Mozgásban tart! Mozgás életmódról és mozgásszervi betegségekről mindenkinek

Mozgasszervi blog

Mozgasszervi blog

A 3 legfontosabb tárgy, ami hat a mozgásszerveidre.

2026. június 26. - Márta Megyaszai

 

 

 

 

?A gravitáció egész nap lefelé húz minket. Ezért különösen fontos, hogy milyen felületek tartják a testünket, és hogyan oszlik el rajtuk a terhelés.

Életünk harmadát alvással töltjük, a maradék időben vagy állunk vagy ülünk, ezért mozgásszervi szempontból 3 dolog minőségére kell különösen figyelni:

 

?️ az ágy
? a szék
? a cipő

 

Mindhárom hatással van a közérzetünkre és a mozgásszervi rendszerünk működésére.

 

  • Nem mindegy, hogy az ágyadban valóban pihenni tud-e a tested.
  • Nem mindegy, hogy a széked támogatja-e a megfelelő testhelyzetet.
  • És az sem, hogy a cipőd hogyan befolyásolja a testtartásodat és a járásodat.

 

A következő néhány írásban ezeket vesszük sorra.

 

 

Egészséget kívánok!?

 

 

Hajlamos vagy túltolni a dolgokat?

Gondolatok a túlterheléses mozgásszervi problémákról

Hajlamos vagy túltolni a dolgokat? Csak akkor állsz meg, amikor már a tested jelez?

 

Sokunkkal előfordul, hogy néha kicsit (vagy nagyon) túltoljuk a dolgokat és ennek valamilyen következménye lesz.

 

Nemrég én magam jártam így, mégpedig nagyban játszom: az egyik lábközépcsontom tört el, ráadásul hetekig jártam rajta, mire kiderült a diagnózis.

 

A fáradásos törés a túlterheléses mozgásszervi eltérések egyik típusa, de van még jó pár ilyen, többségük nagyon gyakori:

 

  • ínhüvelygyulladás
  • ín károsodás
  • izomfájdalmak
  • csonthártyagyulladás
  • izom-ín tapadási terület gyulladása
  • nyáktömlőgyulladás (burzitisz)
  • porc károsodás
  • súlyosabb esetben jön a fáradásos törés

 

A túlterheléses mozgásszervi problémák akkor keletkeznek, ha ismétlődő terhelések meghaladják a szervezet regenerációs sebességét és képességét. Mindennapi munkavégzésnél is létrejöhetnek, nem csak sportolóknál.

 

Néhány példa:

 

  • Számítógéppel dolgozóknál csuklótáji ínhüvelygyulladás, ínproblémák, teniszkönyök (=csonthártya-gyulladás) alakulhat ki. Ezeket összefoglalóan “egérbetegségek”-nek is hívjuk.
  • Cipekedés, pakolás, sok karemeléssel járó munka (például festés) után válltáji ínkárosodás vagy burzitisz jelentkezhet.
  • Kismamáknál a gyermek emelgetése miatt a csuklótájon alakulhat ki ínhüvelygyulladás vagy ín-érzékenység.
  • A futótáv és intenzitás gyors emelése és ennek hosszú távon való tartása (akár aszfalton) Achilles ínproblémákhoz vagy sípcsont táji csonthártya gyulladáshoz vezethet.

 

A háttérben külső és belső tényezők állnak együtt:

 

Belső tényezők: Testi és pszichológiai tulajdonságok, melyek a dolgozó / sportoló sajátjai. Némelyik fejleszthető, változtatható, némelyik nem. Ide tartoznak: testfelépítés, testi tulajdonságok, életkor, egészségügyi problémák és betegségek, edzettség, izomerő, a jó technika ismerete, rugalmasság. Pszichológiai faktorok: motiváció, stressztűrés, önismeret, stb…

 

Mindezek adják az alapot, amire a külső tényezők rakódnak rá: munkamennyiség, munkakörnyezet, munka- és sporteszközök, társak hatása, külső nyomás, életmód.

 

Mire érdemes figyelni?

 

  • terhelésre vagy utána fokozódó, makacs panaszokra
  • olyan fájdalomra, ami mozgásra ugyan bejáratódik, de újra és újra visszatér
  • tartós panasz esetén pedig érdemes szakemberhez fordulni

 

A gyógyuláshoz:

 

  • Jó lassítani, tehermentesíteni, pihenni, segíteni a gyógyulást krémekkel, borogatással, fizikoterápiával, gyógytornával, néha gyógyszerrel, műtét csak nagyon ritkán kell.
  • hasznos felmérni a (belső és külső) okokat, hogy ne alakuljon ki újra a baj.

 

Egészséget kívánok!

 

 

Volt már, hogy azon gondolkodtál, miért fáj a derekad?

 

 

 

Volt már, hogy azon gondolkodtál, miért fáj a derekad?

 

Természetes, hogy egy fájdalomnál, kíváncsiak vagyunk arra, hogy mi okozhatja. Naponta sokszor találkozom ezzel a kérdéssel.

 

Nagyon sokszor nem tudjuk azonban megmondani a pontos közvetlen okot. Miért nem?

 

?A Röntgen vagy az MRI vizsgálattal talált eltérések többsége akkor is ott van, amikor már nem fáj, és ott volt előtte is. Vagyis ezek az eltérések inkább csak hajlamosítanak a fájdalomra, de közvetlenül NEM ezek okozzák.

 

? Akkor micsoda?: lehetséges apró szöveti eltérések, az izomzat vagy a kisízületek funkciózavara, gyulladások, az idegrostok érzékennyé válása, a fájdalomközpont működési zavara. Ezek nem láthatók a képalkotó vizsgálattal. Ezért nem szükséges minden derékfájás esetén MRI vizsgálat.

 

➡ A derékfájások 90%-nál nem fogjuk pontosan megtudni, hogy most éppen miért fáj, még a legkifinomultabb MRI vizsgálattal sem.

 

➡ Ezt nevezik “nem specifikus” vagy “mechanikus” derékfájdalomnak.

 

? “Nem specifikus” derékfájásra utaló panaszok: a deréktáj fájdalma, feszes izomzat, kötött és fájdalmas mozgások.

 

? Ehhez a derékfájdalomhoz nem társul más egyéb panasz vagy tünet, és a kórelőzményben nem szerepel súlyos megbetegedés.

 

? A kezelés a panaszoktól és tünetektől függ: pihentetés, kímélő testhelyzet, tornagyakorlatok, lazítás, masszázs, manuálterápia, krémek, esetleg gyógyszer. Ezekről részletesen egy következő bejegyzésben írok. ?

 

➡ Lényegesen ritkábban fordul elő “specifikus” derékfájdalom, amikor mindenképpen szükségesek a vizsgálatok. Létezik még a derékba máshonnan kisugárzó fájdalom, az idegrostok működészavara miatt kialakuló neuropátiás fájdalom, lelki eredetű fájdalom és van, amikor a derékfájás egy fájdalom szindróma része.

 

? Ilyen esetekben az okot kell kezelni, ezért a terápia a vizsgálati eredményektől függ.

 

➡ Képalkotó vizsgálat szükséges lehet, ha kifejezett, porckorongsérvre utaló panaszok és tünetek állnak fenn (erős kisugárzó fájdalom, végtaggyengeség, zsibbadás), mert ekkor a vizsgálat segít eldönteni, hogy szükség lehet-e műtétre.

 

❗Mindezt azonban nem magunknak kell diagnosztizálni! Nem szűnő, erős, vagy furcsa fájdalom esetén, ha aggódunk vagy kérdések vetődnek fel, szakember segítségét kell kérni. ?‍⚕️

 

Egészséget kívánok!

 

 

Húzd ki magad!

Oda lehet figyelni, hogy ne tartsuk magunkat görbén?

Sokszor mondják nekem, hogy milyen egyenes gerinccel ülök. Örülök ennek a megjegyzésnek, hiszen ez lehetne a „cég reklámja” is. Válaszként annyit szoktam megjegyezni, hogy „én így maradtam”. ?

 

?Nem hiszek ugyanis abban, hogy folyamatosan jó tartással tudna valaki ülni sokáig csupán úgy, hogy odafigyel. Megfelelő, harmóniában lévő izomzatnál a gerinc tényleg úgy marad és nem kell figyelmeztetni magunkat a kiegyenesedésre.

 

➡ Ülőmunka mellett egy idő után a fáradó gerinc egyre görbül: a hát púposabb lesz, a fej – nyak előre csúszik, a váll előre esik. Van páciensem, aki a monitorra ragasztott cetlivel figyelmezteti magát, hogy egyenesebben üljön. Mert a gerinc ismételten elfárad és a tartás “összeomlik”.

 

?‍♀️Én magam korábban intenzíven sportoltam. Nem is tudom, hogyan oldottam meg a munka melletti napi 2-3 óra edzést. Ez persze jelentősen csökkent az élet dolgai miatt, de mai napig a reggeleket gyaloglással és (főként gerinc)tornával kezdem. Mindenki meg tudja találni a számára legjobb mozgásformát, ami gerincen is segít.

 

Ha rendbe hozzuk az izmokat akkor többé már nem kell odafigyelni, hogy kihúzzuk magunkat, mert „úgy maradunk”. Ezért (is) jó rendszeresen mozogni!

 

Egészséget kívánok!

 

 

Karácsonyi hála az egészségért

Mit adott neked a tested, amiért hálás vagy?

?Karácsonyi hála az egészségért: mit adott neked a tested, amiért hálás vagy?

 

✨Ahogy elérkezik a Karácsony és az év vége, valószínűleg sokan megállunk egy pillanatra és visszagondolunk az eltelt évre: lehet, hogy voltak nehézségek, de sok mindenért hálásak is lehetünk.

 

Hálásak lehetünk például azért is, amit a testünk tesz értünk nap mint nap. A testünk ajándék. ?

 

❓Gondolkozz el, mit adott neked a tested ebben az évben:

 

  • ha semmilyen egészségügyi gondod nem volt: nagyszerű!?
  • lehet, hogy megmutatta a határait? Így megtanultad, hogyan vigyázhatsz rá jobban.?
  • megengedte, hogy rengeteg mindent képes legyél megcsinálni, elvégezni a munkádat, részt venni a mindennapokban és élvezni az életet. ?
  • talán a panaszok tanítóid lettek: türelemre, figyelemre, önmagad tiszteletére. Tudd, hogy nem segít, ha haragszol a testedre, vagy harcolsz bármely testrészeddel, bármi is legyen az ok! ?

 

?Próbálj néhány percet szánni a hálád kifejezésére:

 

  • Engedd meg az örömöt, ha nem volt különösebb testi problémád, vagy ha a gyógyulás útján jársz. ?
  • Ha voltak vagy vannak panaszaid: milyen dolgokat tudtál mégis megtenni, aminek örültél? Jó tudni, hogy a tested többségében csodálatos módon dolgozik, hogy támogasson. ?
  • Hogyan segített a tested a nehezebb időszakokhoz alkalmazkodni?
  • Milyen (akár apró) lépéseket tettél az egészségedért? Ezt hogyan viszonozta a tested? ?‍♀️

 

✨Bármilyen kihívásokkal is szembesültél az elmúlt évben, a jövő lehetőségeket rejt magában. Minden apró lépés számít, és sosem késő elkezdeni törődni magaddal.

 

Karácsonyra ajándékozhatsz magadnak, a testednek szeretetet és öngondoskodást! ??

 

Csodás Ünnepet és Egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

 

 

Ülőmunka

Milyen mozgásszervi problémákat okozhat az ülőmunka?

Manapság a legtöbb munka számítógép mellett ülve végezhető. Az állandó statikus testhelyzet azonban negatív következményekkel is jár. A hátfájás gyakori, sokak által ismert ülőmunkás panasz, de számos más probléma előfordulhat. Lássuk ezeket! És azt is, hogy hogyan lehet kivédeni őket.

Az ülőmunka során a test pozíciója megváltozik, ráadásul ezt a testhelyzetet hosszabb időn át kell megtartani. A fej kissé előrehajtva, a vállak előrecsúszva. A gerinc helyzete más és más lehet. Gyakori, hogy a nap elején még kihúzott gerinccel ülünk, majd a nap végére a gerinc izomzata elfárad és a derék és a hát hátragörbül, a vállak pedig előre esnek.

Mi történik ilyenkor az izmokkal?

A hát és a lapockák közötti izmok megnyúlnak, gyengülnek, a csuklyásizom és a mellizmok túlfeszülnek. Az izmok tehát nem működnek arányosan, harmonikusan. Az izom-egyensúlyban bekövetkező zavar fájdalomhoz vezet. A csuklyásizom feszes, érzékeny, benne csomók keletkeznek (természetesen ilyen mástól is lehet). A hátfájást a megváltozott test-statika és a gyengülő izmok okozzák. Ilyenkor jólesik a feszes, csomós izmoknak a masszázs, de a hátfájást sokszor nem oldja meg (véglegesen).

Mi a teendő?

A fentiekből következik, hogy a túlfeszülő izmokat hasznos lazítani, nyújtani (mellizmok, csuklyásizom) és masszírozni (csuklyásizom). A gyengülő izmokat pedig erősíteni kell tornával: a mély hátizmokat gerinctornával, a lapockák közötti izmokat lapockazáró gyakorlatokkal. Sok gyakorlat akár a munkahelyen is elvégezhető (akár ülve).

Természetesen a szervezetnek a legjobb, ha hetente legalább 4 napra jut valamilyen sport, ami az egész testet átmozgatja.

Milyen egyéb problémákat okoz az ülőmunka?

A billentyűzet használata igénybe veszi az ujjak inait, a csuklót, könyököt. Az egér használat úgynevezett „egérbetegséget” okozhat, ínhüvelyproblémákat, könyökfájdalmat, alagút szindrómát. Ezeket már nehezebb kivédeni, van, aki érzékenyebb és könnyen kialakul nála ilyen, van, akinek soha sincs baja. Természetesen minél többet dolgozik a kéz és minél kevesebbet pihen, annál valószínűbb. Az időszakos pihentetés tehát segít, valamint a nyújtó, lazító gyakorlatok.

Ha már kialakult a baj, pihentetésre, fájdalomcsillapító krémekre vagy pakolásokra, borogatásra, néha gyógyszeres kezelésre lehet szükség. Előfordul, hogy más hátteret is keresni kell, ezért további vizsgálatokat kér az orvos: például gócvizsgálatokat, vagy labort.

Az egyszerű, enyhe panasza hamar oldódik, makacs esetben érdemes szakember segítségét kérni.

Ami még segít a megelőzésben:

-          ergonomikus munkaterület kialakítása: a szék, asztal megfelelő magassága (teljes talp a talajon, térdek kb. derékszögben, vállak lazán, könyök derékszögnél kicsit nyújtottabb állapotban, fej egyenesen, monitor a szemmagasságban), kényelmes szék, megfelelő billentyűzet és egér, stb.

-          ki lehet próbálni labdán ülni, ez sokak számára nagyon hasznos, kényelmes, de az állandó instabil felületet néhányan nem bírják. (Ilyenkor váltogatni is lehet a székkel, vagy nem is kell az a labda). Vannak olyan gerincbetegségek, melyeknél nem szerencsés a labda használata, erről az orvos adhat tájékoztatást.

-          Egyes munkahelyeken állítható magasságú asztalok is vannak, melyeknél állva is lehet dolgozni, nem csak ülve.

Megjegyzés: itt nem írtam az ülő életmódból, kevés mozgásból adódó egyéb betegségekről, pl. szív-érrendszeri bajokról, stb.

Jó egészséget kívánok! 

Dr. Megyaszai Márta

 

 

Az SNSA betegségcsoport

A gyulladásos ízületi betegségek érdekes csoportja

Tudta, hogy egyes bélgyulladásokhoz gyakrabban társul ízületi gyulladás? De a pikkelysömör nevű bőrbetegség mellett is gyakori az artritisz (ízületi gyulladás). Ugyanígy érvényes ez néhány szemgyulladásra is… Hogyan kapcsolódnak össze ezek a betegségek? Erről lesz szó ebben a bejegyzésben.

Nagyon sok beteg adatainak feldolgozása során figyelték meg, hogy bizonyos betegségekhez, tünetekhez gyakrabban társul ízületi gyulladás. Emellett arra is felfigyeltek, hogy egyes ízületi gyulladásoknál gyakoribbak az említett egyéb tünetek. Ennek az érdekes betegségcsoportnak a neve SNSA (Seronegatív Spondarthritis).

Nézzük, mi is tartozik ide.

  1. Pikkelysömörhöz társuló ízületi gyulladás.

A pikkelysömör nevű krónikus bőrbetegség esetén gyakoribb az ízületi gyulladásoknak néhány típusa (sokízületi gyulladás, gerincet érintő gyulladás, nagyízületeket érintő gyulladás, stb)

  1. Bélgyulladásokhoz társuló ízületi gyulladás

A bélgyulladások közül a kolitisz (colitis ulcerosa és Crohn betegség) mellett látunk gyakrabban ízületi gyulladást.

  1. SPA (Spondilitisz ankilopoetika) régebbi nevén Bechterew betegség

Ez a gerinc gyulladásos megbetegedése, mely súlyos esetben és kezelés nélkül a gerinc elmerevedéséhez vezethet.

  1. Reaktív ízületi gyulladások

Baktériumok okozta fertőzés után, az arra érzékenyeknél alakulhat ki pl. sokízületi gyulladás, mely olykor krónikussá is válhat. Szerencsére nem mindig.

Mi köti össze ezeket a betegségeket?

Genetikai hajlam szükséges a betegség kialakulásához. Ez azonban még nem pontosan ismert. Néhány genetikai variációról már van információ, ilyen például a HLA B27. De más genetikai tényezők is szerepet játszhatnak, valamint a betegség kialakulásához, fellobbanásához valószínűleg egyébre, külső hatásra is szükség van. Kutatások folynak például fertőzések szerepének tisztázására.

Hogyan működik gyakorlatban a betegségek közötti kapcsolat?

-          Gyakran egy betegnél látjuk a két betegség kapcsolódását. Például valakinek előbb pikkelysömöre kezdődik, majd később, akár sok év múlva indul az ízületi gyulladás. Fordított sorrend is lehetséges. Ekkor a pontos diagnózis várat magára. Ilyenkor ugyanis előbb az ízületi gyulladás kezdődik, a másik betegség hiányában azonban nem határolható be pontosan milyen fajta. Szerencsére a kezelés a betegségcsoporton belül hasonló, így az SNSA kezelése időben elkezdhető. 

-          Előfordul, hogy nem egy betegnél figyeljük meg a tünetek társulását, hanem rokonoknál. Például az egyik családtagnak (szülő, nagyszülő, testvér, gyermek, stb) pikkelysömöre van, a rokonánál pedig ízületi gyulladás alakul ki de nincs pikkelysömöre. Tehát a tünetek vegyesen is előfordulhatnak az öröklődés alapján.

-          Az SPA esetén is előfordulhat bélgyulladás.

Mik a betegségcsoport közös jellemzői?

-          nincsenek immunológiai eltérések a laborban (például negatív a reumatoid faktor),

-          nagyon gyakori a medence-keresztcsonti ízület gyulladása (sacroileitis), ezt gyakran keresi az orvos a vizsgálatokkal, mert diagnosztikus jelentősége van,

-          ha végtagi ízületet érint a betegség, akkor gyakoribb a nagyízületek érintettsége (pl. térdek, csípők, bokák),

-          gyakori a családi halmozódás, mint erről fentebb írtam.

-      sok szempontból a terápia is hasonló, vagy hasonló alapokon nyugszik még abban az időben is, amikor pontosan nem ismert, hogy melyik csoportba sorolható adott esetben a betegség.

A közös jellemzőkön túl, minden egyes betegség önálló jellemzőkkel is bír. Ezekről külön-külön bejegyzésekben írok.

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

 

 

Rándulás, húzódás

Szinte mindenkivel előfordul élete során, hogy valamelyik ízülete megrándul, meghúzódik. Mit lehet ilyenkor tenni és mire számíthatunk? Erről szól ez a bejegyzés.

A rándulás és húzódás akkor alakul ki, ha az ízületet olyan hatás éri, ami mozgáshatárain túli elmozdulásra kényszeríti. Ez lehet egy rossz mozdulat, megbotlás, ütés, nyomás, stb.

Mi történik ilyenkor?

Az ízület mellett elhelyezkedő szalagok és inak túlfeszülnek. Minden ín és szalag rendelkezik egy rugalmassággal, azaz valamennyire meg tud nyúlni. De nem szereti, ha ennél tovább kell nyúlnia, mert akkor sérül. Ekkor az apró, mikroszkópikus kötőszöveti rostok túlnyúlnak, vagy némelyikük el is szakad. Ha sok pici rost elszakad, az részleges, ha mind elszakad az teljes szalagszakadás.

Mely ízületeknél gyakori?

Szinte mindenhol előfordulhat, de gyakoribb a boka, térd, csukló, váll ízületben.

Mik a tünetek?

-          fájdalom

-          duzzanat

-          korlátozott mozgás az adott ízületben

-          feszülő izmok a környékén

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Enyhe esetben a probléma kis rásegítéssel (lásd terápia) 1-2 hét alatt rendeződik, nem kell orvoshoz fordulni.

Azonban ha a következő tünetek jelentkeznek, fontos felkeresni orvost:

-          az ízület nem mozdul, bárhogy akarjuk (rándulás esetén az ízület megmozdítható, bár fáj)

-          az ízület környéke, vagy attól lentebb érzéketlenné válik, vagy zsibbad

-          az ízület deformálódott (törés?) : a duzzanat miatt persze egyszerűbb esetben sem néz ki túl jól az ízület, de ha nagy a duzzanat, vagy több mint egy kis sima duzzanat, akkor érdemes megkérdezni az orvost

-          lassabban javul, mint gondoltuk volna

-          bármilyen egyéb aggodalomra okot adó eltérés esetén inkább kérdezzük meg

Milyen vizsgálatokat kérhet az orvos?

Az orvosi fizikális vizsgálaton túl sokszor szükség lehet képalkotó vizsgálatra. Ez lehet röntgen, ami a csontok és az ízület áttekintő képét adja, így zárható ki gyorsan például a törés. Ultrahang vizsgálattal a szalag szakadása könnyen és gyorsan kimutatható, de az akut, duzzadt stádiumban az ödéma miatt a szalagok megítélése nagyon nehéz, ezért az ultrahang vizsgálatot halasztani kell pár nappal – 1 héttel. Legtöbbször elegendő a röntgen, emellett gyakori az ultrahang vizsgálat. MRI vizsgálatra ritkábban van szükség, ha felmerül egyéb eltérés gyanúja is.

Mit lehet tenni otthon? Terápia:

A sérülés megtörténte után mihamarabb pihentetés, jegelés (vagy hideg borogatás) javasolt. Angol nyelvterületen RICE rövidítés foglalja magában az alap teendőket:

Rest: pihentetés, Ice: jegelés, Compression: szorító kötés, fásli (esetenként), Elevation: a végtag felemelése, felpolcolása (a fájó, duzzadt ízület ne lógjon).

Kiegészítésként későbbiekben sérülésre való feketenadálytő, árnika, vagy gyulladáscsökkentő tartalmú krémek, gélek jók. Szükség esetén ritkán gyulladáscsökkentő tabletta szedése. A többi kezelés az orvos javaslatai szerint.

Rehabilitáció:

A rándulás gyógyulása után a mindennapi használathoz, vagy a sporthoz csak fokozatosan érdemes visszatérni. A hirtelen nagy terhelés után lassabb a regeneráció. A súlyosabb esetekben az akut szak után is szükség lehet tornáztatásra, lazításra, stabilizálásra (gyógytorna), egyéb kezeléseket az orvos javasol.

Lehetek hajlamosabb rándulásra, mint mások?

Igen, ha:

-          lazább szalagrendszerrel, ízületekkel rendelkezik (ez örökletes hajlam kérdése)

-          valamilyen ízületi eltérése, betegsége van (nem mindegyik tesz érzékennyé rándulásra)

-          fáradtan edz,

-          nem melegít be edzés előtt,

-          valamilyen nem megfelelő külső körülmény: nem jó cipő, rossz edzőeszköz, egyenetlen talaj, stb..

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

Fizikoterápia 2

Tényleg hatnak a fizikoterápiás kezelések?

Egy korábbi bejegyzésem a fizikoterápiás kezelések alkalmazásáról szólt, hogy melyik kezeléstípus milyen problémák esetén javasolható. Egészségügyi szakemberek és a betegek véleménye is megoszlik arról, hogy egyáltalán használnak-e ezek a kezelések, vagy csak placébó hatásuk van. Ezért utánanéztem a tudományos irodalomban, hogy milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre a fizikoterápia hatásosságára, vagy éppen hatástalanságára vonatokozóan.

Íme: 

Tudományos szempontból akkor tekinthető valami hatásosnak, ha az adott kezelés sokkal több embernek hatásos, mint az összehasonlításként végzett placébó-kezelés. Placébó-kezelés (vagy ál-kezelés) az, amikor például az elektromos kezelés esetén az áramot nem kapcsoljuk be, vagy az ultrahangos kezelésnél a kezelőfej enyhe masszírozó mozgatása megmarad, de ultrahang nem jön ki belőle. Természetesen elegendő embernél el kell végezni a kezelést (és az ál-kezelést is) ahhoz, hogy statisztikailag értékelhető legyen a dolog.

Tehát, ha a szomszédasszony térdfájása csökkent mialatt fizikóra járt, az még nem biztos, hogy attól volt. De ha sokan jártak ilyen miatt kezelésre, és a többségnek csökkent a fájdalma, akkor már gyanús, hogy tényleg hat.

Nézzük a tényeket!

Elektromos kezelések:

A TENS (transcutaneous electric nerve stimulation) kezelés világszerte elterjedt kezelésforma fájdalomcsillapításra. A kezelés során elektródák kerülnek a bőrre, a fájdalmas terület köré, és az elektródák között enyhe elektromos áram fut. Elterjedtsége miatt sokféle tudományos kutatás történt hatékonyságának igazolására. Azonban még így is sokszor statisztikailag nem elegendő beteg vett részt a vizsgálatokban ahhoz, hogy érdemi eredményt lehessen mondani.

Példák:

-          krónikus derékfájás esetén nem született egyértelmű eredmény a hatékonyságot illetően. Szükség lenne még további kutatásokra… A derék funkcióját, működését nem javítja.

-          akut fájdalom esetén egészen jó eredmények születtek: a TENS hatékonynak mutatkozik. Természetesen az erősebb fájdalomra önmagában nem elegendő, inkább más kezelésekkel együtt érdemes alkalmazni. Emellett még mindig szükségesek további bizonyítékok különböző típusú akut fájdalmak esetén.

-          tumoros betegek fájdalmának csillapítására vonatkozó vizsgálatok egy részében nem találtak hatékonyságot, más részükben a kezelés hatékonynak mutatkozott, de nem volt elegendő beteg a vizsgálatban. Tehát nincs szárnyalóan pozitív eredmény, úgy tűnik inkább a hatástalanságot fogják igazolni a vizsgálatok.

-          kopásos térdfájdalomnál a terheléskor jelentkező fájdalmat jobban tudja csökkenteni, mint a nyugalomban is fennálló fájdalmat.

-          Egyes vállfájdalmaknál és csukló-alagút szindrómánál hasznosnak tűnik. Vállfájdalomnál a váll működését nem javítja.

-          Nagylábujj alapízületének fájdalmát egy kutatásban csökkentette. (Kevés az adat)

-          Menstruációs fájdalom esetén hatékonynak tűnik.

Összefoglalva: a TENS többféle fájdalom esetén hasznosnak tűnik, másokban kevésbé. Még szükség lenne további kutatásokra az egyértelmű bizonyítékokhoz.

Ingeráram-kezelés:

Az ingeráram-kezelés az izmok és idegek stimulálására alkalmas. Elektromos árammal történik, az áram a kezelt izom összehúzódását okozza (tehát izommozgást eredményez).

A bizonyítékok:

- Stroke (agyvérzés, de leginkább isémiás agyi keringészavar) esetén segít a mozgás-rehabilitációban, azaz segíti az átmenetileg, vagy részlegesen lebénult izmok működésének javítását, visszaállítását. Gyakorlatilag akkor is segít az izmot edzeni, amikor annak beidegzése még nem tökéletes.

- Nem megfelelően működő izmok edzésére alkalmas, legtöbbször a hagyományos gyógytorna mellett.

- Inkontinencia kezelésére vannak bizonyítékok, de még továbbiakra is szükség lenne.

Iontoforézis:

Az iontoforézis során az elektromos kezelés egyes hatóanyagok bőrbe juttatását segíti (krémek, stb.)

Nagyon kevés kutatási eredmény áll rendelkezésre: kopásos térdfájdalom esetén segített a fájdalomcsillapításban, egy másik vizsgálat szerint ultrahangos kezeléssel kombinálva hatékonyabb. Igazi következtetés levonásához kevés az adat. Az viszont bizonyított, hogy egyes hatóanyagok biztosan bejutnak a bőr mélyebb rétegeibe az iontoforézis által (ibuprofen, indometacin, stb)

Interferencia kezelés:

Szintén elektromos kezelés. Speciális áramforma használatát jelenti. Egy 2004-es vizsgálat szerint a csukló-alagút szindrómában hatásos. Emellett bizonyos ödémákat csökkenteni képes, segíti az izom-ín és szalag regenerációt. Van olyan kutatási eredmény, mely szerint a máj regenerációját is segíti egyes esetekben, nem ismert, hogy ez a hatás milyen módon jön létre.

Angol nyelvterületen a TENS és ingeráram kezeléseken túl más elektroterápiát ritkábban használnak, ezért ezekről kevés érdemi kutatás áll rendelkezésre. Pedig az itt elemzett elektromos kezeléseken túl még van számos…

Ultrahang kezelés:

Az ultrahang kezelés során a kezelőfej ultrahangot bocsát ki, a kezelőfejet a kezelendő területen óvatosan mozgatja a kezelő. Az ultrahang kezelést többek között izmok, feszes, merev szövetek lazítására, ízületi meszesedés lassítására, ízületi fájdalomcsillapításra alkalmazzuk.

Lássuk a tényeket:

-          térdízületi kopás esetén a fájdalmat csökkenti, de az ízület működését nem javítja,

-          akut bokarándulásnál is végeztek vizsgálatokat, itt nem találták hatásosnak az ultrahang kezelést,

-          krónikus derékfájásnál nem találták különösebben hatékonynak,

-          más betegségek eseteire nagyon kevés információ áll rendelkezésre, melyek alapján következtetést nem lehet levonni, további kutatásokra lenne szükség.

Lökéshullám kezelés:

Korábban leginkább pl. vesekövek szétzúzására használták, csak később kezdték alkalmazni mozgásszervi betegségek esetén. Mozgásszervi szempontból leggyakrabban teniszkönyök, golfkönyök, sarkantyú, Achilles és más inak bántalmának kezelésére alkalmazzák. Ezekben a betegségekben hatékonynak találták. Ezekben, és más betegségekben is intenzív kutatások folynak.

Példa: talpi sarkantyú okozta fájdalomnál 240 beteget vizsgáltak a lökéshullám terápia hatékonysága szempontjából. A betegek fele kapott kezelést, másik fele nem (placébó). A kezeltek 69%-a javult, a placébós csoportban 34 %-uk lett jobban.

Mágnes terápia:

Nyakfájásnál végzett vizsgálatok esetén van pozitív tendencia (de nem jelentős a különbség) a palcébóhoz képest. Kopásos térdfájás esetén 636 beteg vizsgálata történt, a mágnes kezelés hatékonyabb volt, mint a placébó. Korábbi feltételezés szerint a törések gyógyulását segíti, ez sok esetben jelentette mágneskezelés kiírását, Azonban ezt a hatást a kutatások nem tudták egyértelműen igazolni. Az ízületi protézisek kilazulása esetén viszont hasznosnak bizonyult.

Lézer kezelés:

Kopásos térdfájásnál nagyon kis hatást mértek placébóhoz képest. Sokízületi gyulladás okozta fájdalom esetén a lézer kezelés csökkentette a fájdalmat (de a betegséget nem gyógyítja).

Összefoglalásul:

Több fizikoterápiás kezelésnél látható pozitív tendencia, de számos esetben nem hatékonyabb a placébónál. Fontos tudni, hogy a legtöbb kezelés esetén nincsen elég adat az igazán releváns véleményalkotáshoz.

Ebben a bejegyzésben nem írtam le az összes létező kutatási eredményt. A fontosabb, több beteg megfigyelésével keletkezett eredményekből áll itt néhány.

Honnan származnak az adatok?

Orvosi tudományos irodalomból, melyek pl. a Pubmeden találhatók és továbbképzési anyagokból. A legkomolyabb összefoglaló tudományos anyagok, melyek sok-sok önálló kutatás eredményét foglalják össze a Cochrane adatbázisban kereshetők. Sokszor előfordul ugyanis, hogy egy-egy kutatási eredmény merőben eltér egy máshol végzettől. Ezért legjobb sok eredményt átlagolni, úgy keletkeznek a legrelevánsabb adatok.

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

 

süti beállítások módosítása