. Az űrhajósoknak az űrben töltött hosszabb idő után csontritkulása alakul ki. Az úszás sem javítja a csontritkulást, egyébkén nagyon jó sport (az egész izomzat átdolgozására, és kardio edzésként)… Jobb olyan mozgást választani a csontritkulás kezelésére, ami kihasználja a gravitációt (futás, gyors gyaloglás, akár ugrálás). És fontosak, csontstimulálóak az erősítő gyakorlatok, különösen a hátizmokra.

Csúcs-csonttömeg

Gyermekkorban a növekedés során egyre több csontunk lesz. A növekedés időszakában természetesen a csontépítés dominál, a bontás lényegesen kevesebb. A növekedés befejeződése után mindenkinél kialakul az a maximális csontmennyiség, amiből később veszítünk valamennyit. Ezt nevezzük csúcs-csonttömegnek. Nőknél a menopauzával, férfiaknál kicsit későbbi életkorban indul jelentősebb csonttömeg csökkenés. Ha több volt a maximális mennyiség, kisebb eséllyel vagy később csúszunk bele a csontritkulásos tartományba. Ezért fontos odafigyelni gyermekkorban a sok mozgásra, szabad levegőre, egészséges táplálkozásra (kalcium és D vitamin bevitelre), hogy minél több legyen az a maximális csonttömeg. Persze az elérhető maximum genetikailag meghatározott, de azt viszont érdemes kihozni a szervezetből…

Csontjaink védelmében

Gyermekkorban: mozgás, mozgás…. Egészséges táplálkozás (sok zöldség és gyümölcs, tejtermékek, vagy ha azt nem tud fogyasztani olajos magvak, D vitamin…).

Felnőttkorban: a mozgás és a jó táplálkozás itt is ugyanolyan fontos. Kalcium, magnézium, D vitamin bevitel, ha táplálékból (és napsütésből) nem jut be elegendő, akkor pótolni szükséges. Szűrővizsgálat javasolt nőknél menopauza után, férfiaknál kb. 60 éves kortól (egyénileg változó). Mindkét nemben hajlamosító betegség fennállása esetén hamarabb is szükség lehet rá, a mérés szükségességéről a kezelőorvost érdemes megkérdezni. Kialakult csontritkulás esetén speciális csontbontást gátló vagy csontépítést segítő gyógyszerre is szükség lehet. Ez orvos írja fel, ha szükség van rá.

(Megjegyzés: egy korábbi bejegyzésben részletesebben is írtam a csontritkulás kezeléséről. Későbbiekben pedig lesz még szó a csontritkulás tüneteiről és vizsgálati lehetőségeiről.)

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

Egy vérvételből nagyon sok dologra fény derülhet. Segít a diagnózis meghatározásában és egyes betegségek lefolyásának követésében. Milyen laborértékeket nézünk mozgásszervi betegségek vizsgálatakor és kezelésekor? Erről szól a mai bejegyzés.

Egy egyszerű sérülésnél (pl. bokarándulásnál), amikor egyértelmű a kapcsolat a sérülés és a kialakuló fájdalom között, nincs szükség vérvételre. Azonban ha a fájdalom, vagy duzzanat kialakulásának nincs emlékezetes előzménye, vagy más miatt merül fel egyéb ok lehetősége, szükség lehet a laborvizsgálatra. 

Mikor kell vérvételt végezni?

Két okból van szükség vérvételre. Az egyik, ha a diagnózis megállapításában várunk tőle segítséget. Másik, amikor már megvan a diagnózis, elindult az annak megfelelő kezelés, de a betegség alakulását követni kell.

Milyen értékeket figyelünk a diagnózis megállapításához?

1, A gyulladásra utaló értékek akkor emelkednek, ha a gyulladás az egész szervezetet érinti. Ha például egy helyi ínhüvelygyulladásról van szó, akkor a laborban semmilyen paraméter nem változik, sőt ha bármi változik, akkor az ínhüvelygyulladás mellett, vagy a hátterében mást is kell keresni.  Azonban ha fertőzés kapcsán kialakult gyulladásról, autoimmun gyulladásos betegségről van szó, emelkednek a gyulladásra utaló értékek.  Melyek ezek?

- vörösvértest süllyedés (másként We),

- C reaktív protein (CRP),

- változhat a vérképben a vörösvértest szám, a hemoglobin szint és a hematokrit érték (ezek krónikus gyulladás esetén csökkennek,

- emelkedhet a trombocita szám

- fertőzések esetén emelkedik a fehérvérsejtek száma (ezen belül a neutrofilek száma) 

Mikor nem emelkednek a gyulladásos értékek?

-          helyi gyulladások esetén, amikor a gyulladás nem érinti az egész szervezetet,

-          gócok okozta ízületi gyulladás esetén (pl. fogászati góc miatt kialakult gyulladásoknál),

-          spondilartropátiáknál (pl. Bechterew betegségnél) nem mindig emelkedik, de van, amikor igen. 

A gyulladásos paraméterek a terápia hatásosságának és a betegség alakulásának követésére is alkalmasak és szükségesek bizonyos betegségek (pl. sokízületi gyulladás) esetén. 

Milyen diagnózisban segítő laborértékek léteznek még?

1, Immunológiai paraméterek az autoimmun betegségek diagnózisában elengedhetetlenek: Például:

-           reumatoid faktor (reuma faktor, RF) és az anti CCP a sokízületi gyulladás diagnózisában,

-          ANF (vagy ANA) a lupusz és más autoimmun betegség gyanúja esetén,

-          Sok egyéb autoimmun betegség létezik, melyek diagnózisában egyéb imunológiai eltéréseket keresünk.

2, „Szerológiai” vizsgálatokat végzünk fertőzések után, illetve amiatt kialakult mozgásszervi betegség esetén. Ezek közül a legismertebb a Lyme betegségre vonatkozó vizsgálat. A Lyme betegség kullancscsípés után jöhet létre, ilyenkor a Borrelia nevű baktériumra utaló eltéréseket keressük a laborvizsgálattal. De sok más egyéb baktérium és vírus nyomának kimutatása lehetséges szerológiai vizsgálattal. 

3, egyéb diagnózisban segítő vizsgálatok a vérvételből:

- Hormonális eltérések is okozhatnak mozgásszervi betegséget. Például pajzsmirigyhormon (TSH), mellékpajzsmirigy hormon (parathormon), nemi hormonok szintjeinek változása – ezek mindannyian fontosak lehetnek többek között a csontritkulás okainak vizsgálatához, egyedileg mérlegelve a szükségességüket.

- A húgysav szintje a köszvény megállapításában elsődleges. A húgysavszintet a kezelés elkezdése után is rendszeresen ellenőrizni kell a húgysavcsökkentő gyógyszer hatásának követéséhez. A gyógyszert a húgysav szint változásainak megfelelően kell módosítani. 

A kezelés hatásának ellenőrzésére és a betegség alakulásának felmérésére a vérvételi értékek alakulását követni kell bizonyos időközönként ismételt vérvételekkel. Milyen paramétereket követünk?

- a gyulladásos paraméterekét (melyeket fentebb írtam le),

- a húgysavszint alakulását köszvény esetén,

- csontritkulás esetén a kalcium, foszfor, magnézium valamint a D vitamin és egyes esetekben a kollagén keresztkötés nevű paraméter szintjének időszakos ellenőrzése ajánlott,

- egyes gyógyszereknek lehet a vérkép változásaiban megjelenő mellékhatásuk. Vannak olyan hosszabb távon szedendő gyógyszerek, melyek szedésénél rendszeres vérvételek szükségesek a máj- és a veseműködés, a vérkép változásának ellenőrzésére.

- Az autoimmun betegségek diagnózisát adó értékeket nem szükséges folyamatosan ellenőrizni. Azok ugyanis nem „gyógyulnak” meg és nem nagyon változnak, azaz többségük mindig pozitív marad. A kezelés célja az autoimmun gyulladás csökkentése, melyet a gyulladásos paraméterek változásával kell ellenőrizni, nem pedig az immunológiával.

Fontos!

A vérvétel értékei egyedileg értékelendők a betegség és az esetlegesen szedett gyógyszerektől függően.

Ebben a bejegyzésben a legfontosabb laborértékekről írtam, nagyon sok vérvételi paraméter létezik még, melyek felsorolása terjedelmi korlátokba ütközik.

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

Testünkben számos helyen élnek olyan baktériumok, melyek nem kórokozók, sőt! szükséges és jó baktériumok. Ott vannak a bélben, a bőrön, a szájban, a torokban… Ezek a szervezet normál baktériumflóráját képezik. De azon túl, hogy ott vannak, és nem okoznak betegséget, jelentős hatással bírnak az immunrendszer működésére. Ezért fontosak mozgásszervi szempontból is. Számos feladatukról álljon itt néhány összefoglaló gondolat.

Mi az a normál flóra?

Minden ember testében rengeteg baktérium él, melyek nem okoznak betegséget, sőt az egészség fenntartásához elengedhetetlenek. A baktériumok száma kb. százszorosa a test emberi sejtjei számának. Tehát minden egyes saját sejtre 100 baktérium jut! Vannak emellett normál vírusok is a testben, ezek száma még több. A rajtunk és bennünk élő normál flórát mikrobiomnak (vagy mikrobiótának) nevezik.

Hogyan kerülnek a baktériumok a testbe?

Már születéskor elkezdődik a baktériumok bejutása a szervezetbe. Más baktériumok találhatók a természetes úton születettekben, mint a császármetszéssel világra jövő babákon. Ez sok tudós szerint jelentőséggel bír a későbbi immunproblémák szempontjából: a császármetszéssel születők ilyen szempontból érzékenyebbek lehetnek (számos kutató szerint ez a hatás később rendeződik). A szoptatással, táplálkozással, a bőrre az érintkezésekkel szintén rengeteg baktérium jut.

Mi a feladata a normál baktériumoknak?

Egyrészt nem engednek bejutni más baktériumokat, tehát megakadályozzák a betegséget hozó baktériumok megtelepedését. Így nagyon sok betegséggel szemben megvédenek bennünket! Másrészt jelentős hatással bírnak az immunrendszerre, részt vesznek annak működésében. Így tudnak védelmet adni nemcsak a fertőzésekkel, de sok egyéb betegséggel szemben is. Ilyenek például egyes anyagcsere, idegrendszerei és immunológiai betegségek.

Milyen az egészséges baktériumflóra?

Az egészséges flóra nagyon sokféle baktériumot tartalmaz. Tudósok megfigyelése szerint annál egészségesebb a szervezet, minél több baktériumtípust találnak. Azt is megfigyelték, hogy egyes baktériumok hiánya, vagy túlsúlya (tehát az egyensúly felborulása) bizonyos betegségekhez vezet. Minden egyes betegségben más-más, de jellemző eltérést fedeztek fel.

Milyen betegségek alakulhatnak ki?

Sok betegséggel hozzák összefüggésbe a megváltozott baktériumflórát. Íme néhány:

-          anyagcsere betegségek: pl. 1. típusú cukorbetegség

-          allergiás betegségek, étel-érzékenységek,

-          gyulladásos bélbetegségek (kolitisz),

-          autoimmun betegségek, gyulladásos ízületi betegségek,

-          rákos megbetegedések: pl. vastagbél-rák, májrák,

-          pszichiátriai problémák: depresszió, szorongás, krónikus fáradtság szindróma, autizmus

-          elhízás,

-          és még sok más betegség…..

Fontos! A fenti betegségekben főleg azt találták, hogy az adott betegségben szenvedő ember baktériumflórája eltér az átlagostól, minden betegséget más kóros eltérés jellemez. Az ok-okozati összefüggéseket még nem tárták fel pontosan, ezért legtöbb esetben nem lehet a terápiára vonatkozó messzemenő következtetést levonni! Van persze sok sikeres terápiás próbálkozás is.

Hogyan tarthatjuk egészségesen a normál flóránkat?

-          Az ésszerű tisztálkodás egészséges, de mindenképpen óvakodni kell a túlsterilizálástól, a szükségtelen antibakteriális kézfertőtlenítő szappanok és tusfürdők rendszeres használatától.

Megfigyelték, hogy azok a gyermekek, akiket nem féltettek túlságosan a koszolódástól, egészségesebb immunrendszerű felnőttekké cseperedtek. Közülük kevesebben voltak allergiásak vagy autoimmun betegek.

-          Az egészséges, nem túlkezelt ételek fogyasztása segít megtartani az egészséges flórát. Sok zöldség, gyümölcs fogyasztása előnyös, a tejtermékek (pl joghurt), egyes savanyított, erjesztett ételek szintén hasznosak.

-          Az antibiotikumok a kórokozó baktériumokon kívül a normál flórán is nagy pusztítást tudnak végrehajtani. Csak szükség esetén, az orvos javaslatának megfelelően szedjünk antibiotikumot!

-          Antibiotikus kezelés mellé nagyon hasznos probiotikum szedése.

Érdekes! Felismerve az egészséges bélflóra rendkívüli jelentőségét, egy különleges terápiát is kialakítottak számos immunbetegség kezelésére. Tudjuk, hogy a bél baktériumflóráját nem lehet könnyen megváltoztatni, erre a szájon át szedett probiotikumok nem elegendőek súlyosabb betegség esetén. Ezért a bélbe közvetlenül a legjobb eljuttatni a szükséges baktériumokat. Erre alkalmas a széklet transzplantáció! Igen, jól értette!  Amikor egy egészséges ember székletét juttatják be a beteg ember belébe. Ilyen módon például gyorsan és nagyon hatékonyan szüntethetők a bélgyulladás tünetei, de sajnos ez még nem jelent hosszú távú megoldást.

Az elkövetkező időben még sok kutatási eredmény lát majd napvilágot. Ezek némelyike közelebb vihet bennünket több betegség gyógyításához.

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

Sokak számára ismert, hogy a túlsúly befolyásolja ízületeink állapotát. Például gyakoribb a térdízületi fájdalom és kopás.  A zsírszövet azonban nem csupán felesleges nehezék, hanem sokkal több annál. Aktívan részt vesz a szervezet anyagcseréjében és a hormontermelésben is. Ezeken a folyamatokon keresztül pedig lényegesen több mozgásszervi folyamatra van hatása, mint ami csupán a plusz tömegből adódna. Most ezekről írok.

Hogyan tudja befolyásolni a szervezet anyagcseréjét a zsírszövet?

A zsírszövet zsírsejteket tartalmaz. A szervezet minden egyes sejtje – így a zsírsejtek is – képesek:

1, bizonyos anyagokat termelni

2, más sejtek által termelt anyagok által közvetített információkat fogadni.

Hogyan történik a sejtek közötti információcsere?

A sejtek által termelt anyagok

1, egyik része a sejt közvetlen környezetébe kerül,

2, másik része a vérkeringésbe jut. A vérkeringés útján szinte minden sejthez eljuthatnak.

Az adott anyag által közvetített információt („adást”) csak azok a sejtek tudják venni, amelyek megfelelő „vevőkészülékkel” (receptorral) rendelkeznek. A zsírsejteken is vannak receptorok, ezért ők is veszik más sejtek adását, és erre a sejtműködés megváltozásával reagálnak.

Milyen hatása van a túlsúlynak a mozgásszervekre?

1, A túlsúly mechanikai hatásai (melyek csupán a nagyobb terhelés miatt alakulnak ki):

- térdízületi fájdalom és kopás korábban kezdődik és súlyosabb,

- csípőízületi kopás,

- lúdtalp, lábpanaszok,

- derék és hátfájás, lumbágó, isiász, porckorongsérv, csigolyaelcsúszás.

2, A fentebb leírt anyagcsere hatások miatt kialakuló eltérések:

- kopásos ízületi betegségek olyan ízületeken, melyek testsúlyterhelésnek nincsenek kitéve (például a kéz ujjain),

- gyulladásos ízületi betegségek könnyebben kialakulnak, súlyosabbak lehetnek, és nehezebben gyógyulnak a megfelelő kezelésekre. Ez azért lehetséges, mert a zsírszövet által előállított anyagok egy állandó alacsony gyulladásos állapotot képesek a szervezetben fenntartani. Így a meglévő hajlamot és betegséget felerősítik.

- autoimmun betegségeknél ugyanez a helyzet.

- a pikkelysömör (pszoriázis) nevű betegség is könnyebben kialakul, súlyosabb lehet túlsúly esetén. Hogy jön ez a mozgásszervekhez? Mert létezik egy pikkelysömörhöz társuló ízületi gyulladásos betegség.

- csontritkulás: sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a túlsúly véd a csontritkulás ellen. Ennek az volt az oka, hogy a zsírszövetben többlet csontvédő ösztrogén hormon termelődik. Ennek valóban van védő hatása, de a többi zsírszövetben termelődő anyagot is figyelembe kell venni, ezek csökkentik a védő hatást. Mindezzel együtt a soványak még mindig jobban ki vannak téve a csontritkulás lehetőségének.

- Mozgásszervi betegségeken túl: A zsírszövetnek hatása a van a szívre és a keringési rendszerre. Így alakulhat ki magas vérnyomás, érelmeszesedés, és sok más szívbetegség túlsúly esetén. Bizonyos tumoros betegségek szintén gyakoribbak (pl. emlőrák). A 2. típusú cukorbetegség nagyrészt túlsúlyosaknál alakul ki. (Számos más folyamatot és betegséget befolyásol a súlytöbblet. A bejegyzésnek nem célja ezeket részletesen ismertetni.)

Ezeket a folyamatokat nagyon intenzíven kutatják világszerte. Számos részlet még nem teljesen ismert, és folyamatosan várhatók az újabb kutatási eredmények.

Addig is mit tehetünk?

-          Sok érv szól amellett, hogy a normál testsúly tartása fontos az egészség szempontjából.

-          Túlsúly esetén önostorozásnak nincs értelme, a túlsúly számos tényező együttes eredménye. A villámgyors fogyással kecsegtető csodadiéták hosszú távon nem hasznosak. A fogyás nem könnyű, jobb segítséget kérni, olyantól, aki képes támogatni, és/vagy szakmai segítséget adni.

-          Nagyon fontos tudni azt is, hogy a túl kevés zsírszövet sem egészséges, a zsírszövet által termelt anyagokra megfelelő mennyiségben szükség van!

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

Gyakori eltérés a sarok hátsó de még gyakrabban talpi oldalán található csontkinövés. Maga a kinövés nem fáj. De ha gyulladást okoz, akkor nagyon! Mit lehet ekkor tenni? Eltüntethető a csontkinövés?

Mi az a sarkantyú?

Sarokfájdalom esetén készített röntgen felvételeken gyakran látunk sarkantyút, azaz meszes tüskét a sarokcsonton. (A röntgen leleten ez exostosis néven van leírva.) Ez a sarokcsont alsó vagy hátsó oldalán fordulhat elő. A sarok alsó felszínén lévő csontkinövés a hosszanti szalag eredési területének meszesedése, a sarok hátsó felszínén pedig az Achilles ín tapadásának meszesedése.

Hogyan alakul ki?
A meszesedés túlterhelés, vagy irritáció miatt jön létre. Ilyen például - és ez a leggyakoribb - ha lúdtalp miatt túlfeszül a talpi szalag. A talpi szalag feladata többek között, hogy a talpi boltozatot áthidalva tartson. Ha a boltozat lelapul, az áthidaló szalag túlfeszül, és erősebben húzza az eredési területet. Erre a szervezet meszesedéssel reagál.

Krónikus gyulladás esetén is kialakulhat meszesedés, főleg az Achilles ínnál. Ilyenkor felmerülhet gyulladásos reumatológiai betegség lehetősége, amennyiben más tünetek is utalnak rá. Ekkor tehát nem a túlfeszülés az ok, hanem az egész szervezetet érintő immunbetegségről van szó. Lényegesen ritkább, mint a túlterheléses irritáció.

Mi hajlamosít a kialakulására?

A túlterheléses típus nagyobb eséllyel alakul ki túlsúly, nem megfelelő lábbeli viselése és tartós megterhelés (pl. állómunka végzése) esetén.

Milyen panaszokat okoz?

A meszesedés önmagában nem fáj, viszont az általa okozott gyulladás igen. Ilyenkor a sarokra ráállni, lépni nagyon fájdalmas tud lenni. Főleg, ha a talpi oldalon van a gyulladás.

Hogyan kezelhető?

Pihentetés, a láb óvatos tornáztatása, a lábszár izmainak nyújtása és masszírozása segít, egyéb terápiákkal együtt alkalmazva. A fizikoterápiás kezelések egyszerű esetben jó hatásúak. Sokféle gyulladáscsökkentő krém kapható, érdemes kipróbálni valamelyiket. Gyulladáscsökkentő gyógyszert orvosi javaslatra szedjünk. Az erős sarokfájdalom ezeknek a kezeléseknek néha ellenáll. Amennyiben a fentebb leírt a kezelésekre nem szűnik a fájdalom, akkor a legerőteljesebb terápiák egyikét kell választani: ez a lökéshullám terápia,  az injekció vagy a röntgen besugárzás. Nagyon ritkán kerül sor műtétre.

El lehet tüntetni a meszesedést?

Gyógyszerekkel, kezelésekkel nem. De ha nem idéz elő gyulladást, akkor szerencsére semmilyen panaszt, fájdalmat nem okoz. Ezért a kezelés elsődleges célja a gyulladás megszüntetése és nem a mész eltüntetése. Ez minden ízületi területre érvényes. A meszesedés legtöbbször a szervezet védekező reakciójaként alakul ki.

Fontos! Nem hihetők az olyan hirdetések, melyek azt ígérik, hogy egy gyógy-készítmény (kapszula, ital, krém, stb.) oldja a meszet. Szerencsére ez jelenleg nem lehetséges. Hogyan válogatna a készítmény, hogy melyik meszet oldja: a rendes csontot, vagy a plusz meszesedést?

Kezelések otthonra

-          Torna: Kezelésként és megelőzésként is hasznos a láb tornáztatása. Ebbe beletartozik a boka lazítása és fontos a vádli nyújtása is az alsó végtag izmainak erősítése és a lúdtalpnak megfelelő torna mellett.

-          Hideg: Az erős sarokfájdalmat csillapítja a hideg borogatás vagy a jegelés. A jeget mindig száraz ruhán keresztül tegyük a sarokra, a nedves hideg sose érje közvetlenül a bőrt. A jég csak 5-10 percig legyen a lábon (ellenkező esetben még fokozódhat is gyulladás), majd fél óra múlva ismételhető a jegelés.

-          Krémek: Gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító krémek recept nélkül is kaphatók. Hatásukat fokozni lehet, ha bekrémezés után zoknit húzunk a lábra. Még erősebb hatás elérése érdekében a zoknira még nylon is tehető (fólia, vagy lábujjaknál lyukas zacskó). Ilyenkor figyelni kell, hogy ez utóbbi jólesik–e a lábnak, mert ha nem, akkor le kell venni.

-          Gyógynövényes krémek, pakolások segítenek a fájdalom oldásában: rozmaringot, levendulát, árnikát tartalmazó készítményeket keressünk elsősorban.                         

-          Masszázs lazítja a feszes szöveteket a lábon. Óvatosan próbáljuk, a fájdalmas területet kihagyva.

-          Átmenetileg használható cipőbe szilikon sarokemelő, talpi sarkantyú esetén a sarokemelő közepén kis lyuk található, hogy ne nyomja tovább a fájó területet.

-          Megelőzésben fontos a kényelmes cipő választása mindennapokhoz. Sportoláshoz, futáshoz pedig vannak sportnak megfelelő cipők, a legjobb kiválasztásában sportszaküzletben szakértő segítséget kaphatunk. Futás rugalmas talajon jó, a kemény talaj nem csak a sarokcsont környékét károsítja. Sportolás előtt a bemelegítést, sport után a nyújtást ne hagyjuk ki!

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

Sokszor találkozom főleg a csukló környékén előforduló kis csomóval betegeimnél. Ezek leggyakrabban ganglionok. Szerencsére ártalmatlanok, és nem is mindig okoznak panaszt. Mi is az a ganglion? És mi a teendő velük? Erről írok most röviden.

Mi a ganglion?

Az ínhüvelyből vagy ízületből kiinduló lufiszerű képződmény. Ebben a lufiban, általában besűrűsödött, zselészerű folyadék van, az ízületi folyadékhoz hasonló, csak sűrűbb.

Hogyan keletkezik?

Általában az ín, vagy az ízület túlerőltetése, megterhelése miatt képződik. Az ízületi (vagy ínhüvely) belhártya kidudorodik, a beleáramló folyadéktól lufiként felfúvódik. Vissza azonban már nem áramlik a folyadék, az ízülettel, vagy ínhüvellyel való összeköttetés pedig sokszor megszűnik. Más keletkezési mechanizmusok is feltételezhetők. A ganglion mérete változhat idővel, nőhet vagy a kisebbek akár el is múlhatnak.

Hol fordul elő ganglion?

Leggyakoribb a csukló környékén, de előfordulhat az ujjakon, a boka és a lábfej környékén. Fiatalokon és középkorúakon gyakoribb. Az utolsó ujjpercek ganglionja viszont idősebb korban jellemző, általában kopásos betegség kísérőjeként.

Hogyan ismerhető fel?

Kis kidudorodás látható és tapintható az érintett területen. Ritkán akár dió nagyságúra is megnőhet. A csomó lehet rugalmas (gumiszerű) tapintatú, de néha egészen kemény is.  A csomó mérete az ízület mozgatásával változhat. Általában már egyszerű vizsgálattal pontos diagnózis mondható, ritkán van szükség egyéb vizsgálatra. Röntgen vizsgálattal a ganglion közeli ízület(ek) állapota mérhető fel, ultrahang vizsgálat az elváltozás pontos méretét, elhelyezkedését, összefüggéseit látja.

Szerencsére jóindulatú elváltozásról van szó. Ezek a csomók nem károsítják az ízületet, vagy az inakat. Sok esetben nem is fáj.

Hogyan kezelhető?

Ha kicsi és nem zavaró, nem szükséges mindenáron eltüntetni.  Zavaró (pl. fájdalmas, nagy, vagy rossz helyen lévő) csomó esetén hatékony a ganglion tűvel-fecskendővel való leszívása. A kiújulás elkerülése érdekében az így kiürített lufi helyére gyulladáscsökkentő injekciót érdemes adni. Egyes esetekben különböző krémek, fizikoterápiás kezelések (ritkán gyulladáscsökkentő gyógyszer) adása elegendő.  Az orvos megítélése szerint műtétre lehet szükség. Ez a ganglion eltávolítását jelenti. Ritkán fordul elő a ganglion kiújulása. Műtét után átmenti pihentetés, rehabilitácóként olykor gyógytorna szükséges.

Érdekes: Néhány páciensem úgy kezelte ganglionját, hogy ráütött (pl. kalapáccsal), hogy az kipukkanjon. Ezt azonban nem a legjobb ötlet kipróbálni, mert több mellékhatása lehet mint haszna. Elég csak az adott terület sérülésére gondolni...

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

A porcok kopása az életkorral járó természetes folyamat. Hiába természetes azonban, ha sokaknál fájdalmat és más panaszokat okoz. Mit tehetünk ilyenkor? Meg tudjuk előzni a kialakulását?
Többek között ezekről írok röviden.

Ahogy a bőrünk is változik az évek számával, úgy változik belső szerveink, ízületeink működése is. Ennek a folyamatnak része a porcok kopása, öregedése. Egyénileg változó, hogy kinek mikor és milyen mértékben kopnak a porcai. Van, aki egész életében nem szenved semmilyen kopásos tünettől, míg másnak viszonylag hamar és akár több panasza is jelentkezik.

 Hol található porc?
A végtagok ízületeiben (vállak, könyök, csukló, ujjpercek, csípők, térdek, bokák, lábujjak), a csontok végeit fedi klasszikus porcszövet (hyalinporc). Emellett ez a hyalinporc található a csigolyák pici ízületeiben (kisízületi porc).

Figyelem! A csigolyák közötti porckorongokat teljesen másfajta porc alkotja! Éppen ezért ezeknek más tulajdonságaik vannak, és más szabályok vonatkoznak rájuk (terápiában is). A porckorongok tudnak sérvesedni (porckorongsérv), de ilyen nem jöhet létre a hyalinporcnál.

Hol jelentkezhet porckopásos betegség (artrózis)?

Az összes hyalinporcos ízület kophat, mégis vannak olyan ízületek, melyekben gyakrabban fordul elő a kopásos betegség, míg más ízületeket nagyon ritkán érinti. Leggyakrabban fordul elő: a kéz ujjainak ízületeiben, térdekben, csípőknél, a nagylábujj alapízületében, valamint a gerinc kisízületeiben.

A többi ízületben ritkábban jön létre, leginkább akkor, ha valamilyen hajlamosító tényező is van (pl. korábbi sérülés, műtét, tartási rendellenesség.)

Mi a porckopás?

A porc sejtekből és a közöttük lévő sok hyaluronsavat, kollagént és egyebeket tartalmazó anyagból áll. A hyaluronsav megköti a vizet, ezért olyan rugalmas és ellenálló a porc. Idővel a hyaluronsav (és más anyagok) törékenyebbé válnak, nem tartanak, és nem kötnek annyi vizet, a sejtek is kevesebb anyagot termelnek. Ezért a porc töredezik, lekopik, kevesebb lesz. Védekezésként a szervezet meszesedéssel reagál. A kopás és a meszesedés együtt járó folyamatok.

Mi történik a kopás miatt az ízületben?

A porc kopása nem az egyedüli dolog, ami az ízület öregedésével történik. A folyamatban az ízületnél lévő csont, ízületi tok, kötőszövetek is részt vesznek. A kopott, repedezett porc és a többi eltérés miatt megváltozik az ízület működése, stabilitása. Másként feszülnek az inak és szalagok, másként dolgoznak az izmok. Ezek összességében fájdalmat, gyulladást képesek előidézni.  A kopásos betegséget artrózisnak nevezzük.

Mik a tünetei?

- Elsőként fájdalom jelentkezik. A fájdalom az ízület mozgatásával fokozódik. Ha gyulladás is van, akkor akár pihenéskor is fájhat, és duzzanat is kialakulhat.

- Az ízület mozgása kötötté válik, nem hajlik be annyira vagy nem nyúlik ki annyira, mint korábban. Emiatt a munka vagy edzés nem megy olyan egyszerűen.

- Súlyosabb esetben, vagy késői stádiumban az ízület deformálódhat, ekkor már kívülről is látszik, hogy odabent kopás (és meszesedés) zajlik. Ilyenkor a végtag mozgása is megváltozhat.

Érdekes! A fájdalom és a gyulladás egy átlagos kopásos betegségben hullámzóan jelentkezik. Azaz mindig vannak jobb és rosszabb időszakok. A rossz időszak magától szűnik egyszer. A kezelés célja, hogy ezt az időszakot lerövidítse, és ritkábbá tegye. Szerencsés esetben évekig nem jelentkezik újabb fájdalom. Súlyosabb esetben rövidebbek a jó időszakok, és gyakoribbak, hosszabbak a rosszabb periódusok. Amikor már szinte nincs panaszmentes időszak, műtét jöhet szóba.

Öröklődik?

Igen, vannak olyan artrózisok, melyek öröklődnek. Ilyen például a kéz artrózisai. A kéz és a térd kopása gyakran együtt jár.

 Mi hajlamosít kopásra?

-          Ízületi sérülések, műtétek. A porc az egyik leglassabban regenerálódó szövet. Sérülés esetén az ízület érzékeny maradhat.

-          Tartási rendellenességek. Ha az adott ízület másként áll, könnyebben kialakul kopás. (például: O vagy X térd, stb..)

-          Túlterhelés. A megfelelő mozgás a kopás ellen dolgozik. Azonban a túlzott terhelés érzékenyebbé teszi a porcot.

-          Túlsúly. Főleg az alsó végtag terhelt ízületein fokozódhat a kopás, de érdekes módon, anyagcsere útvonalakon keresztül a túlsúly fokozza a kéz ízületeinek kopását is.

-          Gyulladásos ízületi betegségek. A gyulladás érzékennyé teszi a porcot, így könnyebben kopik.

Hogyan lehet kezelni?

A kopás folyamatát visszafordítani jelenleg még nem tudjuk. (De a kutatók dolgoznak rajta!)   A kezelésnek 3 fő célja van.: 1, a tünetek csökkentése- szüntetése, 2, a porc védelme, 3, a további kopás lassítása.

A terápiás lehetőségek:

- gyógytorna: a legfontosabb része a kezelésnek, mindhárom cél elérésében. Leghatékonyabb egyénre szabott gyógytornát megtanulni gyógytornásztól.

- masszázs: a feszes területek lazítására, az ízület mozgásának javítására

- manuálterápia: az ízületi blokkok oldására, a lágyrészek lazítására

- gyógyfürdők: a panaszok csökkentésére (nem gyulladásos stádiumban)

- fizikoterápiás kezelések: sokféle kezelés elérhető a panaszok enyhítésére

- krémek, pakolások, borogatások: a készen kapható krémeken túl kevert krémeket is ajánlhat az orvos, egyénileg eltérő, hogy kinek melyik a leghatékonyabb.

- gyógyszerek: lehetőleg ritkán alkalmazandók (fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők)

- gyulladáscsökkentő injekciók: csak gyulladásos esetekben, ritkán

- egyéb kezelések: pl. akupunktúra, stb.

- porcvédő készítmények: nagyon sokféle kapható. Ezek általában glükozamint, kondroitint, MSM-t, kurkumát, tengeri állatoktól származó kivonatokat, stb. tartalmaznak változó összetételben (van, amelyik csak egyet, van, ami többfélét). A porc védelmén, a regeneráció elősegítésén túl, sokszor a tünetek csökkentésére is képesek.

- hyaluronsav injekció: a „rozsdásodó” ízületbe adható „kenőanyag”. Az injekció csökkenti a fájdalmat, könnyíti és simábbá teszi a mozgást, táplálja a porcot. Enyhébb esetben megelőzésre is alkalmas.

- rögzítők, pihentetés: gyulladásos, vagy kifejezetten fájdalmas időszakban pihentetés javasolt valamint átmenetileg viselhetők ízületi rögzítők. A rögzítőket általában akkor kell felvenni, ha tudjuk, hogy terhelés fogja érni az ízületet. Folyamatos viselésük általában nem javasolt, gyengíthetik az izomzatot.

- műtét: csak súlyos esetben

Meg lehet előzni a porckopást?

Sok mindent tehetünk azért, hogy lehetőleg ne is alakuljon ki, vagy csak később:

- A rendszeres, jó mozgás, megfelelő sport elengedhetetlen a porcok védelméhez. Már gyermekkortól. Minden mozdulat segíti a porc táplálását. Hogyan? Mozgáskor az izületi folyadékból tápanyagok préselődnek be a porcállományba. A porcnak ugyanis nincs saját vérkeringése, onnan nem tud tápanyagokat felvenni. A túlterhelés, károsító mozdulatok azonban árthatnak. Fontos még a megelőzésben:

- A helyes testsúly tartása,

- A sérülések megfelelő rehabilitációja,

- A tartási rendellenességek szükség szerinti kezelése (torna, ritkán műtét)

Mindezek érvényesek kialakult artrózis esetén a további kopás lassítására, megelőzésére is.

A porcvédő készítmények megelőzésben is fontosak. Enyhe esetben hyaluronsav injekció megelőzés céljából is adható. A terápiák között felsoroltak közül megelőzésre használhatók még: manuálterápia, masszázs, gyógyfürdők, (+úszás, vízi torna).

Minden ízületnél vannak speciális tünetei a kopásnak, és a kezelés is eltérhet, ezekről későbbi bejegyzésekben írok.

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta