Mozgásban tart! Mozgás életmódról és mozgásszervi betegségekről mindenkinek

Mozgasszervi blog

Mozgasszervi blog

Vérvétel és mozgásszervi betegségek

Mikor van szükség laborvizsgálatra?

2016. október 17. - Márta Megyaszai

Egy vérvételből nagyon sok dologra fény derülhet. Segít a diagnózis meghatározásában és egyes betegségek lefolyásának követésében. Milyen laborértékeket nézünk mozgásszervi betegségek vizsgálatakor és kezelésekor? Erről szól a mai bejegyzés.

Egy egyszerű sérülésnél (pl. bokarándulásnál), amikor egyértelmű a kapcsolat a sérülés és a kialakuló fájdalom között, nincs szükség vérvételre. Azonban ha a fájdalom, vagy duzzanat kialakulásának nincs emlékezetes előzménye, vagy más miatt merül fel egyéb ok lehetősége, szükség lehet a laborvizsgálatra. 

Mikor kell vérvételt végezni?

Két okból van szükség vérvételre. Az egyik, ha a diagnózis megállapításában várunk tőle segítséget. Másik, amikor már megvan a diagnózis, elindult az annak megfelelő kezelés, de a betegség alakulását követni kell.

Milyen értékeket figyelünk a diagnózis megállapításához?

1, A gyulladásra utaló értékek akkor emelkednek, ha a gyulladás az egész szervezetet érinti. Ha például egy helyi ínhüvelygyulladásról van szó, akkor a laborban semmilyen paraméter nem változik, sőt ha bármi változik, akkor az ínhüvelygyulladás mellett, vagy a hátterében mást is kell keresni.  Azonban ha fertőzés kapcsán kialakult gyulladásról, autoimmun gyulladásos betegségről van szó, emelkednek a gyulladásra utaló értékek.  Melyek ezek?

- vörösvértest süllyedés (másként We),

- C reaktív protein (CRP),

- változhat a vérképben a vörösvértest szám, a hemoglobin szint és a hematokrit érték (ezek krónikus gyulladás esetén csökkennek,

- emelkedhet a trombocita szám

- fertőzések esetén emelkedik a fehérvérsejtek száma (ezen belül a neutrofilek száma) 

Mikor nem emelkednek a gyulladásos értékek?

-          helyi gyulladások esetén, amikor a gyulladás nem érinti az egész szervezetet,

-          gócok okozta ízületi gyulladás esetén (pl. fogászati góc miatt kialakult gyulladásoknál),

-          spondilartropátiáknál (pl. Bechterew betegségnél) nem mindig emelkedik, de van, amikor igen. 

A gyulladásos paraméterek a terápia hatásosságának és a betegség alakulásának követésére is alkalmasak és szükségesek bizonyos betegségek (pl. sokízületi gyulladás) esetén. 

Milyen diagnózisban segítő laborértékek léteznek még?

1, Immunológiai paraméterek az autoimmun betegségek diagnózisában elengedhetetlenek: Például:

-           reumatoid faktor (reuma faktor, RF) és az anti CCP a sokízületi gyulladás diagnózisában,

-          ANF (vagy ANA) a lupusz és más autoimmun betegség gyanúja esetén,

-          Sok egyéb autoimmun betegség létezik, melyek diagnózisában egyéb imunológiai eltéréseket keresünk.

2, „Szerológiai” vizsgálatokat végzünk fertőzések után, illetve amiatt kialakult mozgásszervi betegség esetén. Ezek közül a legismertebb a Lyme betegségre vonatkozó vizsgálat. A Lyme betegség kullancscsípés után jöhet létre, ilyenkor a Borrelia nevű baktériumra utaló eltéréseket keressük a laborvizsgálattal. De sok más egyéb baktérium és vírus nyomának kimutatása lehetséges szerológiai vizsgálattal. 

3, egyéb diagnózisban segítő vizsgálatok a vérvételből:

- Hormonális eltérések is okozhatnak mozgásszervi betegséget. Például pajzsmirigyhormon (TSH), mellékpajzsmirigy hormon (parathormon), nemi hormonok szintjeinek változása – ezek mindannyian fontosak lehetnek többek között a csontritkulás okainak vizsgálatához, egyedileg mérlegelve a szükségességüket.

- A húgysav szintje a köszvény megállapításában elsődleges. A húgysavszintet a kezelés elkezdése után is rendszeresen ellenőrizni kell a húgysavcsökkentő gyógyszer hatásának követéséhez. A gyógyszert a húgysav szint változásainak megfelelően kell módosítani. 

A kezelés hatásának ellenőrzésére és a betegség alakulásának felmérésére a vérvételi értékek alakulását követni kell bizonyos időközönként ismételt vérvételekkel. Milyen paramétereket követünk?

- a gyulladásos paraméterekét (melyeket fentebb írtam le),

- a húgysavszint alakulását köszvény esetén,

- csontritkulás esetén a kalcium, foszfor, magnézium valamint a D vitamin és egyes esetekben a kollagén keresztkötés nevű paraméter szintjének időszakos ellenőrzése ajánlott,

- egyes gyógyszereknek lehet a vérkép változásaiban megjelenő mellékhatásuk. Vannak olyan hosszabb távon szedendő gyógyszerek, melyek szedésénél rendszeres vérvételek szükségesek a máj- és a veseműködés, a vérkép változásának ellenőrzésére.

- Az autoimmun betegségek diagnózisát adó értékeket nem szükséges folyamatosan ellenőrizni. Azok ugyanis nem „gyógyulnak” meg és nem nagyon változnak, azaz többségük mindig pozitív marad. A kezelés célja az autoimmun gyulladás csökkentése, melyet a gyulladásos paraméterek változásával kell ellenőrizni, nem pedig az immunológiával.

Fontos!

A vérvétel értékei egyedileg értékelendők a betegség és az esetlegesen szedett gyógyszerektől függően.

Ebben a bejegyzésben a legfontosabb laborértékekről írtam, nagyon sok vérvételi paraméter létezik még, melyek felsorolása terjedelmi korlátokba ütközik.

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mozgasszervi.blog.hu/api/trackback/id/tr811816661

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Logerzz 2016.10.19. 19:17:32

Nekem Bechterew-em van, és amíg próbáltak rájönni, hogy mi a bajom csomószor vettek tőlem vért. Egyszer sem mutatta ki a gyulladást. Szóval abszolút igaz, hogy nem mindig lehet vérvételből kimutatni. Ugyanakkor a betegség kezdete után 4-5 hónappal már jellemző, hogy több (5-6) helyen is gyulladás alakul ki. Ilyenkor egy csontszcintigráfiaval már könnyedén meg lehet állíapítani. De a a diagnózishoz mindig MRI kell.
süti beállítások módosítása