Manapság a legtöbb munka számítógép mellett ülve végezhető. Az állandó statikus testhelyzet azonban negatív következményekkel is jár. A hátfájás gyakori, sokak által ismert ülőmunkás panasz, de számos más probléma előfordulhat. Lássuk ezeket! És azt is, hogy hogyan lehet kivédeni őket.

Az ülőmunka során a test pozíciója megváltozik, ráadásul ezt a testhelyzetet hosszabb időn át kell megtartani. A fej kissé előrehajtva, a vállak előrecsúszva. A gerinc helyzete más és más lehet. Gyakori, hogy a nap elején még kihúzott gerinccel ülünk, majd a nap végére a gerinc izomzata elfárad és a derék és a hát hátragörbül, a vállak pedig előre esnek.

Mi történik ilyenkor az izmokkal?

A hát és a lapockák közötti izmok megnyúlnak, gyengülnek, a csuklyásizom és a mellizmok túlfeszülnek. Az izmok tehát nem működnek arányosan, harmonikusan. Az izom-egyensúlyban bekövetkező zavar fájdalomhoz vezet. A csuklyásizom feszes, érzékeny, benne csomók keletkeznek (természetesen ilyen mástól is lehet). A hátfájást a megváltozott test-statika és a gyengülő izmok okozzák. Ilyenkor jólesik a feszes, csomós izmoknak a masszázs, de a hátfájást sokszor nem oldja meg (véglegesen).

Mi a teendő?

A fentiekből következik, hogy a túlfeszülő izmokat hasznos lazítani, nyújtani (mellizmok, csuklyásizom) és masszírozni (csuklyásizom). A gyengülő izmokat pedig erősíteni kell tornával: a mély hátizmokat gerinctornával, a lapockák közötti izmokat lapockazáró gyakorlatokkal. Sok gyakorlat akár a munkahelyen is elvégezhető (akár ülve).

Természetesen a szervezetnek a legjobb, ha hetente legalább 4 napra jut valamilyen sport, ami az egész testet átmozgatja.

Milyen egyéb problémákat okoz az ülőmunka?

A billentyűzet használata igénybe veszi az ujjak inait, a csuklót, könyököt. Az egér használat úgynevezett „egérbetegséget” okozhat, ínhüvelyproblémákat, könyökfájdalmat, alagút szindrómát. Ezeket már nehezebb kivédeni, van, aki érzékenyebb és könnyen kialakul nála ilyen, van, akinek soha sincs baja. Természetesen minél többet dolgozik a kéz és minél kevesebbet pihen, annál valószínűbb. Az időszakos pihentetés tehát segít, valamint a nyújtó, lazító gyakorlatok.

Ha már kialakult a baj, pihentetésre, fájdalomcsillapító krémekre vagy pakolásokra, borogatásra, néha gyógyszeres kezelésre lehet szükség. Előfordul, hogy más hátteret is keresni kell, ezért további vizsgálatokat kér az orvos: például gócvizsgálatokat, vagy labort.

Az egyszerű, enyhe panasza hamar oldódik, makacs esetben érdemes szakember segítségét kérni.

Ami még segít a megelőzésben:

-          ergonomikus munkaterület kialakítása: a szék, asztal megfelelő magassága (teljes talp a talajon, térdek kb. derékszögben, vállak lazán, könyök derékszögnél kicsit nyújtottabb állapotban, fej egyenesen, monitor a szemmagasságban), kényelmes szék, megfelelő billentyűzet és egér, stb.

-          ki lehet próbálni labdán ülni, ez sokak számára nagyon hasznos, kényelmes, de az állandó instabil felületet néhányan nem bírják. (Ilyenkor váltogatni is lehet a székkel, vagy nem is kell az a labda). Vannak olyan gerincbetegségek, melyeknél nem szerencsés a labda használata, erről az orvos adhat tájékoztatást.

-          Egyes munkahelyeken állítható magasságú asztalok is vannak, melyeknél állva is lehet dolgozni, nem csak ülve.

Megjegyzés: itt nem írtam az ülő életmódból, kevés mozgásból adódó egyéb betegségekről, pl. szív-érrendszeri bajokról, stb.

Jó egészséget kívánok! 

Dr. Megyaszai Márta

Tudta, hogy egyes bélgyulladásokhoz gyakrabban társul ízületi gyulladás? De a pikkelysömör nevű bőrbetegség mellett is gyakori az artritisz (ízületi gyulladás). Ugyanígy érvényes ez néhány szemgyulladásra is… Hogyan kapcsolódnak össze ezek a betegségek? Erről lesz szó ebben a bejegyzésben.

Nagyon sok beteg adatainak feldolgozása során figyelték meg, hogy bizonyos betegségekhez, tünetekhez gyakrabban társul ízületi gyulladás. Emellett arra is felfigyeltek, hogy egyes ízületi gyulladásoknál gyakoribbak az említett egyéb tünetek. Ennek az érdekes betegségcsoportnak a neve SNSA (Seronegatív Spondarthritis).

Nézzük, mi is tartozik ide.

1. Pikkelysömörhöz társuló ízületi gyulladás.

A pikkelysömör nevű krónikus bőrbetegség esetén gyakoribb az ízületi gyulladásoknak néhány típusa (sokízületi gyulladás, gerincet érintő gyulladás, nagyízületeket érintő gyulladás, stb)

2. Bélgyulladásokhoz társuló ízületi gyulladás

A bélgyulladások közül a kolitisz (colitis ulcerosa és Crohn betegség) mellett látunk gyakrabban ízületi gyulladást.

3. SPA (Spondilitisz ankilopoetika) régebbi nevén Bechterew betegség

Ez a gerinc gyulladásos megbetegedése, mely súlyos esetben és kezelés nélkül a gerinc elmerevedéséhez vezethet.

4. Reaktív ízületi gyulladások

Baktériumok okozta fertőzés után, az arra érzékenyeknél alakulhat ki pl. sokízületi gyulladás, mely olykor krónikussá is válhat. Szerencsére nem mindig.

Mi köti össze ezeket a betegségeket?

Genetikai hajlam szükséges a betegség kialakulásához. Ez azonban még nem pontosan ismert. Néhány genetikai variációról már van információ, ilyen például a HLA B27. De más genetikai tényezők is szerepet játszhatnak, valamint a betegség kialakulásához, fellobbanásához valószínűleg egyébre, külső hatásra is szükség van. Kutatások folynak például fertőzések szerepének tisztázására.

Hogyan működik gyakorlatban a betegségek közötti kapcsolat?

-          Gyakran egy betegnél látjuk a két betegség kapcsolódását. Például valakinek előbb pikkelysömöre kezdődik, majd később, akár sok év múlva indul az ízületi gyulladás. Fordított sorrend is lehetséges. Ekkor a pontos diagnózis várat magára. Ilyenkor ugyanis előbb az ízületi gyulladás kezdődik, a másik betegség hiányában azonban nem határolható be pontosan milyen fajta. Szerencsére a kezelés a betegségcsoporton belül hasonló, így az SNSA kezelése időben elkezdhető. 

-          Előfordul, hogy nem egy betegnél figyeljük meg a tünetek társulását, hanem rokonoknál. Például az egyik családtagnak (szülő, nagyszülő, testvér, gyermek, stb) pikkelysömöre van, a rokonánál pedig ízületi gyulladás alakul ki de nincs pikkelysömöre. Tehát a tünetek vegyesen is előfordulhatnak az öröklődés alapján.

-          Az SPA esetén is előfordulhat bélgyulladás.

Mik a betegségcsoport közös jellemzői?

-          nincsenek immunológiai eltérések a laborban (például negatív a reumatoid faktor),

-          nagyon gyakori a medence-keresztcsonti ízület gyulladása (sacroileitis), ezt gyakran keresi az orvos a vizsgálatokkal, mert diagnosztikus jelentősége van,

-          ha végtagi ízületet érint a betegség, akkor gyakoribb a nagyízületek érintettsége (pl. térdek, csípők, bokák),

-          gyakori a családi halmozódás, mint erről fentebb írtam.

-      sok szempontból a terápia is hasonló, vagy hasonló alapokon nyugszik még abban az időben is, amikor pontosan nem ismert, hogy melyik csoportba sorolható adott esetben a betegség.

A közös jellemzőkön túl, minden egyes betegség önálló jellemzőkkel is bír. Ezekről külön-külön bejegyzésekben írok.

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

Szinte mindenkivel előfordul élete során, hogy valamelyik ízülete megrándul, meghúzódik. Mit lehet ilyenkor tenni és mire számíthatunk? Erről szól ez a bejegyzés.

A rándulás és húzódás akkor alakul ki, ha az ízületet olyan hatás éri, ami mozgáshatárain túli elmozdulásra kényszeríti. Ez lehet egy rossz mozdulat, megbotlás, ütés, nyomás, stb.

Mi történik ilyenkor?

Az ízület mellett elhelyezkedő szalagok és inak túlfeszülnek. Minden ín és szalag rendelkezik egy rugalmassággal, azaz valamennyire meg tud nyúlni. De nem szereti, ha ennél tovább kell nyúlnia, mert akkor sérül. Ekkor az apró, mikroszkópikus kötőszöveti rostok túlnyúlnak, vagy némelyikük el is szakad. Ha sok pici rost elszakad, az részleges, ha mind elszakad az teljes szalagszakadás.

Mely ízületeknél gyakori?

Szinte mindenhol előfordulhat, de gyakoribb a boka, térd, csukló, váll ízületben.

Mik a tünetek?

-          fájdalom

-          duzzanat

-          korlátozott mozgás az adott ízületben

-          feszülő izmok a környékén

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Enyhe esetben a probléma kis rásegítéssel (lásd terápia) 1-2 hét alatt rendeződik, nem kell orvoshoz fordulni.

Azonban ha a következő tünetek jelentkeznek, fontos felkeresni orvost:

-          az ízület nem mozdul, bárhogy akarjuk (rándulás esetén az ízület megmozdítható, bár fáj)

-          az ízület környéke, vagy attól lentebb érzéketlenné válik, vagy zsibbad

-          az ízület deformálódott (törés?) : a duzzanat miatt persze egyszerűbb esetben sem néz ki túl jól az ízület, de ha nagy a duzzanat, vagy több mint egy kis sima duzzanat, akkor érdemes megkérdezni az orvost

-          lassabban javul, mint gondoltuk volna

-          bármilyen egyéb aggodalomra okot adó eltérés esetén inkább kérdezzük meg

Milyen vizsgálatokat kérhet az orvos?

Az orvosi fizikális vizsgálaton túl sokszor szükség lehet képalkotó vizsgálatra. Ez lehet röntgen, ami a csontok és az ízület áttekintő képét adja, így zárható ki gyorsan például a törés. Ultrahang vizsgálattal a szalag szakadása könnyen és gyorsan kimutatható, de az akut, duzzadt stádiumban az ödéma miatt a szalagok megítélése nagyon nehéz, ezért az ultrahang vizsgálatot halasztani kell pár nappal – 1 héttel. Legtöbbször elegendő a röntgen, emellett gyakori az ultrahang vizsgálat. MRI vizsgálatra ritkábban van szükség, ha felmerül egyéb eltérés gyanúja is.

Mit lehet tenni otthon? Terápia:

A sérülés megtörténte után mihamarabb pihentetés, jegelés (vagy hideg borogatás) javasolt. Angol nyelvterületen RICE rövidítés foglalja magában az alap teendőket:

Rest: pihentetés, Ice: jegelés, Compression: szorító kötés, fásli (esetenként), Elevation: a végtag felemelése, felpolcolása (a fájó, duzzadt ízület ne lógjon).

Kiegészítésként későbbiekben sérülésre való feketenadálytő, árnika, vagy gyulladáscsökkentő tartalmú krémek, gélek jók. Szükség esetén ritkán gyulladáscsökkentő tabletta szedése. A többi kezelés az orvos javaslatai szerint.

Rehabilitáció:

A rándulás gyógyulása után a mindennapi használathoz, vagy a sporthoz csak fokozatosan érdemes visszatérni. A hirtelen nagy terhelés után lassabb a regeneráció. A súlyosabb esetekben az akut szak után is szükség lehet tornáztatásra, lazításra, stabilizálásra (gyógytorna), egyéb kezeléseket az orvos javasol.

Lehetek hajlamosabb rándulásra, mint mások?

Igen, ha:

-          lazább szalagrendszerrel, ízületekkel rendelkezik (ez örökletes hajlam kérdése)

-          valamilyen ízületi eltérése, betegsége van (nem mindegyik tesz érzékennyé rándulásra)

-          fáradtan edz,

-          nem melegít be edzés előtt,

-          valamilyen nem megfelelő külső körülmény: nem jó cipő, rossz edzőeszköz, egyenetlen talaj, stb..

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

Egy korábbi bejegyzésem a fizikoterápiás kezelések alkalmazásáról szólt, hogy melyik kezeléstípus milyen problémák esetén javasolható. Egészségügyi szakemberek és a betegek véleménye is megoszlik arról, hogy egyáltalán használnak-e ezek a kezelések, vagy csak placébó hatásuk van. Ezért utánanéztem a tudományos irodalomban, hogy milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre a fizikoterápia hatásosságára, vagy éppen hatástalanságára vonatokozóan.

Íme: 

Tudományos szempontból akkor tekinthető valami hatásosnak, ha az adott kezelés sokkal több embernek hatásos, mint az összehasonlításként végzett placébó-kezelés. Placébó-kezelés (vagy ál-kezelés) az, amikor például az elektromos kezelés esetén az áramot nem kapcsoljuk be, vagy az ultrahangos kezelésnél a kezelőfej enyhe masszírozó mozgatása megmarad, de ultrahang nem jön ki belőle. Természetesen elegendő embernél el kell végezni a kezelést (és az ál-kezelést is) ahhoz, hogy statisztikailag értékelhető legyen a dolog.

Tehát, ha a szomszédasszony térdfájása csökkent mialatt fizikóra járt, az még nem biztos, hogy attól volt. De ha sokan jártak ilyen miatt kezelésre, és a többségnek csökkent a fájdalma, akkor már gyanús, hogy tényleg hat.

Nézzük a tényeket!

Elektromos kezelések:

A TENS (transcutaneous electric nerve stimulation) kezelés világszerte elterjedt kezelésforma fájdalomcsillapításra. A kezelés során elektródák kerülnek a bőrre, a fájdalmas terület köré, és az elektródák között enyhe elektromos áram fut. Elterjedtsége miatt sokféle tudományos kutatás történt hatékonyságának igazolására. Azonban még így is sokszor statisztikailag nem elegendő beteg vett részt a vizsgálatokban ahhoz, hogy érdemi eredményt lehessen mondani.

Példák:

-          krónikus derékfájás esetén nem született egyértelmű eredmény a hatékonyságot illetően. Szükség lenne még további kutatásokra… A derék funkcióját, működését nem javítja.

-          akut fájdalom esetén egészen jó eredmények születtek: a TENS hatékonynak mutatkozik. Természetesen az erősebb fájdalomra önmagában nem elegendő, inkább más kezelésekkel együtt érdemes alkalmazni. Emellett még mindig szükségesek további bizonyítékok különböző típusú akut fájdalmak esetén.

-          tumoros betegek fájdalmának csillapítására vonatkozó vizsgálatok egy részében nem találtak hatékonyságot, más részükben a kezelés hatékonynak mutatkozott, de nem volt elegendő beteg a vizsgálatban. Tehát nincs szárnyalóan pozitív eredmény, úgy tűnik inkább a hatástalanságot fogják igazolni a vizsgálatok.

-          kopásos térdfájdalomnál a terheléskor jelentkező fájdalmat jobban tudja csökkenteni, mint a nyugalomban is fennálló fájdalmat.

-          Egyes vállfájdalmaknál és csukló-alagút szindrómánál hasznosnak tűnik. Vállfájdalomnál a váll működését nem javítja.

-          Nagylábujj alapízületének fájdalmát egy kutatásban csökkentette. (Kevés az adat)

-          Menstruációs fájdalom esetén hatékonynak tűnik.

Összefoglalva: a TENS többféle fájdalom esetén hasznosnak tűnik, másokban kevésbé. Még szükség lenne további kutatásokra az egyértelmű bizonyítékokhoz.

Ingeráram-kezelés:

Az ingeráram-kezelés az izmok és idegek stimulálására alkalmas. Elektromos árammal történik, az áram a kezelt izom összehúzódását okozza (tehát izommozgást eredményez).

A bizonyítékok:

- Stroke (agyvérzés, de leginkább isémiás agyi keringészavar) esetén segít a mozgás-rehabilitációban, azaz segíti az átmenetileg, vagy részlegesen lebénult izmok működésének javítását, visszaállítását. Gyakorlatilag akkor is segít az izmot edzeni, amikor annak beidegzése még nem tökéletes.

- Nem megfelelően működő izmok edzésére alkalmas, legtöbbször a hagyományos gyógytorna mellett.

- Inkontinencia kezelésére vannak bizonyítékok, de még továbbiakra is szükség lenne.

Iontoforézis:

Az iontoforézis során az elektromos kezelés egyes hatóanyagok bőrbe juttatását segíti (krémek, stb.)

Nagyon kevés kutatási eredmény áll rendelkezésre: kopásos térdfájdalom esetén segített a fájdalomcsillapításban, egy másik vizsgálat szerint ultrahangos kezeléssel kombinálva hatékonyabb. Igazi következtetés levonásához kevés az adat. Az viszont bizonyított, hogy egyes hatóanyagok biztosan bejutnak a bőr mélyebb rétegeibe az iontoforézis által (ibuprofen, indometacin, stb)

Interferencia kezelés:

Szintén elektromos kezelés. Speciális áramforma használatát jelenti. Egy 2004-es vizsgálat szerint a csukló-alagút szindrómában hatásos. Emellett bizonyos ödémákat csökkenteni képes, segíti az izom-ín és szalag regenerációt. Van olyan kutatási eredmény, mely szerint a máj regenerációját is segíti egyes esetekben, nem ismert, hogy ez a hatás milyen módon jön létre.

Angol nyelvterületen a TENS és ingeráram kezeléseken túl más elektroterápiát ritkábban használnak, ezért ezekről kevés érdemi kutatás áll rendelkezésre. Pedig az itt elemzett elektromos kezeléseken túl még van számos…

Ultrahang kezelés:

Az ultrahang kezelés során a kezelőfej ultrahangot bocsát ki, a kezelőfejet a kezelendő területen óvatosan mozgatja a kezelő. Az ultrahang kezelést többek között izmok, feszes, merev szövetek lazítására, ízületi meszesedés lassítására, ízületi fájdalomcsillapításra alkalmazzuk.

Lássuk a tényeket:

-          térdízületi kopás esetén a fájdalmat csökkenti, de az ízület működését nem javítja,

-          akut bokarándulásnál is végeztek vizsgálatokat, itt nem találták hatásosnak az ultrahang kezelést,

-          krónikus derékfájásnál nem találták különösebben hatékonynak,

-          más betegségek eseteire nagyon kevés információ áll rendelkezésre, melyek alapján következtetést nem lehet levonni, további kutatásokra lenne szükség.

Lökéshullám kezelés:

Korábban leginkább pl. vesekövek szétzúzására használták, csak később kezdték alkalmazni mozgásszervi betegségek esetén. Mozgásszervi szempontból leggyakrabban teniszkönyök, golfkönyök, sarkantyú, Achilles és más inak bántalmának kezelésére alkalmazzák. Ezekben a betegségekben hatékonynak találták. Ezekben, és más betegségekben is intenzív kutatások folynak.

Példa: talpi sarkantyú okozta fájdalomnál 240 beteget vizsgáltak a lökéshullám terápia hatékonysága szempontjából. A betegek fele kapott kezelést, másik fele nem (placébó). A kezeltek 69%-a javult, a placébós csoportban 34 %-uk lett jobban.

Mágnes terápia:

Nyakfájásnál végzett vizsgálatok esetén van pozitív tendencia (de nem jelentős a különbség) a palcébóhoz képest. Kopásos térdfájás esetén 636 beteg vizsgálata történt, a mágnes kezelés hatékonyabb volt, mint a placébó. Korábbi feltételezés szerint a törések gyógyulását segíti, ez sok esetben jelentette mágneskezelés kiírását, Azonban ezt a hatást a kutatások nem tudták egyértelműen igazolni. Az ízületi protézisek kilazulása esetén viszont hasznosnak bizonyult.

Lézer kezelés:

Kopásos térdfájásnál nagyon kis hatást mértek placébóhoz képest. Sokízületi gyulladás okozta fájdalom esetén a lézer kezelés csökkentette a fájdalmat (de a betegséget nem gyógyítja).

Összefoglalásul:

Több fizikoterápiás kezelésnél látható pozitív tendencia, de számos esetben nem hatékonyabb a placébónál. Fontos tudni, hogy a legtöbb kezelés esetén nincsen elég adat az igazán releváns véleményalkotáshoz.

Ebben a bejegyzésben nem írtam le az összes létező kutatási eredményt. A fontosabb, több beteg megfigyelésével keletkezett eredményekből áll itt néhány.

Honnan származnak az adatok?

Orvosi tudományos irodalomból, melyek pl. a Pubmeden találhatók és továbbképzési anyagokból. A legkomolyabb összefoglaló tudományos anyagok, melyek sok-sok önálló kutatás eredményét foglalják össze a Cochrane adatbázisban kereshetők. Sokszor előfordul ugyanis, hogy egy-egy kutatási eredmény merőben eltér egy máshol végzettől. Ezért legjobb sok eredményt átlagolni, úgy keletkeznek a legrelevánsabb adatok.

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

A pikkelysömör egy krónikus bőrbetegség, mely jelenleg nem gyógyítható, de karbantartható. A bőrbetegséggel igen gyakran társul ízületi gyulladás. Ennek a különleges kapcsolódásnak a jellemzőiről írok a bejegyzésben.

A pikkelysömör (psoriasis=pszoriázis) kb 1% gyakorisággal fordul elő. A pikkelysömörös betegek 10-15 %-nál alakul ki ízületi gyulladás.  

Mi az oka a pikkelysömörnek, és miért jelentkezik egyeseknél ízületi gyulladás?

Ennek oka még pontosan nem ismert. Genetikai hajlam mellett valószínűleg egyéb tényező is szükséges, hogy létrejöjjön (pl. kutatják baktérium okozta fertőzés betegségelindító szerepét).

Fokozhatja azonban a panaszokat a dohányzás, alkohol, elhízás, zsírdús táplálkozás, stresszhatás, és egy sérülés helyén is megjelenhet a bőrtünet, vagy akár az ízületi panasz.

Öröklődik?

Igen, egy családban többeknél megjelenhet, de nem mindig. Előfordul, hogy az egyik családtagnak pikkelysömöre van, míg egy rokonának ízületi gyulladása bőrtünettel vagy akár anélkül.

Mik a tünetek?

A bőrtüneteket itt nem részletezem. Nagyon változatos helyeken fordulhat elő a pikkelysömör, és változó az is, hogy mekkora területet érint. Gyakori a fejbőrön, könyöktájon, térden, a törzs bizonyos részein, stb. Van, akinél csak a körmök érintettek, ezért azt sokszor gombás fertőzésnek vélik, de a gomba elleni szerek nem hatnak. Az ízületi gyulladás is szinte bármely ízületnél előfordulhat: lehet sokízületi gyulladás, néhány nagyobb ízületet érintő betegség, vagy a gerinc gyulladásos betegsége is.

Az ízületi gyulladás megjelenése, vagy súlyossága nem függ a bőrtünetek méretétől és súlyosságától. Akár néhány apró, alig látható bőrtünet mellett is lehet nagyon erős az ízületi gyulladás.

Néhány érdekesség:

- Jellegzetes néhány psoriasisos ízületi gyulladásra, hogy egy ujjon minden ízületet és az ínat is érinti, ezt hívják „kolbászujj” jelenségnek.

- Gyakran előfordul a medence-keresztcsonti ízület gyulladása a sacroileitis.

- Begyulladhatnak a körömperc alatti kis ujjízületek, mely más ízületi gyulladásoknál ritkább.

- A sokízületi gyulladásos típus könnyebben tönkreteheti, deformálhatja az ízületeket.

Hogyan kezelhető?

A bőrtünetek kezelése továbbra is főleg a bőrgyógyász feladata. Azonban számos ízületre adott gyógyszer mind az ízületi gyulladásra, mind a bőrre jótékonyan hat, akár mindkét területen panasz- és tünetmentességet hozhat. A gyógyszeres kezelést az ízületi gyulladás típusa határozza meg, másra van szükség csak gerincet érintő esetben és a végtagi ízületeket is érintő sokízületi gyulladásnál.

Makacs eseteknél biológiai terápia jön szóba. A biológiai terápia egy olyan gyógyszeres kezelés, mely biológiai anyagot (immunfehérjét) tartalmaz, ezért injekcióban kell adni, mivel ha lenyelnénk, a nagy molekulát a gyomor lebontaná. Tehát nem természetgyógyászati módszerről van szó, bármily megtévesztő is az elnevezés. Hamarosan elérhető lesz a patikákban az úgynevezett JAK-gátló kezelés, mely egy tabletta, és rendkívül hatékony.

Mik a kilátások?

Bár nem gyógyítható meg végleg, de a legtöbb eset a mostani modern kezelésekkel jól karbantartható.

A gyógyszeres terápia egyénileg változó, a jellemzőktől függően választja ki az orvos a legmegfelelőbb kezelést.

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

Az előző bejegyzésből megtudhattuk, milyen edzéscélokat kell szem előtt tartani (állóképesség, izomerő, hajlékonyság és koordináció), illetve általánosságban milyen szempontokat kell figyelembe venni edzésnél mozgásszervi betegség esetén.

(http://mozgasszervi.blog.hu/2017/09/17/mit_sportolhatunk_mozgasszervi_betegseg_eseten)

A mai bejegyzésben néhány betegséget vizsgálunk meg, hogy milyen speciális szempontok vonatkoznak az edzésre ezeknél a problémáknál.

Mire kell figyelni egyes betegségeknél?

Sokízületi gyulladás (reumatoid artritisz):

Az aktívan gyulladt ízületek kímélete javasolt, de bizonyos gyakorlatok végezhetők, ezt gyógytornász tanítja meg. Ha már jobban van, sokféle sport végezhető, fokozatosan felépítve az edzést. Jó állapotban, ha nincs gyulladás, és nincs deformált ízület, szinte bármit lehet csinálni. Deformált ízület korlátozhatja a lehetőségeket, az ízülettől függ, hogy mit nem szabad. Ezt az orvos, vagy a gyógytornász elmondja.

A reumatoid artritisz érzékenyebbé teszi a szívet és könnyebben alakulhatnak ki szív –érrendszeri betegségek. Ezért különösen fontos az állóképesség karbantartása kardioedzéssel. Heti legalább 3-4 alkalommal legalább 30 percben javasolt.

SPA (Bechterew betegség):

Ez a gerinc gyulladásos betegsége, de más ízületeket is érint (főleg csípőt és térdet), valamint ritkán a fő ütőeret. Érdekes jellegzetessége a betegségnek, hogy a mozgás, a sport jelentősen csökkenteni képes a fájdalmat, bár a betegséget nem gyógyítja. A sportválasztásnál is ezt kell figyelembe venni. Szerencsés olyan kardio edzést választani, ami nem jár ütődéssel. Például minden lépésnél ütődéssel jár a futás, ezért ez nem mindig jó. Hasznos viszont az úszás, ellipszis tréner, puha talajon gyaloglás, túrázás, stb. A gerinc izmait erősen kell tartani gerinctornával, a speciális szempontokat gyógytornász megtanítja.

Autoimmun betegségek:

A legtöbb ilyen betegség szintén esendőbbé tesz szív és érrendszeri betegségekre. Ezért legtöbb esetben kiemelt fontosságú a kardio edzés. Betegség típusonként változnak a további szempontok.

Oszteoporózis (csontritkulás):

A mozgás a csontépítés stimulátora, ezért nagyon fontos. Mind az izomerősítő gyakorlatok, mind épp az ütődéssel járó kardio gyakorlatok fokozzák a csontépítést. A kardio edzések közül ezért itt éppen a futás, sőt az ugrálás is ajánlott, de természetesen nem mindenkinek.  Aki már nem tud futni, annak a gyaloglás, a gyors séta javasolható. Az séta ideje fokozatosan növelendő. Az izomerősítő gyakorlatok közül a gerinc gyakorlatai helyezendők előtérbe. Az úszás, vízi torna nem stimulálja oly mértékben a csontépítést mint a szárazon végzett gyakorlatok. Ezért úszni lehet, jó is – más miatt, azonban az úszástól ne várjuk csontjaink megerősödését.

Térdízületi kopás:

Ennél a problémánál fontos karbantartani a comb izmait, ezért a combizom erősítő gyakorlatok és a kerékpározás hasznosak. Előnyben részesítendők az ütődéssel nem járó kardio edzésformák. A mellúszás árthat a térdnek, és fájdalmat okozhat. Inkább a gyors- és a hátúszás választandó.

Csípőízületi kopás:

A comb és medence izmait kell erősíteni, nyújtani. Az ütődéssel járó kardio edzésformák sokszor nem szerencsések. A mellúszás hasznos, de a többi sem árt.

Derékfájdalom, lumbágó:

Az egyszerű derék és hátfájás 90%-a megfelelő tornával megelőzhető. Ennél a problémánál éppen ezért a kezelésben is elsődleges a gerinctorna. Az ütődéssel járó edzések krónikus esetben inkább kerülendők.

Porckorongsérv:

Miután az akut szakaszon túl van (gyógyszerrel, műtéttel, vagy egyéb kezelésekkel), panasz már nincs, vagy csak enyhe, és az orvos valamint a gyógytornász sem tiltja el a gyógytornán kívüli egyéb sporttól, akkor kezdhető az edzés fokozatos felépítése. Az ütődéssel járó edzések kerülendők. Az izomerősítés a gyógytornász által adott szempontok szerint végzendő. A nehezebb súlyok emelése, mozgatása nem javasolt.

Vállbetegségek, befagyott váll, rotátor köpeny szindróma:

Ilyen esetben a váll gyógytornája során tanulhat meg speciális gyakorlatokat és, hogy hogyan kell védeni az ízületet. Szükség lehet a kirotátorok erősítésére, és minden esetben szükséges a hát és a lapockazáró izmok edzése. Aktív, fájdalmas szakaszban a futás fokozhatja a váll fájdalmát, egyszerűen a minden lépésnél bekövetkező kis rándulás miatt. Ekkor a futás kerülendő. Aktív szakaszban a gyógytorna az elsődleges, a későbbi edzést a probléma hátterében álló eltérés határozza meg.

Kéz, és csukló ízületek betegségei:

A súlyzó fogása nehézségbe ütközhet, ilyenkor súlyzó nélküli edzésmódot kell választani, vagy tépőzáras súlyzót rögzíteni a karra. Egyebekben az esetlegesen fennálló egyéb ízületi problémák módosítják az edzésmenetet.

Itt csak néhány általános szempontot írtam le, de az egyéni variációk száma szinte végtelen. Egyéni szempontokra mindig érdemes az orvosnál és/vagy a gyógytornásznál rákérdezni!

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

A sportolás az egészséges életmód részét képezi. Szerencsére sokan tisztában vannak ezzel, és a mozgás életük szerves részét képezi. Jogos igénye az ízületi betegségben szenvedőknek is, hogy valamit sportolhassanak a gyógytornán túl. Sokszor felmerül azonban a kérdés, hogy mit lehet, és mi ártalmas. Vagy csak pihentetéssel kímélhetjük az érzékeny ízületeket?

Ezekről lesz szó a következőkben. A fontos szempontokat 2 részben olvashatják. Ma az általános edzéscélokat írjuk le.

A mozgás, a sport nagyon fontos az egészség megőrzése szempontjából. Az ülő életmód viszont sokféle bajjal, betegséggel járhat. A mozgásszegény életmód okozhat ízületi panaszokat, és belgyógyászati betegségeket is. Utóbbiak közé tartoznak a szív- és érrendszeri betegségek, elhízás, cukorbetegség, és sok más probléma. Megfelelő mozgással ezek jó része elkerülhető.

Mit kell figyelembe venni edzésnél?

Egészséges embereknél az edzettségnek 4+1 összetevője van, ezeket kell fejleszteni:

-          Állóképesség (a szív és a keringési rendszer működése). Erre jellemző, hogy minél gyorsabb tempóban, minél tovább bírja a sportoló például a futást. Rossz állóképesség esetén, ha futva elértük a buszt, akár a végállomásig lihegünk a kis sietség miatt… Az állóképesség edzésére a szívünk és keringési rendszerünk miatt van szükség!

-          Izomerő: hogy az izmok megfelelő erővel működjenek, és bizonyos súlyt elbírjanak. Sok esetben előfordul például térdízületi problémáknál, és időseknél, hogy a combizom gyenge lesz és nagyon nehéz a székből felállni, lépcsőn fellépni, buszra felszállni. Tehát az izomerő szükséges a mindennapi élethez is, nem csak súlyok emelgetését jelenti.

-          Hajlékonyság: vajon le tudunk úgy hajolni a földig, hogy a térdünk nyújtva marad? Természetesen minden izomnak szüksége van bizonyos nyújthatóságra, de kiemelt figyelmet kell szentelni a túlfeszülésre hajlamos izmoknak. Ezeket mindenképpen le kell nyújtani „használat” után. Ide tartoznak többek között a csuklyásizom, mellizmok, combizmok, stb. Ha ezek az izmok túlfeszülnek, az fájdalomhoz, ízületi problémákhoz vezet! Például a combhajlítók túlfeszülése megfejthetetlen térdfájást okoz, ennek terápiája a nyújtógyakorlatok végzése, és nem a gyógyszer.

-          Koordináció: az egyensúlyérzék és a mozgások harmóniája. Testünk fantasztikusan komplex módon hangolja össze az izmok működését. Az állás, járás sem egyszerű, de gondoljunk egy szép táncra! A koordináció gyengülése különösen idősebbeknél és bizonyos betegségeknél vezet gyakran eleséshez, és így akár csonttöréshez.

-          És a +1! A gyorsaság. Ezt már inkább csak versenysport esetén szükséges külön fejleszteni (ezért +1). Gondoljunk bele, hogy az állóképesség növelésével a futósebességünk is automatikusan nő, nem kell külön a gyorsaságot edzeni. A reflexidő sem feltétlenül fontos egy hobbisportolóknak. Tehát ezzel az összetevővel itt tovább nem foglalkozunk.

Bármilyen ízületi betegségnél fontos megoldani a fenti 4 tényező fejlesztését. Természetesen figyelembe kell venni a betegséggel járó korlátozottságokat, hogy mit nem szabad csinálni. Ebben a kezelőorvos és a gyógytornász tud tanáccsal szolgálni.

Most azt vizsgáljuk meg, milyen szempontokat kell figyelembe venni mozgásszervi betegség esetén:   Az edzéseknél ugyanúgy 4 terület fejlesztésére kell odafigyelni, mint egészséges hobbisportolóknál: állóképesség, izomerő, hajlékonyság és koordináció.

Az állóképesség fejlesztése:

Úgynevezett „kardio” edzéssel lehetséges. Ezek olyan mozgásformák, amik gyorsabb szívdobogással járnak és kicsit (vagy nagyon) liheg tőlük a sportoló. A futás az egyik legintenzívebb kardio edzés, de nagyon sok ízület betegség esetén nem szabad futni. Kímélőbb a gyaloglás, például hegynek felfelé gyalogolni ugyanolyan intenzív terhelést jelent, mint a futás. Kardioedzés a kerékpározás is, mely térdprobléma esetén kifejezetten ajánlott lehet. Az ellipszis tréner állva végzett kerékpározás. Nagyon hasznos, mert nem ülve végezzük, jól átmozgat és semmiféle rázkódással nem jár az ízületek számára, az ugyanis a legtöbbször kerülendő. Az úszás az egyik legkíméletesebb az ízületeknek. Csípőprobléma esetén a mellúszás nagyon hasznos, de térdbetegségnél éppen ez kerülendő.

Az izomerő javítása súlyzó nélkül, saját testsúlyos gyakorlatokkal is lehetséges. De néha jól jön egy kis plusz erő, súlyzóval. Ezekben akár a gyógytornász, vagy edző is tud segíteni.

Az izomerő fontos az ízületek stabilizálásában! A gerincfájdalmak (nyak, hát, derék) kezelése pedig elképzelhetetlen a mély hátizmok és a hasizmok erősítése nélkül.

Néhány további példa:

- a csuklyásizom erősítő edzése szinte felesleges, annyira túl van feszülve az ülőmunka és a stressz miatt.

- a combfeszítő izom erősítése térdfájdalom esetén elsődleges

- vállfájdalom esetén az alsó lapockazáró izmok erősítése fontos a későbbi panaszok megelőzésére.

- a mellizom túlfeszülésre hajlamos izom. Erősítése csak úgy lehetséges, ha a lapockazárók is erősítve vannak, és mellizom edzés után lenyújtva. Így a hátfájás és vállfájdalom elkerülhető.

A hajlékonyság nyújtógyakorlatokkal fokozható. Szinte minden izomra létezik egy nyújtógyakorlat, némelyik nyújtás pedig több izomra is hat. Az izomerő adta ízületi stabilitás mellett az ízületek jó mozgástartományát a hajlékonyság adja. Akárcsak a csökkent izomerő, a csökkent hajlékonyság is vezethet fájdalmakhoz.

A koordináció sokféle gyakorlattal fejleszthető. A tánc erre az egyik kiváló edzésmód. Emellett a tánc kardioedzésnek sem rossz. Sok más gyakorlat is létezik a koordináció fejlesztésére. Csontritkulás kezelésének része a koordináció javítása, az elesések elkerülése céljából.

A következő bejegyzésben egyes betegségeket nézünk meg, hogy azokban a speciális esetekben mire kell odafigyelni sportoláskor.

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

A Bechterew betegség (SPA) a gerinc érdekes gyulladásos betegsége. Különlegességét a szalagok elmeszesedéséből adódó gerinc elmerevedés adja. Súlyos esetben a gerinc végül olyan lesz, mint a bambuszbot, innen származik ez az elnevezés. Kiket érint? Honnan lehet tudni, hogy valakinél ez a betegség van kialakulóban? Erről szól a mostani bejegyzés.

A betegséget Vladimir Bechterewről nevezték el, aki elsőként írta le a kórképet. A hivatalos elnevezés azonban spondylitis ankylopoetica (SPA), angol nyelvterületen pedig ankylosing spondylitis (AS). Az utóbbi elnevezésekben szerepel a betegségre oly jellemző elmeszesedés, a gerinc összecsontosodása (ankilózis). (Tehát manapság már a Bechterew betegség név hivatalosan nem használatos.)

Kiknél fordul elő a betegség?

Leggyakrabban fiatal férfiaknál kezdődik. Férfiakban hétszer gyakoribb, mint nőknél. Ezer emberből kb.2-nél fordul elő. A betegek többségénél fellelhető egy genetikai jellemző: a HLA B27 antigén. Azonban nem minden betegnél. És önmagában a gén jelenléte nem jelent betegséget: a HLA B27 genetikával rendelkezők csak egy részénél alakul ki a betegség. Ezzel együtt a gén kimutatása fontos része az SPA kivizsgálásának.

Ez a betegség egy nagyobb betegségcsoport tagja, ezt a betegségcsoportot SNSA-nak (Seronegatív spondylarthropathiák) nevezik. Ide olyan betegségek tartoznak, mint például a pikkelysömörhöz társuló (sok)ízületi gyulladás, a bélgyulladáshoz kapcsolódó gyulladásos ízületi betegség, a reaktív ízületi gyulladás, mely bizonyos fertőzések után jelentkezik. Az SNSA betegségek közös jellemzője, hogy nem mutatható ki immunológiai paraméter (például reumatoid faktor és mások), és érintett lehet a gerinc (főleg a medence-keresztcsonti ízület).

Mi az oka?

A betegség pontos oka nem ismert. A genetikai hajlamon kívül valamilyen egyéb tényező is hozzájárul a megjelenéséhez. Kutatások folynak például fertőző betegségekkel kapcsolatban. Ezért van az, hogy nem minden HLA B27 pozitív embernél alakul ki a betegség.

Mik a tünetek?

- Gerinc:

Jellegzetes a derékfájdalom, mely sokszor éjjel (leginkább a hajnali órákban) a legintenzívebb. Erre a fájdalomra a beteg fel is ébred. Mozgatásra, tornára azonban enyhülnek a panaszok. Fájdalmas és panaszmentes (vagy legalábbis viselhető) periódusok válthatják egymást. A hosszú ideje fennálló (kezeletlen) betegség esetén alakulhat ki a gerinc csontos elmerevedése, amit bambusznád-gerincnek nevezzük. Az elmeszesedés, elcsontosodás a gerinc szalagjaiban jön létre. Az ilyen gerinc már nem rugalmas, nem hajlik szépen, hanem botmerev és sokszor előre görbe. Manapság ilyet azért elég ritkán látni. 

- Egyéb tünetek:

A végtagok nagyízületei (pl.csípők, térdek) is begyulladhatnak.

Emellett előfordulhat szemgyulladás (iritis), bélgyulladás (colitis), a fő ütőér (aorta) elváltozásai is.

Mire van szükség a pontos diagnózishoz?

A betegség nagyon alattomosan kezdődik. Jellegtelen panaszokkal és tünetekkel, amik egyszerű lumbágónak is vélhetők. Emiatt a diagnózis sokszor hónapokkal, évekkel a panaszok megjelenése után születik csak meg.

Segítenek a diagnózisban:

-          a jellegzetes (hajnali) derékfájdalom

-          röntgen, de leginkább MRI vizsgálattal látható eltérések elsődlegesek, ezek a fennálló gyulladásra utalnak. A legfontosabb a medence-keresztcsonti ízület gyulladásának (sacroileitis) bizonyítása. Az MRI sokkal hamarabb kimutatja az eltéréseket. Ha már röntgenen is láthatók, akkor régóta fennálló betegségről van szó.

-          Esetleges egyéb tünetek fennállása

-          Hasonló betegség vérszerinti rokonoknál.

-          Kiegészítésként fontos a HLA B27 genetikai vizsgálat.

Vérvétellel nagyon gyakran nem lehet kimutatni semmiféle gyulladást.

Hogyan lehet kezelni a SPA-t?

Ez a betegség hosszú távra szól. Jelenleg még nincs olyan gyógyszer, vagy kezelés, mely végleg meggyógyítaná. Szükséges azonban a zajló gyulladást visszafogni, a fájdalmat oldani, a gerinc tartását és mozgékonyságát amennyire lehet, megőrizni.

A kezelésben az első lépés a gyógytorna. A rendszeres mozgás, a megfelelő torna képes a panaszokat is csökkenteni a legtöbb esetben.

A fájdalom és a gerincnél zajló gyulladás csökkentésére a sima gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmasak (pl. diklofenak tartalmúak, vagy egyéb összetevővel rendelkezők). A gyulladás közvetett következménye az elmeszesedés is, ezért hasznos azt visszaszorítani. Kevés olyan betegség van, de ez az egyik, melyben a gyulladáscsökkentő gyógyszer huzamosabb ideig is szedhető kúraként.

Ha az egyszerű gyulladáscsökkentő nem képes a fájdalmat csökkenteni, pedig már legalább 2 félét kipróbált, akkor jöhet szóba az úgynevezett biológiai terápia. Ma ez a legmodernebb, leghatékonyabb elérhető gyógyszeres kezelés. Azért nevezik biológiainak, mert biológiai anyagot, fehérjét tartalmaz. Ez a fehérje közvetlenül a gyulladást fenntartó anyagnál hat. Tehát messze nem természetgyógyászati módszerről van szó, még ha a neve ezt sugallná is.

Mik a kilátások? Biztosan elmerevedik és deformálódik a gerinc?

Megfelelő, lehetőleg minél hamarabb elkezdett kezelésnél jelentősen csökken a deformálódás esélye. Manapság már ritkán látni „bambusznád” gerincet. A betegség rendszeres orvosi viziteket igényel, azaz gondozást. Ilyenkor a gerinc állapotán túl, egyéb eltérések is észrevehetők, melyek szintén a betegség részét képezhetik. A gondozással a terápia is pontosabb.

Egyéni kérdéseket fontos a kezelőorvosnak feltenni!

Jó egészséget kívánok! 

Dr. Megyaszai Márta

A Sudeck (ejtsd:szudek) szindróma nagyon érdekes betegség. A lényege, hogy a csont anyagcseréje egy adott területen megváltozik, ha a végtagot például sérülés éri. Így létrejöhet a kézen, ha a váll sérült. De mi az oka a betegségnek? És mit lehet tenni, ha már kialakult?

A Sudeck szindróma sokféle néven ismert: algoneurodisztrófia, reflex szimpatikus disztrófia, kéz-váll szindróma, stb.  Érdekes, különleges betegség, de nem ritka. A traumás sérülések 3-5 %-ban is előfordulhat. Létrejöttének más oka is lehet, nem csak sérülés. Kialakulhat idegrendszeri betegség, szívbetegség (pl. szívinfarktus) esetén, egyes belgyógyászati betegségeknél (pl. cukorbetegség, TBC, alkoholizmus, stb…).

Mik a tünetek?

Leggyakrabban a lábon (lábfej, boka) vagy a kézen fordul elő. Más területeken kevésbé valószínű. Az érintett rész fájdalmas, kezdetben duzzadt, ödémás, nehezen mozog. Később a bőr elvékonyodhat, a mozgás kötöttebbé válik, a fájdalom tompul.

Hogyan lehet felismerni?

Előfordul, hogy a helyzet egyértelmű. Ismert egy sérülés, ami után az egyik kéz vagy láb beduzzad és fájdalmas lesz. Máskor (főleg ha nem sérülés miatt alakul ki) nehezebb felismerni. Ilyenkor vizsgálatok segítenek a diagnózisban: röntgen, izotóp vizsgálat, esetleg MRI, vérvétel (melyben jelentős eltérés általában nincs, ezért eltérés esetén akár másról lehet szó). Más betegségek kizárására egyéb vizsgálatok is bevethetők, ugyanis vannak nem egyértelmű esetek, melyeknél a tünetek nagyon hasonlítanak más gyulladásos ízületi betegségre.

Mi a betegség oka?

Ehhez előbb egy fontos információ: a legtöbb érhez idegrostok futnak, melyek irányítják az ér tágulását vagy szűkülését. A Sudeck betegség esetén ezeknek az idegeknek a működése reflexes módon megváltozik a sérülés, vagy a betegség hatására. Innentől az idegek nem megfelelően irányítják az erek tágulását, ezért teljesen megváltozik az adott terület keringése. A felborult keringés miatt az ottani szövetek: a kötőszövet, a bőr és a csont anyagcseréje is károsodik(ez tehát csak egy területen, a kézen vagy a lábon történik!). Ezért alakul ki azon a részen helyi csontritkulás (leggyakrabban foltos), és a bőr megváltozása: vagy duzzadt, piros, meleg tapintatú, sokszor száraz, máskor pedig hideg, nedves, lilás színű, és akár el is vékonyodhat a bőr.

A betegségnek stádiumai vannak, melyek sokszor a kezelést is meghatározzák:

1. stádium: akut, gyulladásos szakasz, a terület duzzadt, meleg ödémás, akár piros, érzékeny, fájdalmas

2. stádium: a bőr hűvös lehet, akár vékonyodhat is, a mozgások kötötté válnak, a fájdalom tompul

3. stádium: fokozódhat az ízület kötöttsége, akár maradandóan, a bőr vékony, fakó.

A hamar megkezdett kezelés megakadályozza, hogy a stádiumokon végig kelljen menni.

A betegség haladását röntgenen lehet követni, ahol a csontok egy idő után foltos ritkulása látszik.

Hogyan kezelhető?

Mindhárom eltérésre oda kell figyelni: az idegrostok érintettségére, a keringésre és a csontra. 

Idegrostok: számos idegrostokat regeneráló vitamin kapható, ezekből érdemes szedni valamelyiket. A szimpatikus idegrendszeri reflexet olykor elektroterápia segít oldani (a belső szerveket és az ereket irányító idegrendszernek két része van a szimpatikus és a paraszimpatikus, az előbbi túlműködésére utal a Sudeck betegség egyik neve is). Ritkán, súlyos esetben a szimpatikus idegrost gyógyszeres vagy sebészi blokkolására lehet szükség.

Erek, keringés: természetes keringésjavító készítmények a patikában recept nélkül beszerezhetők, érdemes az orvost megkérdezni, kinek melyik jobb. Esetenként az erekre ható (pl. értágító) készítmény felírására lehet szükség.

Csontok: D vitamin, kálcium és magnézium szedése a kezelés alapja. A csontanyagcserét javító kalcitonin tartalmú injekció is sok esetben adható.

Mindezek mellett gyulladáscsökkentés: első stádiumban jegelés vagy hideg borogatás, emellett gyógyszeres gyulladáscsökkentés is javasolt lehet. Akut szakaszban pihentetés, majd fokozatos gyógytorna nagy segítség.

Ezzel a komplex kezeléssel lehet megakadályozni, hogy a betegség késői stádiumig jusson. A maradandó károsodások megelőzése, és természetesen a mihamarabbi gyógyulás a cél. Ezzel együtt is sokszor hosszú hónapok szükségesek a teljes gyógyulásig.

Jó egészséget kívánok! 

Dr. Megyaszai Márta

Nagyon sok jót hallunk a gyógyfürdőkről, de felmerülhet a kérdés, hogy valóban hatnak-e, és hogyan. Rengeteget olvashatunk a gyógyfürdők csodás hatásairól, de arról már kevesebbet, hogy valóban többet tud-e a gyógyvíz, mint ha egy egyszerű klóros vízzel töltött medencében áztatjuk magunkat. Mozgásszervi problémák szempontjából nézzük meg most ezt a kérdést. 

Hazánk rendkívül gazdag gyógyvizekben. Gyógyfürdőinket magyarok és külföldiek is előszeretettel keresik fel. A gyógyfürdőkultúra azokban az országokban egyértelmű, ahol sok gyógyvíz van, így a kutatásban is ezek az országok jeleskednek. Magyarországon kívül például Törökország, stb. A kevés termálvízzel büszkélkedő országok (is) csak akkor hiszik el hivatalosan, hogy működnek a gyógyvizek, ha megfelelő bizonyítékot látnak erre.

Mit nevezünk gyógyvíznek?

Az olyan ásványvizet, melynek gyógyhatását bizonyították. Ásványvíz pedig az a víz, melyben legalább 1 gramm oldott ásványi anyag van literenként. A termálvíz olyan víz, mely feltörésénél 20 fok feletti hőmérséklettel bír.  

A víz gyógyhatásai

A csapvíznek is van hatása, mely fizikai tényezőkön alapszik. Melyek ezek?

- a hidrosztatikai nyomás azt jelenti, hogy a víz mélyebb rétegében nagyobb a nyomás, mint fentebb. Így tudja a víz például a láb vénáiból a vért felfelé préselni, javítva ezzel a vénás keringést. Az így visszapréselt vérmennyiség miatt a veseműködés is fokozódik, több vizelet ürül, az egész tehát vízhajtóként működik.

- a felhajtóerő miatt könnyebb a vízben való mozgás. Számos mozgásszervi probléma esetén könnyebben megvalósítható a vízi torna, mint a szárazföldi.

- a víz ellenállása nagyobb, mint a levegőé, ezért számos vízben végzett gyakorlat nehezebb és jobban erősít /edz, mint a szárazföldön.

- a víz hőmérséklete is fontos. A meleg vízben ellazulnak az izmok, szövetek. Így az izomfeszülés okozta fájdalmak, görcsök oldódnak, az ízületek könnyebben mozognak. A hideg víz viszont stimulál.

Mindezek a hatások tehát csapvízzel is elérhetők.

Miben több egy gyógyvíz?

Felszívódnak-e a gyógyvízben oldott ásványok a bőrön keresztül?

Valamennyi igen. Több kísérlet is történt ennek bizonyítására. Egyik ilyen vizsgálatban egereket fürdettek kénes vízben, majd bőrmintában nézték a kén jelenlétét. Meg is találták. Emberektől ilyen kutatás miatt bőrmintát nem vesznek, de lehet nézni a vizeletben ürülő anyag mennyiségét, ezt tették radonos víz esetén. Itt kevésbé volt egyértelmű az eredmény. Tehát néhány anyag felszívódik, mások kevésbé.

De vajon ami felszívódik, annak van orvosi terápiás hatása?

A bőr szöveteiben egyértelműen van. Első bizonyíték a kénes vízre volt: bizonyos bőrsejtek működése megváltozik a gyógyvíz hatására (ún. Langerhans immunsejteké). A szénsavas víz a bőr kapillárisainak működését változtatja meg: keringésjavító hatása miatt (is) javasolhatjuk a szénsavas fürdőt. A gyógyfürdők számos bőrbetegség esetén hasznosak (pl. a sós víz pikkelysömör esetén – ez persze lehet tengervíz is.)

És a bőrnél mélyebben fekvő területeken van hatása a felszívódott anyagnak?

Nincsenek még pontos mérések arra vonatkozóan, hogy:

-         milyen mélyre juthat egy anyag, és

-          ott hogyan hat és

-          ehhez milyen dózisra van szükség.

Szóval az előző kérdésre nincsen még válasz.

Vannak viszont kutatási eredmények más megközelítésben:

Kopásos ízületi betegségben szenvedők egyik részét csapvízben, a többieket gyógyvízben fürdették. A gyógyvízben fürdők panaszai jelentősebben csökkentek, mint a csapvizes társaságé.  Egyik hazai gyógyvízben való fürdőzés számos laborértéket (vérvételi eredményt) nagyobb mértékben és tartósabban módosított, mint a sima csapvíz.

Vajon mi hat ilyenkor?

Feltételezik, hogy a fizikai és a kémiai (azaz a víz összetételéből, ásványtartalmából adódó) hatások összességéről, kölcsönhatásokról és reflexes hatásokról van szó. Ez tehát feltételezés. A pontos hatás ma még nem ismert, de a kérdésre folyamatosan kutatják a választ.

Addig is honnan tudjuk, hogy tényleg hatnak a gyógyfürdők?

Például onnan, hogy ha hivatalosan is van gyógyfürdő minősítése egy helynek, az csak úgy lehet, ha a gyógyhatást bizonyították (lásd a gyógyvíz fogalma előbb.)

Orvosi szempontból sosem az a bizonyíték, ha a szomszédasszony jobban lett a víztől, hanem ha sok ember jobban lett. Tehát a statisztika.  Vagyis, ha 100 ember fürdik csapvízben és 100 pedig gyógyvízben, akkor tudjuk azt mondani, hogy bizonyítottan gyógyít a gyógyvíz, ha sokkal többen lesznek jobban az ebben fürdőzők közül. A csapvízben is jobban lehet lenni valamennyire, annak fizikai hatásai miatt.

Van ilyen bizonyíték?

Szerencsére sok gyógyvízzel készültek már nagy volumenű kutatások, csapvizes összehasonlításban (Magyarországon is, és külföldön is az ottani vizekkel). Ha nem is ilyen nagy kutatások, de a többi gyógyvízzel kapcsolatban is voltak bizonyító vizsgálatok, másként nem is lehet ezeket gyógyvíznek nevezni hatóságilag/ hivatalosan. 

Érdemes kipróbálni néhány gyógyvizet, hogy saját magunk győződjünk meg a hatásáról, még akkor is ha egy esetből nem lesz statisztika!... 

Ebben a bejegyzésben nem írtam arról, hogy:

-          mi mindenre jók a gyógyvizek,

-          milyen ellenjavallatai vannak a gyógyvízben való fürdőzésnek (mert vannak!)

-          melyik gyógyvíz milyen betegségre jó.

Ezért mindig fontos megkérdezni a kezelőorvostól, hogy egyénre szabottan mi ajánlott.

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta