Egy vérvételből nagyon sok dologra fény derülhet. Segít a diagnózis meghatározásában és egyes betegségek lefolyásának követésében. Milyen laborértékeket nézünk mozgásszervi betegségek vizsgálatakor és kezelésekor? Erről szól a mai bejegyzés.
Egy egyszerű sérülésnél (pl. bokarándulásnál), amikor egyértelmű a kapcsolat a sérülés és a kialakuló fájdalom között, nincs szükség vérvételre. Azonban ha a fájdalom, vagy duzzanat kialakulásának nincs emlékezetes előzménye, vagy más miatt merül fel egyéb ok lehetősége, szükség lehet a laborvizsgálatra.
Mikor kell vérvételt végezni?
Két okból van szükség vérvételre. Az egyik, ha a diagnózis megállapításában várunk tőle segítséget. Másik, amikor már megvan a diagnózis, elindult az annak megfelelő kezelés, de a betegség alakulását követni kell.
Milyen értékeket figyelünk a diagnózis megállapításához?
1, A gyulladásra utaló értékek akkor emelkednek, ha a gyulladás az egész szervezetet érinti. Ha például egy helyi ínhüvelygyulladásról van szó, akkor a laborban semmilyen paraméter nem változik, sőt ha bármi változik, akkor az ínhüvelygyulladás mellett, vagy a hátterében mást is kell keresni. Azonban ha fertőzés kapcsán kialakult gyulladásról, autoimmun gyulladásos betegségről van szó, emelkednek a gyulladásra utaló értékek. Melyek ezek?
- vörösvértest süllyedés (másként We),
- C reaktív protein (CRP),
- változhat a vérképben a vörösvértest szám, a hemoglobin szint és a hematokrit érték (ezek krónikus gyulladás esetén csökkennek,
- emelkedhet a trombocita szám
- fertőzések esetén emelkedik a fehérvérsejtek száma (ezen belül a neutrofilek száma)
Mikor nem emelkednek a gyulladásos értékek?
- helyi gyulladások esetén, amikor a gyulladás nem érinti az egész szervezetet,
- gócok okozta ízületi gyulladás esetén (pl. fogászati góc miatt kialakult gyulladásoknál),
- spondilartropátiáknál (pl. Bechterew betegségnél) nem mindig emelkedik, de van, amikor igen.
A gyulladásos paraméterek a terápia hatásosságának és a betegség alakulásának követésére is alkalmasak és szükségesek bizonyos betegségek (pl. sokízületi gyulladás) esetén.
Milyen diagnózisban segítő laborértékek léteznek még?
1, Immunológiai paraméterek az autoimmun betegségek diagnózisában elengedhetetlenek: Például:
- reumatoid faktor (reuma faktor, RF) és az anti CCP a sokízületi gyulladás diagnózisában,
- ANF (vagy ANA) a lupusz és más autoimmun betegség gyanúja esetén,
- Sok egyéb autoimmun betegség létezik, melyek diagnózisában egyéb imunológiai eltéréseket keresünk.
2, „Szerológiai” vizsgálatokat végzünk fertőzések után, illetve amiatt kialakult mozgásszervi betegség esetén. Ezek közül a legismertebb a Lyme betegségre vonatkozó vizsgálat. A Lyme betegség kullancscsípés után jöhet létre, ilyenkor a Borrelia nevű baktériumra utaló eltéréseket keressük a laborvizsgálattal. De sok más egyéb baktérium és vírus nyomának kimutatása lehetséges szerológiai vizsgálattal.
3, egyéb diagnózisban segítő vizsgálatok a vérvételből:
- Hormonális eltérések is okozhatnak mozgásszervi betegséget. Például pajzsmirigyhormon (TSH), mellékpajzsmirigy hormon (parathormon), nemi hormonok szintjeinek változása – ezek mindannyian fontosak lehetnek többek között a csontritkulás okainak vizsgálatához, egyedileg mérlegelve a szükségességüket.
- A húgysav szintje a köszvény megállapításában elsődleges. A húgysavszintet a kezelés elkezdése után is rendszeresen ellenőrizni kell a húgysavcsökkentő gyógyszer hatásának követéséhez. A gyógyszert a húgysav szint változásainak megfelelően kell módosítani.
A kezelés hatásának ellenőrzésére és a betegség alakulásának felmérésére a vérvételi értékek alakulását követni kell bizonyos időközönként ismételt vérvételekkel. Milyen paramétereket követünk?
- a gyulladásos paraméterekét (melyeket fentebb írtam le),
- a húgysavszint alakulását köszvény esetén,
- csontritkulás esetén a kalcium, foszfor, magnézium valamint a D vitamin és egyes esetekben a kollagén keresztkötés nevű paraméter szintjének időszakos ellenőrzése ajánlott,
- egyes gyógyszereknek lehet a vérkép változásaiban megjelenő mellékhatásuk. Vannak olyan hosszabb távon szedendő gyógyszerek, melyek szedésénél rendszeres vérvételek szükségesek a máj- és a veseműködés, a vérkép változásának ellenőrzésére.
- Az autoimmun betegségek diagnózisát adó értékeket nem szükséges folyamatosan ellenőrizni. Azok ugyanis nem „gyógyulnak” meg és nem nagyon változnak, azaz többségük mindig pozitív marad. A kezelés célja az autoimmun gyulladás csökkentése, melyet a gyulladásos paraméterek változásával kell ellenőrizni, nem pedig az immunológiával.
Fontos!
A vérvétel értékei egyedileg értékelendők a betegség és az esetlegesen szedett gyógyszerektől függően.
Ebben a bejegyzésben a legfontosabb laborértékekről írtam, nagyon sok vérvételi paraméter létezik még, melyek felsorolása terjedelmi korlátokba ütközik.
Jó egészséget kívánok!
Dr. Megyaszai Márta
