Csontjaink korántsem csak kemény tárgyak, hanem élő anyagok, melyekben folyamatosan „zajlik az élet”. A csont anyagcseréje a csontok folyamatos újjáépülését jelenti. Ez egy nagyon pontosan szabályozott egyensúly, melynek felborulása vezet a csontritkuláshoz. A csontok csodálatos belső életén túl azt is megtudhatjuk, hogyan jöhet létre a csontritkulás, és mit tehetünk csontjaink védelmében.

A csontok kívülről csak egy kemény tárgynak tűnnek, mikroszkóppal megnézve azonban nagyon érdekes felépítésűek. Vannak benne különböző csontsejtek, körülöttük pedig a kötőanyag a sejtek közötti állomány.

Csontsejtek

A csontsejteknek 3 fő típusa van. A bontó csontsejtek a csontot bontják, az építő sejtek építik, és vannak a beágyazódott sima csontsejtek, melyek a csont anyagcseréjében vesznek részt aktívan.

A csont folyamatosan átalakul, újjáépül, cserélődik. A bontó sejtek a megöregedett részeket lebontják, és helyettük új, friss csontot képeznek az építők. Amíg ezt a cikket elolvassuk, addig is bomlik valamennyi csont és épül is jó esetben ugyanannyi… Egészséges felnőttnél évente megújul a csontállomány tizede.

Sejtek közötti csontanyag

A sejtek közötti kötőanyag két fő részből áll. A szerves anyagok (pl. kollagén) adják a csont rugalmasságát. Enélkül a csont csak egy rugalmatlan, könnyen porladó, törékeny, élő szervezetben használhatatlan anyag lenne. A szervetlen anyagok - ásványok (kalcium, foszfor, stb.) a csont keménységéért felelősek. Ezek hiányában a csontnak nem lenne különösebb tartása, csak egy hajlékony gumiszerű anyag lenne. (Ilyet magunk is előállíthatunk, ha pl. csirkecsontot 1-2 napra ecetbe áztatunk. Az ecet kioldja az ásványokat, marad a hajlékony „gumi”.)

A csont folyamatos megújulása

A csontállomány folyamatos cserélődése nagyon érzékeny egyensúly! Ha több bomlik, vagy kevesebb épül, kevesebb lesz a csontállomány, azaz csontritkulás alakul ki. Van olyan betegség is (bár nagyon-nagyon ritka), amikor a bontással van gond, a túl sok csontállomány sem egészséges (oszteopetrózis betegség). Ez utóbbi is fájdalomhoz, törésekhez vezethet, valamint a kiszorított csontvelőállomány miatt vérszegénységhez.

A megújulás egyensúlyát számos anyag tartja fenn. Ezek különböző hormonok és egyéb információt szállító anyagok, vitaminok és az ásványok. Ha ezek bármelyikéből kevesebb van, vagy éppen több, akkor megborul az egyensúly.

Csontanyagcserét befolyásoló anyagok

Hormonok:

-          nemi hormonok: ösztrogén és tesztoszteron: a csontépítést fokozzák, ezért csontvédő hatásúak. Ezért van az, hogy nőknél a menopausával hirtelen csökkenni tud a csontállomány és csontritkulás alakulhat ki. A menstruáció elmaradása után csontritkulásra szűrővizsgálatot érdemes végezni, addig védettséget élvezünk csontritkulással szemben, hacsak nincs más hajlamosító tényező, vagy betegség… Férfiaknál a hormonszint fokozatosan csökken, nincs akkora hirtelen változás mint nőknél, ezért csontritkulás csak későbbi életkorban, lassan alakul ki, de létrejöhet ezért férfiaknál is fontos a szűrés!

-          Mellékpajzsmirigy hormon (parathormon) csontbontó, de különleges adagolással csontépítő hatása van. És létezik is ilyen csontépítő gyógyszer súlyos csontritkulás kezelésére.

-          Pajzsmirigy hormon: normális mennyisége szükséges a csont normál képződéséhez, de ha túl sok van belőle, akkor inkább bont.

-          Kalcitonin: csontépítő hatású, de összetett működésű, ezért csontritkulás kezelésére hosszú távon nem vált be. (Próbálták…) De még kapható, csontritkulás miatt létrejött csonttörés akut kezelésére.

-          Növekedési hormon: csontépítő

-          Inzulin: ez is csontépítő

-          Mellékvese szteroidok: csontbontók. Ezért lehet a hosszan (évekig) alkalmazott szteroid gyógyszereknek csontritkulás a mellékhatása

Egyéb anyagok:

-          D vitamin: az egyik legismertebb és nagyon fontos csontvédő anyag. Hiányában csontritkulás, csontlágyulás jön létre

-          Kalcium és más ásványi anyagok: ezek épülnek be a csontba

-          Nagyon sok egyéb anyag, molekula vesz részt a csontanyagcserében. Többek között immunanyagok is.

Ezért lehetséges, hogy rengeteg betegség befolyásolja a csont működését és okozhat csontritkulást, mert a legtöbb negatív tényező a bontás irányában hat.

Egyéb hatások:

A csontot érő hatások is befolyásolják a csont működését. Legfontosabb ilyen hatás a mozgás! Egyedülálló csontépítő hatása van. A hormonszintjeinket nem tudjuk egyszerűen befolyásolni, veszélyes is feleslegesen belenyúlni a kényes hormonális egyensúlyba. Az egyetlen amit könnyűszerrel megtehetünk: a sok mozgás, nincs még egy ilyen jó gyógyszermentes csontépítő.

A gravitáció is fontos a csontoknak. Az űrhajósoknak az űrben töltött hosszabb idő után csontritkulása alakul ki. Az úszás sem javítja a csontritkulást, egyébkén nagyon jó sport (az egész izomzat átdolgozására, és kardio edzésként)… Jobb olyan mozgást választani a csontritkulás kezelésére, ami kihasználja a gravitációt (futás, gyors gyaloglás, akár ugrálás). És fontosak, csontstimulálóak az erősítő gyakorlatok, különösen a hátizmokra.

Csúcs-csonttömeg

Gyermekkorban a növekedés során egyre több csontunk lesz. A növekedés időszakában természetesen a csontépítés dominál, a bontás lényegesen kevesebb. A növekedés befejeződése után mindenkinél kialakul az a maximális csontmennyiség, amiből később veszítünk valamennyit. Ezt nevezzük csúcs-csonttömegnek. Nőknél a menopauzával, férfiaknál kicsit későbbi életkorban indul jelentősebb csonttömeg csökkenés. Ha több volt a maximális mennyiség, kisebb eséllyel vagy később csúszunk bele a csontritkulásos tartományba. Ezért fontos odafigyelni gyermekkorban a sok mozgásra, szabad levegőre, egészséges táplálkozásra (kalcium és D vitamin bevitelre), hogy minél több legyen az a maximális csonttömeg. Persze az elérhető maximum genetikailag meghatározott, de azt viszont érdemes kihozni a szervezetből…

Csontjaink védelmében

Gyermekkorban: mozgás, mozgás…. Egészséges táplálkozás (sok zöldség és gyümölcs, tejtermékek, vagy ha azt nem tud fogyasztani olajos magvak, D vitamin…).

Felnőttkorban: a mozgás és a jó táplálkozás itt is ugyanolyan fontos. Kalcium, magnézium, D vitamin bevitel, ha táplálékból (és napsütésből) nem jut be elegendő, akkor pótolni szükséges. Szűrővizsgálat javasolt nőknél menopauza után, férfiaknál kb. 60 éves kortól (egyénileg változó). Mindkét nemben hajlamosító betegség fennállása esetén hamarabb is szükség lehet rá, a mérés szükségességéről a kezelőorvost érdemes megkérdezni. Kialakult csontritkulás esetén speciális csontbontást gátló vagy csontépítést segítő gyógyszerre is szükség lehet. Ez orvos írja fel, ha szükség van rá.

(Megjegyzés: egy korábbi bejegyzésben részletesebben is írtam a csontritkulás kezeléséről. Későbbiekben pedig lesz még szó a csontritkulás tüneteiről és vizsgálati lehetőségeiről.)

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta