Szinte mindenkivel előfordul élete során, hogy valamelyik ízülete megrándul, meghúzódik. Mit lehet ilyenkor tenni és mire számíthatunk? Erről szól ez a bejegyzés.

A rándulás és húzódás akkor alakul ki, ha az ízületet olyan hatás éri, ami mozgáshatárain túli elmozdulásra kényszeríti. Ez lehet egy rossz mozdulat, megbotlás, ütés, nyomás, stb.

Mi történik ilyenkor?

Az ízület mellett elhelyezkedő szalagok és inak túlfeszülnek. Minden ín és szalag rendelkezik egy rugalmassággal, azaz valamennyire meg tud nyúlni. De nem szereti, ha ennél tovább kell nyúlnia, mert akkor sérül. Ekkor az apró, mikroszkópikus kötőszöveti rostok túlnyúlnak, vagy némelyikük el is szakad. Ha sok pici rost elszakad, az részleges, ha mind elszakad az teljes szalagszakadás.

Mely ízületeknél gyakori?

Szinte mindenhol előfordulhat, de gyakoribb a boka, térd, csukló, váll ízületben.

Mik a tünetek?

-          fájdalom

-          duzzanat

-          korlátozott mozgás az adott ízületben

-          feszülő izmok a környékén

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Enyhe esetben a probléma kis rásegítéssel (lásd terápia) 1-2 hét alatt rendeződik, nem kell orvoshoz fordulni.

Azonban ha a következő tünetek jelentkeznek, fontos felkeresni orvost:

-          az ízület nem mozdul, bárhogy akarjuk (rándulás esetén az ízület megmozdítható, bár fáj)

-          az ízület környéke, vagy attól lentebb érzéketlenné válik, vagy zsibbad

-          az ízület deformálódott (törés?) : a duzzanat miatt persze egyszerűbb esetben sem néz ki túl jól az ízület, de ha nagy a duzzanat, vagy több mint egy kis sima duzzanat, akkor érdemes megkérdezni az orvost

-          lassabban javul, mint gondoltuk volna

-          bármilyen egyéb aggodalomra okot adó eltérés esetén inkább kérdezzük meg

Milyen vizsgálatokat kérhet az orvos?

Az orvosi fizikális vizsgálaton túl sokszor szükség lehet képalkotó vizsgálatra. Ez lehet röntgen, ami a csontok és az ízület áttekintő képét adja, így zárható ki gyorsan például a törés. Ultrahang vizsgálattal a szalag szakadása könnyen és gyorsan kimutatható, de az akut, duzzadt stádiumban az ödéma miatt a szalagok megítélése nagyon nehéz, ezért az ultrahang vizsgálatot halasztani kell pár nappal – 1 héttel. Legtöbbször elegendő a röntgen, emellett gyakori az ultrahang vizsgálat. MRI vizsgálatra ritkábban van szükség, ha felmerül egyéb eltérés gyanúja is.

Mit lehet tenni otthon? Terápia:

A sérülés megtörténte után mihamarabb pihentetés, jegelés (vagy hideg borogatás) javasolt. Angol nyelvterületen RICE rövidítés foglalja magában az alap teendőket:

Rest: pihentetés, Ice: jegelés, Compression: szorító kötés, fásli (esetenként), Elevation: a végtag felemelése, felpolcolása (a fájó, duzzadt ízület ne lógjon).

Kiegészítésként későbbiekben sérülésre való feketenadálytő, árnika, vagy gyulladáscsökkentő tartalmú krémek, gélek jók. Szükség esetén ritkán gyulladáscsökkentő tabletta szedése. A többi kezelés az orvos javaslatai szerint.

Rehabilitáció:

A rándulás gyógyulása után a mindennapi használathoz, vagy a sporthoz csak fokozatosan érdemes visszatérni. A hirtelen nagy terhelés után lassabb a regeneráció. A súlyosabb esetekben az akut szak után is szükség lehet tornáztatásra, lazításra, stabilizálásra (gyógytorna), egyéb kezeléseket az orvos javasol.

Lehetek hajlamosabb rándulásra, mint mások?

Igen, ha:

-          lazább szalagrendszerrel, ízületekkel rendelkezik (ez örökletes hajlam kérdése)

-          valamilyen ízületi eltérése, betegsége van (nem mindegyik tesz érzékennyé rándulásra)

-          fáradtan edz,

-          nem melegít be edzés előtt,

-          valamilyen nem megfelelő külső körülmény: nem jó cipő, rossz edzőeszköz, egyenetlen talaj, stb..

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta