A pikkelysömör egy krónikus bőrbetegség, mely jelenleg nem gyógyítható, de karbantartható. A bőrbetegséggel igen gyakran társul ízületi gyulladás. Ennek a különleges kapcsolódásnak a jellemzőiről írok a bejegyzésben.

A pikkelysömör (psoriasis=pszoriázis) kb 1% gyakorisággal fordul elő. A pikkelysömörös betegek 10-15 %-nál alakul ki ízületi gyulladás.  

Mi az oka a pikkelysömörnek, és miért jelentkezik egyeseknél ízületi gyulladás?

Ennek oka még pontosan nem ismert. Genetikai hajlam mellett valószínűleg egyéb tényező is szükséges, hogy létrejöjjön (pl. kutatják baktérium okozta fertőzés betegségelindító szerepét).

Fokozhatja azonban a panaszokat a dohányzás, alkohol, elhízás, zsírdús táplálkozás, stresszhatás, és egy sérülés helyén is megjelenhet a bőrtünet, vagy akár az ízületi panasz.

Öröklődik?

Igen, egy családban többeknél megjelenhet, de nem mindig. Előfordul, hogy az egyik családtagnak pikkelysömöre van, míg egy rokonának ízületi gyulladása bőrtünettel vagy akár anélkül.

Mik a tünetek?

A bőrtüneteket itt nem részletezem. Nagyon változatos helyeken fordulhat elő a pikkelysömör, és változó az is, hogy mekkora területet érint. Gyakori a fejbőrön, könyöktájon, térden, a törzs bizonyos részein, stb. Van, akinél csak a körmök érintettek, ezért azt sokszor gombás fertőzésnek vélik, de a gomba elleni szerek nem hatnak. Az ízületi gyulladás is szinte bármely ízületnél előfordulhat: lehet sokízületi gyulladás, néhány nagyobb ízületet érintő betegség, vagy a gerinc gyulladásos betegsége is.

Az ízületi gyulladás megjelenése, vagy súlyossága nem függ a bőrtünetek méretétől és súlyosságától. Akár néhány apró, alig látható bőrtünet mellett is lehet nagyon erős az ízületi gyulladás.

Néhány érdekesség:

- Jellegzetes néhány psoriasisos ízületi gyulladásra, hogy egy ujjon minden ízületet és az ínat is érinti, ezt hívják „kolbászujj” jelenségnek.

- Gyakran előfordul a medence-keresztcsonti ízület gyulladása a sacroileitis.

- Begyulladhatnak a körömperc alatti kis ujjízületek, mely más ízületi gyulladásoknál ritkább.

- A sokízületi gyulladásos típus könnyebben tönkreteheti, deformálhatja az ízületeket.

Hogyan kezelhető?

A bőrtünetek kezelése továbbra is főleg a bőrgyógyász feladata. Azonban számos ízületre adott gyógyszer mind az ízületi gyulladásra, mind a bőrre jótékonyan hat, akár mindkét területen panasz- és tünetmentességet hozhat. A gyógyszeres kezelést az ízületi gyulladás típusa határozza meg, másra van szükség csak gerincet érintő esetben és a végtagi ízületeket is érintő sokízületi gyulladásnál.

Makacs eseteknél biológiai terápia jön szóba. A biológiai terápia egy olyan gyógyszeres kezelés, mely biológiai anyagot (immunfehérjét) tartalmaz, ezért injekcióban kell adni, mivel ha lenyelnénk, a nagy molekulát a gyomor lebontaná. Tehát nem természetgyógyászati módszerről van szó, bármily megtévesztő is az elnevezés. Hamarosan elérhető lesz a patikákban az úgynevezett JAK-gátló kezelés, mely egy tabletta, és rendkívül hatékony.

Mik a kilátások?

Bár nem gyógyítható meg végleg, de a legtöbb eset a mostani modern kezelésekkel jól karbantartható.

A gyógyszeres terápia egyénileg változó, a jellemzőktől függően választja ki az orvos a legmegfelelőbb kezelést.

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

Az előző bejegyzésből megtudhattuk, milyen edzéscélokat kell szem előtt tartani (állóképesség, izomerő, hajlékonyság és koordináció), illetve általánosságban milyen szempontokat kell figyelembe venni edzésnél mozgásszervi betegség esetén.

(http://mozgasszervi.blog.hu/2017/09/17/mit_sportolhatunk_mozgasszervi_betegseg_eseten)

A mai bejegyzésben néhány betegséget vizsgálunk meg, hogy milyen speciális szempontok vonatkoznak az edzésre ezeknél a problémáknál.

Mire kell figyelni egyes betegségeknél?

Sokízületi gyulladás (reumatoid artritisz):

Az aktívan gyulladt ízületek kímélete javasolt, de bizonyos gyakorlatok végezhetők, ezt gyógytornász tanítja meg. Ha már jobban van, sokféle sport végezhető, fokozatosan felépítve az edzést. Jó állapotban, ha nincs gyulladás, és nincs deformált ízület, szinte bármit lehet csinálni. Deformált ízület korlátozhatja a lehetőségeket, az ízülettől függ, hogy mit nem szabad. Ezt az orvos, vagy a gyógytornász elmondja.

A reumatoid artritisz érzékenyebbé teszi a szívet és könnyebben alakulhatnak ki szív –érrendszeri betegségek. Ezért különösen fontos az állóképesség karbantartása kardioedzéssel. Heti legalább 3-4 alkalommal legalább 30 percben javasolt.

SPA (Bechterew betegség):

Ez a gerinc gyulladásos betegsége, de más ízületeket is érint (főleg csípőt és térdet), valamint ritkán a fő ütőeret. Érdekes jellegzetessége a betegségnek, hogy a mozgás, a sport jelentősen csökkenteni képes a fájdalmat, bár a betegséget nem gyógyítja. A sportválasztásnál is ezt kell figyelembe venni. Szerencsés olyan kardio edzést választani, ami nem jár ütődéssel. Például minden lépésnél ütődéssel jár a futás, ezért ez nem mindig jó. Hasznos viszont az úszás, ellipszis tréner, puha talajon gyaloglás, túrázás, stb. A gerinc izmait erősen kell tartani gerinctornával, a speciális szempontokat gyógytornász megtanítja.

Autoimmun betegségek:

A legtöbb ilyen betegség szintén esendőbbé tesz szív és érrendszeri betegségekre. Ezért legtöbb esetben kiemelt fontosságú a kardio edzés. Betegség típusonként változnak a további szempontok.

Oszteoporózis (csontritkulás):

A mozgás a csontépítés stimulátora, ezért nagyon fontos. Mind az izomerősítő gyakorlatok, mind épp az ütődéssel járó kardio gyakorlatok fokozzák a csontépítést. A kardio edzések közül ezért itt éppen a futás, sőt az ugrálás is ajánlott, de természetesen nem mindenkinek.  Aki már nem tud futni, annak a gyaloglás, a gyors séta javasolható. Az séta ideje fokozatosan növelendő. Az izomerősítő gyakorlatok közül a gerinc gyakorlatai helyezendők előtérbe. Az úszás, vízi torna nem stimulálja oly mértékben a csontépítést mint a szárazon végzett gyakorlatok. Ezért úszni lehet, jó is – más miatt, azonban az úszástól ne várjuk csontjaink megerősödését.

Térdízületi kopás:

Ennél a problémánál fontos karbantartani a comb izmait, ezért a combizom erősítő gyakorlatok és a kerékpározás hasznosak. Előnyben részesítendők az ütődéssel nem járó kardio edzésformák. A mellúszás árthat a térdnek, és fájdalmat okozhat. Inkább a gyors- és a hátúszás választandó.

Csípőízületi kopás:

A comb és medence izmait kell erősíteni, nyújtani. Az ütődéssel járó kardio edzésformák sokszor nem szerencsések. A mellúszás hasznos, de a többi sem árt.

Derékfájdalom, lumbágó:

Az egyszerű derék és hátfájás 90%-a megfelelő tornával megelőzhető. Ennél a problémánál éppen ezért a kezelésben is elsődleges a gerinctorna. Az ütődéssel járó edzések krónikus esetben inkább kerülendők.

Porckorongsérv:

Miután az akut szakaszon túl van (gyógyszerrel, műtéttel, vagy egyéb kezelésekkel), panasz már nincs, vagy csak enyhe, és az orvos valamint a gyógytornász sem tiltja el a gyógytornán kívüli egyéb sporttól, akkor kezdhető az edzés fokozatos felépítése. Az ütődéssel járó edzések kerülendők. Az izomerősítés a gyógytornász által adott szempontok szerint végzendő. A nehezebb súlyok emelése, mozgatása nem javasolt.

Vállbetegségek, befagyott váll, rotátor köpeny szindróma:

Ilyen esetben a váll gyógytornája során tanulhat meg speciális gyakorlatokat és, hogy hogyan kell védeni az ízületet. Szükség lehet a kirotátorok erősítésére, és minden esetben szükséges a hát és a lapockazáró izmok edzése. Aktív, fájdalmas szakaszban a futás fokozhatja a váll fájdalmát, egyszerűen a minden lépésnél bekövetkező kis rándulás miatt. Ekkor a futás kerülendő. Aktív szakaszban a gyógytorna az elsődleges, a későbbi edzést a probléma hátterében álló eltérés határozza meg.

Kéz, és csukló ízületek betegségei:

A súlyzó fogása nehézségbe ütközhet, ilyenkor súlyzó nélküli edzésmódot kell választani, vagy tépőzáras súlyzót rögzíteni a karra. Egyebekben az esetlegesen fennálló egyéb ízületi problémák módosítják az edzésmenetet.

Itt csak néhány általános szempontot írtam le, de az egyéni variációk száma szinte végtelen. Egyéni szempontokra mindig érdemes az orvosnál és/vagy a gyógytornásznál rákérdezni!

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

A sportolás az egészséges életmód részét képezi. Szerencsére sokan tisztában vannak ezzel, és a mozgás életük szerves részét képezi. Jogos igénye az ízületi betegségben szenvedőknek is, hogy valamit sportolhassanak a gyógytornán túl. Sokszor felmerül azonban a kérdés, hogy mit lehet, és mi ártalmas. Vagy csak pihentetéssel kímélhetjük az érzékeny ízületeket?

Ezekről lesz szó a következőkben. A fontos szempontokat 2 részben olvashatják. Ma az általános edzéscélokat írjuk le.

A mozgás, a sport nagyon fontos az egészség megőrzése szempontjából. Az ülő életmód viszont sokféle bajjal, betegséggel járhat. A mozgásszegény életmód okozhat ízületi panaszokat, és belgyógyászati betegségeket is. Utóbbiak közé tartoznak a szív- és érrendszeri betegségek, elhízás, cukorbetegség, és sok más probléma. Megfelelő mozgással ezek jó része elkerülhető.

Mit kell figyelembe venni edzésnél?

Egészséges embereknél az edzettségnek 4+1 összetevője van, ezeket kell fejleszteni:

-          Állóképesség (a szív és a keringési rendszer működése). Erre jellemző, hogy minél gyorsabb tempóban, minél tovább bírja a sportoló például a futást. Rossz állóképesség esetén, ha futva elértük a buszt, akár a végállomásig lihegünk a kis sietség miatt… Az állóképesség edzésére a szívünk és keringési rendszerünk miatt van szükség!

-          Izomerő: hogy az izmok megfelelő erővel működjenek, és bizonyos súlyt elbírjanak. Sok esetben előfordul például térdízületi problémáknál, és időseknél, hogy a combizom gyenge lesz és nagyon nehéz a székből felállni, lépcsőn fellépni, buszra felszállni. Tehát az izomerő szükséges a mindennapi élethez is, nem csak súlyok emelgetését jelenti.

-          Hajlékonyság: vajon le tudunk úgy hajolni a földig, hogy a térdünk nyújtva marad? Természetesen minden izomnak szüksége van bizonyos nyújthatóságra, de kiemelt figyelmet kell szentelni a túlfeszülésre hajlamos izmoknak. Ezeket mindenképpen le kell nyújtani „használat” után. Ide tartoznak többek között a csuklyásizom, mellizmok, combizmok, stb. Ha ezek az izmok túlfeszülnek, az fájdalomhoz, ízületi problémákhoz vezet! Például a combhajlítók túlfeszülése megfejthetetlen térdfájást okoz, ennek terápiája a nyújtógyakorlatok végzése, és nem a gyógyszer.

-          Koordináció: az egyensúlyérzék és a mozgások harmóniája. Testünk fantasztikusan komplex módon hangolja össze az izmok működését. Az állás, járás sem egyszerű, de gondoljunk egy szép táncra! A koordináció gyengülése különösen idősebbeknél és bizonyos betegségeknél vezet gyakran eleséshez, és így akár csonttöréshez.

-          És a +1! A gyorsaság. Ezt már inkább csak versenysport esetén szükséges külön fejleszteni (ezért +1). Gondoljunk bele, hogy az állóképesség növelésével a futósebességünk is automatikusan nő, nem kell külön a gyorsaságot edzeni. A reflexidő sem feltétlenül fontos egy hobbisportolóknak. Tehát ezzel az összetevővel itt tovább nem foglalkozunk.

Bármilyen ízületi betegségnél fontos megoldani a fenti 4 tényező fejlesztését. Természetesen figyelembe kell venni a betegséggel járó korlátozottságokat, hogy mit nem szabad csinálni. Ebben a kezelőorvos és a gyógytornász tud tanáccsal szolgálni.

Most azt vizsgáljuk meg, milyen szempontokat kell figyelembe venni mozgásszervi betegség esetén:   Az edzéseknél ugyanúgy 4 terület fejlesztésére kell odafigyelni, mint egészséges hobbisportolóknál: állóképesség, izomerő, hajlékonyság és koordináció.

Az állóképesség fejlesztése:

Úgynevezett „kardio” edzéssel lehetséges. Ezek olyan mozgásformák, amik gyorsabb szívdobogással járnak és kicsit (vagy nagyon) liheg tőlük a sportoló. A futás az egyik legintenzívebb kardio edzés, de nagyon sok ízület betegség esetén nem szabad futni. Kímélőbb a gyaloglás, például hegynek felfelé gyalogolni ugyanolyan intenzív terhelést jelent, mint a futás. Kardioedzés a kerékpározás is, mely térdprobléma esetén kifejezetten ajánlott lehet. Az ellipszis tréner állva végzett kerékpározás. Nagyon hasznos, mert nem ülve végezzük, jól átmozgat és semmiféle rázkódással nem jár az ízületek számára, az ugyanis a legtöbbször kerülendő. Az úszás az egyik legkíméletesebb az ízületeknek. Csípőprobléma esetén a mellúszás nagyon hasznos, de térdbetegségnél éppen ez kerülendő.

Az izomerő javítása súlyzó nélkül, saját testsúlyos gyakorlatokkal is lehetséges. De néha jól jön egy kis plusz erő, súlyzóval. Ezekben akár a gyógytornász, vagy edző is tud segíteni.

Az izomerő fontos az ízületek stabilizálásában! A gerincfájdalmak (nyak, hát, derék) kezelése pedig elképzelhetetlen a mély hátizmok és a hasizmok erősítése nélkül.

Néhány további példa:

- a csuklyásizom erősítő edzése szinte felesleges, annyira túl van feszülve az ülőmunka és a stressz miatt.

- a combfeszítő izom erősítése térdfájdalom esetén elsődleges

- vállfájdalom esetén az alsó lapockazáró izmok erősítése fontos a későbbi panaszok megelőzésére.

- a mellizom túlfeszülésre hajlamos izom. Erősítése csak úgy lehetséges, ha a lapockazárók is erősítve vannak, és mellizom edzés után lenyújtva. Így a hátfájás és vállfájdalom elkerülhető.

A hajlékonyság nyújtógyakorlatokkal fokozható. Szinte minden izomra létezik egy nyújtógyakorlat, némelyik nyújtás pedig több izomra is hat. Az izomerő adta ízületi stabilitás mellett az ízületek jó mozgástartományát a hajlékonyság adja. Akárcsak a csökkent izomerő, a csökkent hajlékonyság is vezethet fájdalmakhoz.

A koordináció sokféle gyakorlattal fejleszthető. A tánc erre az egyik kiváló edzésmód. Emellett a tánc kardioedzésnek sem rossz. Sok más gyakorlat is létezik a koordináció fejlesztésére. Csontritkulás kezelésének része a koordináció javítása, az elesések elkerülése céljából.

A következő bejegyzésben egyes betegségeket nézünk meg, hogy azokban a speciális esetekben mire kell odafigyelni sportoláskor.

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

A Bechterew betegség (SPA) a gerinc érdekes gyulladásos betegsége. Különlegességét a szalagok elmeszesedéséből adódó gerinc elmerevedés adja. Súlyos esetben a gerinc végül olyan lesz, mint a bambuszbot, innen származik ez az elnevezés. Kiket érint? Honnan lehet tudni, hogy valakinél ez a betegség van kialakulóban? Erről szól a mostani bejegyzés.

A betegséget Vladimir Bechterewről nevezték el, aki elsőként írta le a kórképet. A hivatalos elnevezés azonban spondylitis ankylopoetica (SPA), angol nyelvterületen pedig ankylosing spondylitis (AS). Az utóbbi elnevezésekben szerepel a betegségre oly jellemző elmeszesedés, a gerinc összecsontosodása (ankilózis). (Tehát manapság már a Bechterew betegség név hivatalosan nem használatos.)

Kiknél fordul elő a betegség?

Leggyakrabban fiatal férfiaknál kezdődik. Férfiakban hétszer gyakoribb, mint nőknél. Ezer emberből kb.2-nél fordul elő. A betegek többségénél fellelhető egy genetikai jellemző: a HLA B27 antigén. Azonban nem minden betegnél. És önmagában a gén jelenléte nem jelent betegséget: a HLA B27 genetikával rendelkezők csak egy részénél alakul ki a betegség. Ezzel együtt a gén kimutatása fontos része az SPA kivizsgálásának.

Ez a betegség egy nagyobb betegségcsoport tagja, ezt a betegségcsoportot SNSA-nak (Seronegatív spondylarthropathiák) nevezik. Ide olyan betegségek tartoznak, mint például a pikkelysömörhöz társuló (sok)ízületi gyulladás, a bélgyulladáshoz kapcsolódó gyulladásos ízületi betegség, a reaktív ízületi gyulladás, mely bizonyos fertőzések után jelentkezik. Az SNSA betegségek közös jellemzője, hogy nem mutatható ki immunológiai paraméter (például reumatoid faktor és mások), és érintett lehet a gerinc (főleg a medence-keresztcsonti ízület).

Mi az oka?

A betegség pontos oka nem ismert. A genetikai hajlamon kívül valamilyen egyéb tényező is hozzájárul a megjelenéséhez. Kutatások folynak például fertőző betegségekkel kapcsolatban. Ezért van az, hogy nem minden HLA B27 pozitív embernél alakul ki a betegség.

Mik a tünetek?

- Gerinc:

Jellegzetes a derékfájdalom, mely sokszor éjjel (leginkább a hajnali órákban) a legintenzívebb. Erre a fájdalomra a beteg fel is ébred. Mozgatásra, tornára azonban enyhülnek a panaszok. Fájdalmas és panaszmentes (vagy legalábbis viselhető) periódusok válthatják egymást. A hosszú ideje fennálló (kezeletlen) betegség esetén alakulhat ki a gerinc csontos elmerevedése, amit bambusznád-gerincnek nevezzük. Az elmeszesedés, elcsontosodás a gerinc szalagjaiban jön létre. Az ilyen gerinc már nem rugalmas, nem hajlik szépen, hanem botmerev és sokszor előre görbe. Manapság ilyet azért elég ritkán látni. 

- Egyéb tünetek:

A végtagok nagyízületei (pl.csípők, térdek) is begyulladhatnak.

Emellett előfordulhat szemgyulladás (iritis), bélgyulladás (colitis), a fő ütőér (aorta) elváltozásai is.

Mire van szükség a pontos diagnózishoz?

A betegség nagyon alattomosan kezdődik. Jellegtelen panaszokkal és tünetekkel, amik egyszerű lumbágónak is vélhetők. Emiatt a diagnózis sokszor hónapokkal, évekkel a panaszok megjelenése után születik csak meg.

Segítenek a diagnózisban:

-          a jellegzetes (hajnali) derékfájdalom

-          röntgen, de leginkább MRI vizsgálattal látható eltérések elsődlegesek, ezek a fennálló gyulladásra utalnak. A legfontosabb a medence-keresztcsonti ízület gyulladásának (sacroileitis) bizonyítása. Az MRI sokkal hamarabb kimutatja az eltéréseket. Ha már röntgenen is láthatók, akkor régóta fennálló betegségről van szó.

-          Esetleges egyéb tünetek fennállása

-          Hasonló betegség vérszerinti rokonoknál.

-          Kiegészítésként fontos a HLA B27 genetikai vizsgálat.

Vérvétellel nagyon gyakran nem lehet kimutatni semmiféle gyulladást.

Hogyan lehet kezelni a SPA-t?

Ez a betegség hosszú távra szól. Jelenleg még nincs olyan gyógyszer, vagy kezelés, mely végleg meggyógyítaná. Szükséges azonban a zajló gyulladást visszafogni, a fájdalmat oldani, a gerinc tartását és mozgékonyságát amennyire lehet, megőrizni.

A kezelésben az első lépés a gyógytorna. A rendszeres mozgás, a megfelelő torna képes a panaszokat is csökkenteni a legtöbb esetben.

A fájdalom és a gerincnél zajló gyulladás csökkentésére a sima gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmasak (pl. diklofenak tartalmúak, vagy egyéb összetevővel rendelkezők). A gyulladás közvetett következménye az elmeszesedés is, ezért hasznos azt visszaszorítani. Kevés olyan betegség van, de ez az egyik, melyben a gyulladáscsökkentő gyógyszer huzamosabb ideig is szedhető kúraként.

Ha az egyszerű gyulladáscsökkentő nem képes a fájdalmat csökkenteni, pedig már legalább 2 félét kipróbált, akkor jöhet szóba az úgynevezett biológiai terápia. Ma ez a legmodernebb, leghatékonyabb elérhető gyógyszeres kezelés. Azért nevezik biológiainak, mert biológiai anyagot, fehérjét tartalmaz. Ez a fehérje közvetlenül a gyulladást fenntartó anyagnál hat. Tehát messze nem természetgyógyászati módszerről van szó, még ha a neve ezt sugallná is.

Mik a kilátások? Biztosan elmerevedik és deformálódik a gerinc?

Megfelelő, lehetőleg minél hamarabb elkezdett kezelésnél jelentősen csökken a deformálódás esélye. Manapság már ritkán látni „bambusznád” gerincet. A betegség rendszeres orvosi viziteket igényel, azaz gondozást. Ilyenkor a gerinc állapotán túl, egyéb eltérések is észrevehetők, melyek szintén a betegség részét képezhetik. A gondozással a terápia is pontosabb.

Egyéni kérdéseket fontos a kezelőorvosnak feltenni!

Jó egészséget kívánok! 

Dr. Megyaszai Márta

A Sudeck (ejtsd:szudek) szindróma nagyon érdekes betegség. A lényege, hogy a csont anyagcseréje egy adott területen megváltozik, ha a végtagot például sérülés éri. Így létrejöhet a kézen, ha a váll sérült. De mi az oka a betegségnek? És mit lehet tenni, ha már kialakult?

A Sudeck szindróma sokféle néven ismert: algoneurodisztrófia, reflex szimpatikus disztrófia, kéz-váll szindróma, stb.  Érdekes, különleges betegség, de nem ritka. A traumás sérülések 3-5 %-ban is előfordulhat. Létrejöttének más oka is lehet, nem csak sérülés. Kialakulhat idegrendszeri betegség, szívbetegség (pl. szívinfarktus) esetén, egyes belgyógyászati betegségeknél (pl. cukorbetegség, TBC, alkoholizmus, stb…).

Mik a tünetek?

Leggyakrabban a lábon (lábfej, boka) vagy a kézen fordul elő. Más területeken kevésbé valószínű. Az érintett rész fájdalmas, kezdetben duzzadt, ödémás, nehezen mozog. Később a bőr elvékonyodhat, a mozgás kötöttebbé válik, a fájdalom tompul.

Hogyan lehet felismerni?

Előfordul, hogy a helyzet egyértelmű. Ismert egy sérülés, ami után az egyik kéz vagy láb beduzzad és fájdalmas lesz. Máskor (főleg ha nem sérülés miatt alakul ki) nehezebb felismerni. Ilyenkor vizsgálatok segítenek a diagnózisban: röntgen, izotóp vizsgálat, esetleg MRI, vérvétel (melyben jelentős eltérés általában nincs, ezért eltérés esetén akár másról lehet szó). Más betegségek kizárására egyéb vizsgálatok is bevethetők, ugyanis vannak nem egyértelmű esetek, melyeknél a tünetek nagyon hasonlítanak más gyulladásos ízületi betegségre.

Mi a betegség oka?

Ehhez előbb egy fontos információ: a legtöbb érhez idegrostok futnak, melyek irányítják az ér tágulását vagy szűkülését. A Sudeck betegség esetén ezeknek az idegeknek a működése reflexes módon megváltozik a sérülés, vagy a betegség hatására. Innentől az idegek nem megfelelően irányítják az erek tágulását, ezért teljesen megváltozik az adott terület keringése. A felborult keringés miatt az ottani szövetek: a kötőszövet, a bőr és a csont anyagcseréje is károsodik(ez tehát csak egy területen, a kézen vagy a lábon történik!). Ezért alakul ki azon a részen helyi csontritkulás (leggyakrabban foltos), és a bőr megváltozása: vagy duzzadt, piros, meleg tapintatú, sokszor száraz, máskor pedig hideg, nedves, lilás színű, és akár el is vékonyodhat a bőr.

A betegségnek stádiumai vannak, melyek sokszor a kezelést is meghatározzák:

1. stádium: akut, gyulladásos szakasz, a terület duzzadt, meleg ödémás, akár piros, érzékeny, fájdalmas

2. stádium: a bőr hűvös lehet, akár vékonyodhat is, a mozgások kötötté válnak, a fájdalom tompul

3. stádium: fokozódhat az ízület kötöttsége, akár maradandóan, a bőr vékony, fakó.

A hamar megkezdett kezelés megakadályozza, hogy a stádiumokon végig kelljen menni.

A betegség haladását röntgenen lehet követni, ahol a csontok egy idő után foltos ritkulása látszik.

Hogyan kezelhető?

Mindhárom eltérésre oda kell figyelni: az idegrostok érintettségére, a keringésre és a csontra. 

Idegrostok: számos idegrostokat regeneráló vitamin kapható, ezekből érdemes szedni valamelyiket. A szimpatikus idegrendszeri reflexet olykor elektroterápia segít oldani (a belső szerveket és az ereket irányító idegrendszernek két része van a szimpatikus és a paraszimpatikus, az előbbi túlműködésére utal a Sudeck betegség egyik neve is). Ritkán, súlyos esetben a szimpatikus idegrost gyógyszeres vagy sebészi blokkolására lehet szükség.

Erek, keringés: természetes keringésjavító készítmények a patikában recept nélkül beszerezhetők, érdemes az orvost megkérdezni, kinek melyik jobb. Esetenként az erekre ható (pl. értágító) készítmény felírására lehet szükség.

Csontok: D vitamin, kálcium és magnézium szedése a kezelés alapja. A csontanyagcserét javító kalcitonin tartalmú injekció is sok esetben adható.

Mindezek mellett gyulladáscsökkentés: első stádiumban jegelés vagy hideg borogatás, emellett gyógyszeres gyulladáscsökkentés is javasolt lehet. Akut szakaszban pihentetés, majd fokozatos gyógytorna nagy segítség.

Ezzel a komplex kezeléssel lehet megakadályozni, hogy a betegség késői stádiumig jusson. A maradandó károsodások megelőzése, és természetesen a mihamarabbi gyógyulás a cél. Ezzel együtt is sokszor hosszú hónapok szükségesek a teljes gyógyulásig.

Jó egészséget kívánok! 

Dr. Megyaszai Márta

Nagyon sok jót hallunk a gyógyfürdőkről, de felmerülhet a kérdés, hogy valóban hatnak-e, és hogyan. Rengeteget olvashatunk a gyógyfürdők csodás hatásairól, de arról már kevesebbet, hogy valóban többet tud-e a gyógyvíz, mint ha egy egyszerű klóros vízzel töltött medencében áztatjuk magunkat. Mozgásszervi problémák szempontjából nézzük meg most ezt a kérdést. 

Hazánk rendkívül gazdag gyógyvizekben. Gyógyfürdőinket magyarok és külföldiek is előszeretettel keresik fel. A gyógyfürdőkultúra azokban az országokban egyértelmű, ahol sok gyógyvíz van, így a kutatásban is ezek az országok jeleskednek. Magyarországon kívül például Törökország, stb. A kevés termálvízzel büszkélkedő országok (is) csak akkor hiszik el hivatalosan, hogy működnek a gyógyvizek, ha megfelelő bizonyítékot látnak erre.

Mit nevezünk gyógyvíznek?

Az olyan ásványvizet, melynek gyógyhatását bizonyították. Ásványvíz pedig az a víz, melyben legalább 1 gramm oldott ásványi anyag van literenként. A termálvíz olyan víz, mely feltörésénél 20 fok feletti hőmérséklettel bír.  

A víz gyógyhatásai

A csapvíznek is van hatása, mely fizikai tényezőkön alapszik. Melyek ezek?

- a hidrosztatikai nyomás azt jelenti, hogy a víz mélyebb rétegében nagyobb a nyomás, mint fentebb. Így tudja a víz például a láb vénáiból a vért felfelé préselni, javítva ezzel a vénás keringést. Az így visszapréselt vérmennyiség miatt a veseműködés is fokozódik, több vizelet ürül, az egész tehát vízhajtóként működik.

- a felhajtóerő miatt könnyebb a vízben való mozgás. Számos mozgásszervi probléma esetén könnyebben megvalósítható a vízi torna, mint a szárazföldi.

- a víz ellenállása nagyobb, mint a levegőé, ezért számos vízben végzett gyakorlat nehezebb és jobban erősít /edz, mint a szárazföldön.

- a víz hőmérséklete is fontos. A meleg vízben ellazulnak az izmok, szövetek. Így az izomfeszülés okozta fájdalmak, görcsök oldódnak, az ízületek könnyebben mozognak. A hideg víz viszont stimulál.

Mindezek a hatások tehát csapvízzel is elérhetők.

Miben több egy gyógyvíz?

Felszívódnak-e a gyógyvízben oldott ásványok a bőrön keresztül?

Valamennyi igen. Több kísérlet is történt ennek bizonyítására. Egyik ilyen vizsgálatban egereket fürdettek kénes vízben, majd bőrmintában nézték a kén jelenlétét. Meg is találták. Emberektől ilyen kutatás miatt bőrmintát nem vesznek, de lehet nézni a vizeletben ürülő anyag mennyiségét, ezt tették radonos víz esetén. Itt kevésbé volt egyértelmű az eredmény. Tehát néhány anyag felszívódik, mások kevésbé.

De vajon ami felszívódik, annak van orvosi terápiás hatása?

A bőr szöveteiben egyértelműen van. Első bizonyíték a kénes vízre volt: bizonyos bőrsejtek működése megváltozik a gyógyvíz hatására (ún. Langerhans immunsejteké). A szénsavas víz a bőr kapillárisainak működését változtatja meg: keringésjavító hatása miatt (is) javasolhatjuk a szénsavas fürdőt. A gyógyfürdők számos bőrbetegség esetén hasznosak (pl. a sós víz pikkelysömör esetén – ez persze lehet tengervíz is.)

És a bőrnél mélyebben fekvő területeken van hatása a felszívódott anyagnak?

Nincsenek még pontos mérések arra vonatkozóan, hogy:

-         milyen mélyre juthat egy anyag, és

-          ott hogyan hat és

-          ehhez milyen dózisra van szükség.

Szóval az előző kérdésre nincsen még válasz.

Vannak viszont kutatási eredmények más megközelítésben:

Kopásos ízületi betegségben szenvedők egyik részét csapvízben, a többieket gyógyvízben fürdették. A gyógyvízben fürdők panaszai jelentősebben csökkentek, mint a csapvizes társaságé.  Egyik hazai gyógyvízben való fürdőzés számos laborértéket (vérvételi eredményt) nagyobb mértékben és tartósabban módosított, mint a sima csapvíz.

Vajon mi hat ilyenkor?

Feltételezik, hogy a fizikai és a kémiai (azaz a víz összetételéből, ásványtartalmából adódó) hatások összességéről, kölcsönhatásokról és reflexes hatásokról van szó. Ez tehát feltételezés. A pontos hatás ma még nem ismert, de a kérdésre folyamatosan kutatják a választ.

Addig is honnan tudjuk, hogy tényleg hatnak a gyógyfürdők?

Például onnan, hogy ha hivatalosan is van gyógyfürdő minősítése egy helynek, az csak úgy lehet, ha a gyógyhatást bizonyították (lásd a gyógyvíz fogalma előbb.)

Orvosi szempontból sosem az a bizonyíték, ha a szomszédasszony jobban lett a víztől, hanem ha sok ember jobban lett. Tehát a statisztika.  Vagyis, ha 100 ember fürdik csapvízben és 100 pedig gyógyvízben, akkor tudjuk azt mondani, hogy bizonyítottan gyógyít a gyógyvíz, ha sokkal többen lesznek jobban az ebben fürdőzők közül. A csapvízben is jobban lehet lenni valamennyire, annak fizikai hatásai miatt.

Van ilyen bizonyíték?

Szerencsére sok gyógyvízzel készültek már nagy volumenű kutatások, csapvizes összehasonlításban (Magyarországon is, és külföldön is az ottani vizekkel). Ha nem is ilyen nagy kutatások, de a többi gyógyvízzel kapcsolatban is voltak bizonyító vizsgálatok, másként nem is lehet ezeket gyógyvíznek nevezni hatóságilag/ hivatalosan. 

Érdemes kipróbálni néhány gyógyvizet, hogy saját magunk győződjünk meg a hatásáról, még akkor is ha egy esetből nem lesz statisztika!... 

Ebben a bejegyzésben nem írtam arról, hogy:

-          mi mindenre jók a gyógyvizek,

-          milyen ellenjavallatai vannak a gyógyvízben való fürdőzésnek (mert vannak!)

-          melyik gyógyvíz milyen betegségre jó.

Ezért mindig fontos megkérdezni a kezelőorvostól, hogy egyénre szabottan mi ajánlott.

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

A fizioterápia különböző fizikai és kémiai energiákkal való gyógyítást jelent. Ez lehet, hogy misztikusan hangzik, de a mozgásszervi betegségek kezelésében régóta és gyakran használjuk. Sokszor ír ki fizioterápiát a reumatológus a sajgó ízületekre, izomfájdalomra és egyebekre.

Fizikoterápia vagy fizioterápia?

A fizioterápia tágabb fogalom, mint a fizikoterápia. A fizikoterápia („k”-val) a fizikai energiákat használó kezeléseket jelenti (azaz elektromossággal, hővel, fénnyel, mechanikai hatással, mágnesességgel). A fizioterápia („k” nélkül) mindezt és plusz a kémiai hatásokat (pl. a gyógyfürdők hatóanyagainak hatását) is magában foglalja.

Lássuk mik ezek a terápiák és mire jók!

A fizioterápiás kezeléseket a ható energia alapján csoportosítjuk.

Minden fizioterápiás kezelés egyrészt ott hat ahová a kezelést tették (ez a helyi, közvetlen hatás).  Másrészt reflexes úton távolabbi testtájakra is hatása lehet, vagy a reflexek visszahatnak a kezelés közvetlen területére.

Íme a csoportosítás:

-          Mechanikai energiákkal dolgozó kezelések:

1, Mozgásterápia: torna, edzés, gyógytorna. Igen, ezek is fizikoterápiás kezelések, Angol nyelvterületen a fizioterápia egyet jelent a gyógytornával.

2, Masszázs. Nagyon sok fajtája van, a bejegyzésnek nem célja ezek ismertetése.

3, Ultrahang kezelés. Az ultrahang az emberi fül számára nem hallható hangtartomány. Az ultrahangot vizsgálómódszerként is használjuk. Kezelésként alkalmazva a kezelés helyén a szövetekben rezgést idéz elő, ezért mikroszkópikus szöveti masszázst okoz. Mire jó? Lazítja a kötőszöveteket, izmokat. Felpuhítja az izomcsomókat. Elsődlegesen használt kezelés ízületi meszesedések esetén. Értágító és keringésjavító a kezelés helyén. Ultrahang segítségével különböző hatóanyagok helyi bevitele elősegíthető (pl. krémek így hatékonyabbak lesznek). Erőteljes kezelés, nem mindenkinél használható.

-          Elektromos árammal ható kezelések:

Ezeknek nagyon sok fajtája van. Közülük az orvos mindig az adott problémának megfelelő kezelést választja. A problémás területre elektródák kerülnek, ezek elhelyezése is fontos a kezelés szempontjából. A kezelés hatása az elektródák elhelyezésétől és az áramformától függ.  Mire jó? A kezelések hatásai szerteágazók: fájdalomcsillapító (ez az elsődleges hatás), gyulladáscsökkentő, ödéma csökkentő, keringésfokozó hatásuk van a különböző típusoknak eltérő arányban. Az elektroterápiát izom-ingerlésre is használjuk, például gyengült, vagy bénult izmok esetén. Fitneszben is használnak izom-ingerlést.  Az elektroterápia kombinálható ultrahang kezeléssel. Az elektromos elektródák alá különböző hatóanyagok tehetők, az áram pedig fokozza a bőrön való bevitelt (ez az iontoforézis kezelés).  Elektroterápia a legtöbb mozgásszervi probléma esetén használható.

-          Fénykezelések:

Számos fénykezelés létezik: infravörös, ultraibolya, lézer, bioptron kezelések, stb.. Az infravörös kezelés melegítő hatású, ennek keringésjavító, izomgörcsoldó és így fájdalomcsillapító hatása van. Emellett nem csak mozgásszervi betegségekben használjuk, ismert például a fül-orr-gégészeti betegségekben való használata (pl. krónikus arcüreg gyulladás esetén). Az ultraibolya kezelést főleg bizonyos bőrbetegségek esetén alkalmazzuk: pl. pikkelysömör, durva pattanásos bőrbetegség, stb. Igen, a napozás is fényterápia, ha kezelés céljából fekszünk ki a napra. A lézerkezelésnek (lágy-lézer terápia) fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő és sebgyógyulást elősegítő hatása van. Ízületi gyulladásoknál gyakran alkalmazzuk.

-          Hőkezelések:

Ez a hideg és a meleg használatát jelenti a kezelésben. Részletesen nem is írok róla, annyira közismert. Ide tartozik a jegelés, a hideg vagy meleg borogatások, jégkamra, szauna, meleg fürdők, stb. A hidegnek gyulladáscsökkentő hatása van, a meleg görcsoldó, csökkenti az izmok feszességét.

-          Mágnes terápia:

A mágneses tér lehet úgynevezett statikus vagy pulzáló. Utóbbi pontosabban adagolható, variálható. Keringésjavító hatása van, ezért mozgásszervi fájdalmak csillapítására használatos, és fontos a csontokra való hatása. Utóbbi miatt alkalmazzuk csonttörések gyógyulásának elősegítésére, ízületi protézisek kezdődő lazulásánál, Sudeck- betegségben (ami egy reflexesen kialakuló csontritkulás fajta) és kopásos mozgásszervi betegségekben.

      -    Hidroterápia

A vízzel való gyógyításnak szerteágazó formái vannak. A vízben való tartózkodás a víznyomás (hidrosztatikai nyomás), a felhajtó erő és a víz hőmérséklete miatt számos élettani hatással bír. Hat az erekre, a szív- és keringési rendszerre, a tüdőre, a vesére és persze a mozgásszervekre is. Vízben könnyebb mozogni a gravitációs hatás csökkenése miatt, de más szempontból nehezebb is a nagyobb ellenállás miatt. Ezeket a hatásokat a vízi torna, aquafitnesz során remekül ki lehet használni. Vizes kezelés a súlyfürdő is, ami hazánkban igen elterjedt, a gerinc és különböző végtagi ízületek nyújtására használjuk.

      -    Egyéb fizikoterápiák:

Klímaterápia, barlangterápia.

 Kémiai hatások:

Már előbb is említettem, hogy a gyógyvizekben lévő hatóanyagok hatása kémiai, de az egyes kezelések hatóanyagok bevitelével való kombinálása is vegyes (fizikai+kémiai) kezeléshez vezet. Krémeket használhatunk az ultrahang és az elektromos kezelésekhez.

A gyógyfürdőkről egy másik bejegyzésben írok részletesen.

Figyelem!

-          A fizikoterápiás kezeléseket szakember javasolja! A különböző betegségekben egyes kezelések előnyben részesítendők, mások kevésbé ajánlottak.

-          A legtöbb fizikoterápiás kezelésnek vannak ellenjavallatai. Például gyulladt, sérült bőrre nem tehetünk kezelést. Pacemaker-rel rendelkezők elektroterápiát nem kaphatnak. Beültetett fém ne legyen az elektroterápia útjában. Stb… Ezért orvosi javallat szükséges a kezelésekhez.

-          A fizikoterápiás kezelések többsége lassan hat, és nem mindig elegendő önmagában. Vannak betegségek, amikor nem ez az elsődleges kezelés típus, hanem másra van szükség.

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

A csípőízület egyszerű felépítésű, erős, stabil nagyízület. Kevésbé érzékeny, mint az összetettebb felépítésű térdízület, mégis előfordulhatnak itt is problémák.

Számos eltérés okozhat csípőfájdalmat. Alapvetően három csoportra különíthetjük el ezeket:

1, a csípőízület betegségei,

2, a csípő környékén lévő szövetek eltérései,

3, kisugárzó fájdalom.

Lássuk ezeket sorban.

1, A csípőízület betegségei:

Gyermekkorban az ízület fejlődésének eltérései, csípőficam okozhat panaszokat. Most itt a felnőttkorban jelentkező panaszokra koncentrálok.

A csípő fájdalma, ha magából az ízületből indul ki, akkor leggyakrabban a lágyéktájon érződik. Olykor a csípőízület körül máshol is jelentkezik. A csípőízület mozgatásával a fájdalom fokozódhat, főleg a mozdulatok véghelyzeteiben. Így vizsgálattal elkülöníthető ez a fájdalom a máshonnan eredő panaszoktól.

A csípőízületi fájdalom gyakori okai:

- a csípő kopásos fájdalma hullámzóan jelentkezik, azaz vannak jobb és rosszabb periódusok. A kopás előrehaladottabb állapotban röntgennel mutatható ki. A porc elvékonyodását hamarabb jelezni tudja az ultrahang és az MRI vizsgálat, de kis mértékű kopás ritkábban okoz fájdalmat. Rendszeres torna, porcvédő készítmények segítenek karbantartani az ízületet és megelőzni a fájdalmat.

- csípőízületi gyulladás: számos oka lehet: túlterhelés, általános ízületi gyulladásos betegség (autoimmun betegség), Bechterew betegség, góc okozta ízületi gyulladás, fertőzés után kialakuló gyulladás, és még számos más ok. A gyulladást ultrahang vagy MRI vizsgálat mutatja ki. A terápia mindig az oknak megfelelő, de egyszerű ízületi gyulladáscsökkentő-fájdalomcsillapító gyógyszer általában szedhető.

- csontelhalás a combfejben: nagyon erős fájdalommal járó betegség, melyet anyagcsere eltérések (egyes autoimmun betegségek, keringési zavarok, alkoholizmus, stb), vagy ritkábban a csípő helyi betegségei okoznak. Kimutatni leghamarabb MRI vizsgálattal lehet, ekkor akár még megmenthető a csípő.

2, A csípő környéki szövetek betegségei

- nyáktömlő gyulladás (bursitis): nagyon gyakori probléma.

A comb felső részén oldalt, a  nagytompor érzékeny nyomásra,

fáj oldaltfekvésnél, mert nyomódik,

járáskor is érzékeny.

Oka a csípőízület, a medence vagy a derék valamilyen betegsége. Ilyenkor ugyanis az izmok kompenzálni próbálnak, és az eltérő terhelés miatt ez a terület gyullad be. Gyulladáscsökkentő krémek hatásosak lehetnek de nem mindig. A medence és a comb izmainak masszírozása segít (de a fájó részt nem szabad masszírozni). Néha helyileg adott gyulladáscsökkentő injekcióra van szükség.

- izomtapadási területek túlterhelése, gyulladása: az alsó végtag túlterhelése miatt jöhet létre, de sokszor okoz ilyet valamilyen góc. Tehát a terhelés átmeneti csökkentése, módosítása, gyógytorna mellett gócvizsgálatok is javasoltak, ha nem rendeződik hamar a probléma.

- a medence - keresztcsonti terület betegségei nem a csípőízület környékén, hanem fentebb és/vagy hátul jelentkeznek.

3, kisugárzó fájdalom

Oka leggyakrabban a derék betegsége. De okozhatják belgyógyászati betegségek, kismedencében lévő eltérések, és lágyéksérv is.

Nagyon  sokféle probléma állhat tehát egy csípőtáji fájdalom hátterében, nem múló panasz esetén érdemes orvosi vizsgálattal kideríteni a fájdalom hátterét, mert a kezelés akkor leghatékonyabb, ha a diagnózisnak megfelelő.

Jó egészséget kívánok!

Ijesztő diagnózis. Azonnal a deformálódott ízületek, és a nyomorékság jut róla sokak eszébe. Azonban nem törvényszerű, hogy tönkremenjenek az ízületek sokízületi gyulladás esetén. Egyrészt, ha nem olyan a gyulladás típusa, másrészt, a megfelelő terápia megakadályozza az ízületek károsodását.

Mi az a sokízületi gyulladás?

Az elnevezés nem véletlen: sok ízület van begyulladva. Orvosi kategória szerint sokízületi gyulladásnak akkor nevezünk egy betegséget, ha legalább 5 ízület gyulladása áll fenn. Figyelem! A gyulladást el kell különíteni a kopásos fájdalmas betegségtől, a sokízületi kopástól. A két betegség kezelése eltérő.

A sokízületi gyulladások típusai

Sokféle sokízületi gyulladás létezik, ezek kezelése is különbözik.

-          A vírusfertőzések kapcsán keletkező ízületi gyulladások általában maguktól, viszonylag hamar megszűnnek (hetek, vagy hónapok alatt). Speciális terápiára nincs szükség, fájdalomcsillapítók vagy egyszerű gyulladáscsökkentők szedhetők rá az orvos megítélése szerint. A vírusfertőzés kezelési módjáról szintén az orvos dönt, de vitaminok, gyógyteák fogyasztásával lehet segíteni a fertőzés legyőzését.

-          Gócok okozta sokízületi gyulladás a góc megszüntetése után gyógyul (fogászati góc, gyulladt mandula, stb.)

-          Immunológiai/ autoimmun sokízületi gyulladás: ez nem gyógyítható, folyamatos gondozást, kezelést igényel. Megfelelő kezelés mellett többségük jól karbantartható. Az autoimmun sokízületi gyulladás leggyakoribb és legismertebb formája a reumatoid artritisz. Ez a betegség hajlamos az ízületeket deformálni és károsítani, de a modern terápiák mellett ez már nagyon ritka manapság. Pár évtizede még nem igazán lehetett a károsodást megelőzni, ebből az időből maradtak fenn tönkrement ízületek, és található sok-sok ilyen fotó a neten. Fontos!: autoimmun sokízületi gyulladás bármely életkorban előfordulhat. Akár gyermekkorban is. Ez tehát nem az idősebb életkor ízületi betegsége, de időseknél is kialakulhat.

-          Ritkán a fentiektől eltérő, egyéb okok állnak a sokízületi gyulladás hátterében: anyagcsere-betegségek, genetikai eltérések, stb…

Hogyan ismerhető fel a sokízületi gyulladás?

A gyulladás miatt az ízület duzzadt, éjjel és/vagy hajnalban is fájdalmas, nem csak mozgatásra. Reumatoid artritisznél (többek között) reggelente az ízületek merevek, be kell őket járatni, hogy használhatók legyenek. Bármilyen ízületi fájdalom és duzzanat esetén orvosi vizsgálatok elvégzése után születik pontos diagnózis. A kivizsgálás részét képezi a vérvétel (alap paramétereken túl immunológiai vizsgálatokra is küldenek mintát), a gócvizsgálatok, és számos kiegészítő vizsgálat annak alapján, hogy az orvos az ízületek átnézése során mit talált.

A sokízületi gyulladás kezelése

A sokízületi gyulladás kezelése a gyulladás típusától függ.

- A vírus okozta gyulladás kezeléséről fentebb írtam

- A góc okozta gyulladás kezelése természetesen a góc megszüntetése vagy eltávolítása. Sajnos egy sokízületi gyulladás esetén nem lehet azt előre tudni, hogy például egy gócos fog okozta-e a gyulladást. Ez csak akkor derül  ki, ha a fogat kikezeli a fogorvos. A krónikusan gyulladt manduláról sem lehet megmondani, hogy oka-e az ízületi gyulladásnak. Csak a mandula kivétele után látszik, hogy ez okozta-e. A góctalanításnak azonban mindenképpen van értelme, mert ha nem is okozója a sokízületi gyulladásnak egy góc, de a gyógyulást és a terápia hatását hátráltatni képes. Ilyenkor hiába a jó kezelés, az ízületek csak nem akarnak gyógyulni. A góc eltávolításával már nincs akadály a gyógyulás útjában.

- Autoimmun betegség kezelése a betegség fajtájától függ, egyre modernebb gyógyszerek állnak rendelkezésre. Mivel hosszú távon kell kezelni ezeket a betegségeket, általában szükséges valamilyen alap-gyógyszer, amit bázisterápiának hívunk. Sokszor ez már önmagában elegendő a panaszmentességhez. Máskor ezeket kombinálni is szükséges. A legmodernebb kezeléstípusok a biológiai terápiák. A biológiai terápia lényege, hogy a szervezetben a gyulladást fenntartó molekula működését akadályozza meg. Tehát egy, speciális molekula ellen irányul, nem több kémiai célpontra hat, mint a bázisszerek.  A biológiai név a szer összetett fehérje mivoltára utal.

- Az egyéb betegségek, eltérések okozta gyulladások kezelése mindig az alap problémától függ, ezt itt nem részletezem.

Hogyan lehet megelőzni a sokízületi gyulladás kialakulását?

Hogy hogyan lehet teljesen kivédeni egy ilyen betegség kialakulását, arra még nincs válasz. Azért sem, mert keveset tudunk arról, kinél jelenne meg a jövőben sokízületi gyulladás, (bár olykor egy-egy családban örökletesen előforduló esetben nagyobb valószínűséggel kapja meg valaki a betegséget, de sosem 100% biztosan!). Sokat lehet azonban tenni, hogy csökkentsük a kialakulás esélyét. Ha vigyázunk egészségünkre, rendszeres ellenőrzésekre járunk, akkor a gócok kialakulási valószínűsége csökken (pl. karbantartott fogak, rendszeres menedzserszűrések – melyben gégészeti vizsgálat is van, stb.). Egészséges életmóddal, táplálkozással és sok mozgással is csökkenthető a gyulladás kialakulási esélye (pl. a helyes testsúly tartásával, mert a túlsúly is növeli a sokízületi gyulladás kialakulási esélyét, és a megfelelő terápia sem olyan hatásos túlsúly esetén (erről egy korábbi bejegyzésben írtam). Szerencsére ezek olyan dolgok, melyek amúgy is hasznosak, sok más betegség megelőzésében.

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

Csontjaink korántsem csak kemény tárgyak, hanem élő anyagok, melyekben folyamatosan „zajlik az élet”. A csont anyagcseréje a csontok folyamatos újjáépülését jelenti. Ez egy nagyon pontosan szabályozott egyensúly, melynek felborulása vezet a csontritkuláshoz. A csontok csodálatos belső életén túl azt is megtudhatjuk, hogyan jöhet létre a csontritkulás, és mit tehetünk csontjaink védelmében.

A csontok kívülről csak egy kemény tárgynak tűnnek, mikroszkóppal megnézve azonban nagyon érdekes felépítésűek. Vannak benne különböző csontsejtek, körülöttük pedig a kötőanyag a sejtek közötti állomány.

Csontsejtek

A csontsejteknek 3 fő típusa van. A bontó csontsejtek a csontot bontják, az építő sejtek építik, és vannak a beágyazódott sima csontsejtek, melyek a csont anyagcseréjében vesznek részt aktívan.

A csont folyamatosan átalakul, újjáépül, cserélődik. A bontó sejtek a megöregedett részeket lebontják, és helyettük új, friss csontot képeznek az építők. Amíg ezt a cikket elolvassuk, addig is bomlik valamennyi csont és épül is jó esetben ugyanannyi… Egészséges felnőttnél évente megújul a csontállomány tizede.

Sejtek közötti csontanyag

A sejtek közötti kötőanyag két fő részből áll. A szerves anyagok (pl. kollagén) adják a csont rugalmasságát. Enélkül a csont csak egy rugalmatlan, könnyen porladó, törékeny, élő szervezetben használhatatlan anyag lenne. A szervetlen anyagok - ásványok (kalcium, foszfor, stb.) a csont keménységéért felelősek. Ezek hiányában a csontnak nem lenne különösebb tartása, csak egy hajlékony gumiszerű anyag lenne. (Ilyet magunk is előállíthatunk, ha pl. csirkecsontot 1-2 napra ecetbe áztatunk. Az ecet kioldja az ásványokat, marad a hajlékony „gumi”.)

A csont folyamatos megújulása

A csontállomány folyamatos cserélődése nagyon érzékeny egyensúly! Ha több bomlik, vagy kevesebb épül, kevesebb lesz a csontállomány, azaz csontritkulás alakul ki. Van olyan betegség is (bár nagyon-nagyon ritka), amikor a bontással van gond, a túl sok csontállomány sem egészséges (oszteopetrózis betegség). Ez utóbbi is fájdalomhoz, törésekhez vezethet, valamint a kiszorított csontvelőállomány miatt vérszegénységhez.

A megújulás egyensúlyát számos anyag tartja fenn. Ezek különböző hormonok és egyéb információt szállító anyagok, vitaminok és az ásványok. Ha ezek bármelyikéből kevesebb van, vagy éppen több, akkor megborul az egyensúly.

Csontanyagcserét befolyásoló anyagok

Hormonok:

-          nemi hormonok: ösztrogén és tesztoszteron: a csontépítést fokozzák, ezért csontvédő hatásúak. Ezért van az, hogy nőknél a menopausával hirtelen csökkenni tud a csontállomány és csontritkulás alakulhat ki. A menstruáció elmaradása után csontritkulásra szűrővizsgálatot érdemes végezni, addig védettséget élvezünk csontritkulással szemben, hacsak nincs más hajlamosító tényező, vagy betegség… Férfiaknál a hormonszint fokozatosan csökken, nincs akkora hirtelen változás mint nőknél, ezért csontritkulás csak későbbi életkorban, lassan alakul ki, de létrejöhet ezért férfiaknál is fontos a szűrés!

-          Mellékpajzsmirigy hormon (parathormon) csontbontó, de különleges adagolással csontépítő hatása van. És létezik is ilyen csontépítő gyógyszer súlyos csontritkulás kezelésére.

-          Pajzsmirigy hormon: normális mennyisége szükséges a csont normál képződéséhez, de ha túl sok van belőle, akkor inkább bont.

-          Kalcitonin: csontépítő hatású, de összetett működésű, ezért csontritkulás kezelésére hosszú távon nem vált be. (Próbálták…) De még kapható, csontritkulás miatt létrejött csonttörés akut kezelésére.

-          Növekedési hormon: csontépítő

-          Inzulin: ez is csontépítő

-          Mellékvese szteroidok: csontbontók. Ezért lehet a hosszan (évekig) alkalmazott szteroid gyógyszereknek csontritkulás a mellékhatása

Egyéb anyagok:

-          D vitamin: az egyik legismertebb és nagyon fontos csontvédő anyag. Hiányában csontritkulás, csontlágyulás jön létre

-          Kalcium és más ásványi anyagok: ezek épülnek be a csontba

-          Nagyon sok egyéb anyag, molekula vesz részt a csontanyagcserében. Többek között immunanyagok is.

Ezért lehetséges, hogy rengeteg betegség befolyásolja a csont működését és okozhat csontritkulást, mert a legtöbb negatív tényező a bontás irányában hat.

Egyéb hatások:

A csontot érő hatások is befolyásolják a csont működését. Legfontosabb ilyen hatás a mozgás! Egyedülálló csontépítő hatása van. A hormonszintjeinket nem tudjuk egyszerűen befolyásolni, veszélyes is feleslegesen belenyúlni a kényes hormonális egyensúlyba. Az egyetlen amit könnyűszerrel megtehetünk: a sok mozgás, nincs még egy ilyen jó gyógyszermentes csontépítő.

A gravitáció is fontos a csontoknak. Az űrhajósoknak az űrben töltött hosszabb idő után csontritkulása alakul ki. Az úszás sem javítja a csontritkulást, egyébkén nagyon jó sport (az egész izomzat átdolgozására, és kardio edzésként)… Jobb olyan mozgást választani a csontritkulás kezelésére, ami kihasználja a gravitációt (futás, gyors gyaloglás, akár ugrálás). És fontosak, csontstimulálóak az erősítő gyakorlatok, különösen a hátizmokra.

Csúcs-csonttömeg

Gyermekkorban a növekedés során egyre több csontunk lesz. A növekedés időszakában természetesen a csontépítés dominál, a bontás lényegesen kevesebb. A növekedés befejeződése után mindenkinél kialakul az a maximális csontmennyiség, amiből később veszítünk valamennyit. Ezt nevezzük csúcs-csonttömegnek. Nőknél a menopauzával, férfiaknál kicsit későbbi életkorban indul jelentősebb csonttömeg csökkenés. Ha több volt a maximális mennyiség, kisebb eséllyel vagy később csúszunk bele a csontritkulásos tartományba. Ezért fontos odafigyelni gyermekkorban a sok mozgásra, szabad levegőre, egészséges táplálkozásra (kalcium és D vitamin bevitelre), hogy minél több legyen az a maximális csonttömeg. Persze az elérhető maximum genetikailag meghatározott, de azt viszont érdemes kihozni a szervezetből…

Csontjaink védelmében

Gyermekkorban: mozgás, mozgás…. Egészséges táplálkozás (sok zöldség és gyümölcs, tejtermékek, vagy ha azt nem tud fogyasztani olajos magvak, D vitamin…).

Felnőttkorban: a mozgás és a jó táplálkozás itt is ugyanolyan fontos. Kalcium, magnézium, D vitamin bevitel, ha táplálékból (és napsütésből) nem jut be elegendő, akkor pótolni szükséges. Szűrővizsgálat javasolt nőknél menopauza után, férfiaknál kb. 60 éves kortól (egyénileg változó). Mindkét nemben hajlamosító betegség fennállása esetén hamarabb is szükség lehet rá, a mérés szükségességéről a kezelőorvost érdemes megkérdezni. Kialakult csontritkulás esetén speciális csontbontást gátló vagy csontépítést segítő gyógyszerre is szükség lehet. Ez orvos írja fel, ha szükség van rá.

(Megjegyzés: egy korábbi bejegyzésben részletesebben is írtam a csontritkulás kezeléséről. Későbbiekben pedig lesz még szó a csontritkulás tüneteiről és vizsgálati lehetőségeiről.)

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta