Sokan hallottak már a szteroidokról. Az internetről, a szomszédtól és a barátnőtől ijesztő információkat kapunk. Ezeket hallva természetes, hogy félünk az ilyen szerektől. Gyakran előfordul, hogy a rendelőbe belépő páciens már az ajtóban kijelenti, hogy bármi is a baja, de szteroidot azt ne… Persze azt is tudjuk, hogy a konditerem néhány izmos férfitagja valamiféle szteroidtól lett olyan nagyon izmos…

Mi hát az igazság a szteroidok körül? Jók valamire vagy tényleg olyan veszélyesek? Miért van olyan rossz hírük?

Ezekről írok röviden.

Mik azok a szteroidok?

A szteroidok olyan vegyületek, melyek kémiai szerkezetükben egy úgynevezett szterán váz szerkezetet hordoznak. A szervezetben sokféle szteroid fordul elő normálisan is:  

- a koleszterin (a nevében is felismerhető, hogy szteránvázas)

- nemi hormonok: tesztoszteron (férfi nemi hormon), ösztrogén és progeszteron (női hormonok)

- anyagcsere hormonok: glükokortikoidok és mineralokortikoidok (egyszerűbb nevük sajnos nincsen): ezek számos anyagcsere folyamatért és más szervezeti működésekért is felelősek.

A koleszterin a többi hormon elkészítésének alapanyaga, tehát szükség van rá bizonyos mennyiségben! Ha túl sok van belőle, akkor érelmeszesedéshez, betegséghez vezethet. (Általában csak ez utóbbit halljuk.)

Mik azok a szteroid gyógyszerek?

A szteroid szer megnevezést alapvetően kétféle hormonra szokták használni: a glükokortikoidokra és a tesztoszteronra. (A többi hormont –pl. a női hormon alapú fogamzásgátlókat - nem hívjuk szteroid gyógyszernek.) A két szteroidként ismert hormon közül izomnövelésre a tesztoszteron alkalmas, persze ennek is vannak mellékhatásai, de erről a hormonról én itt most nem szólok.      Maradnak a glükokortikoidok...

Milyen hatásai vannak a kortikoid típusú szteroidoknak?

Fantasztikusan hatékony gyulladáscsökkentők. Lecsendesítik az immunrendszer túlműködését, vagy rossz reakcióit. Ezért olyan hatékonyak az allergiától kezdve az asztmán, sokízületi gyulladáson és autoimmun betegségeken át az ekcémáig számos betegségben. Akár életmentők is tudnak lenni. Hatásukat órák alatt elérik, ezért 1-2 nap alatt is képesek áttörni például egy hónapok óta fennálló, borzalmas fájdalmat okozó gyulladást.

Egy kis történelem

1948-ban számoltak be a szenzációs felfedezésről: a kortizon elképesztő javulást eredményezett sokízületi gyulladásos betegek állapotában. Az addig semmilyen szerrel nem kezelhető gyulladásos fájdalom napok alatt oldódott. A nagy lelkesedést a később jelentkező mellékhatások törték le.    A felfedezésért 1950-ben kapott Nobel-díjat Philip S. Hench, Edward C. Kendall és Tadeus Reichstein.

Milyen mozgásszervi betegségekben használatosak?

1, Amikor tablettában kell szedni:

- autoimmun betegségek kezdeti terápiájában vagy fellángolásuk idején, amíg a betegségre adott másik szer nem éri el a megfelelő hatását,

- Ez vonatkozik a sokízületi gyulladásra is,

- Erősebb lumbágó, vagy isiász, (idegbecsípődés, ideggyulladás) esetén,

- Néhány egyéb gyulladásos betegségnél.

2, Amikor infúzióra lehet szükség:

- Főleg a fenti betegségek súlyos eseteiben.

(Az egész testre érvényesülő hatást izomba adott injekcióval is el lehet érni, bár ekkor kevésbé tudjuk a bekövetkező hatást a dózis módosításával pontosan követni.)

3, Helyileg adott injekciók: ez azt jelenti, hogy a fájdalom helyére, vagy a fájdalom okát képező elváltozás területére kell az injekciót beadni. Ez nagyon gyakori mozgásszervi alkalmazási mód. Mikor alkalmazható helyi injekció?

- Ízületi gyulladások számos változatában, ha egy ízület kiemelten gyulladt,

- kopásos – meszesedéses ízületi betegségek gyulladásos fázisában,

- befagyott váll szindróma, váll ütközési szindróma (impingement),  vállgyulladások eseteiben,

- ínhüvelygyulladásoknál,

- íntapadási gyulladásoknál, teniszkönyök és golfkönyök esetén,

- nyáktömlő gyulladásoknál (burzitiszek),

- pattanó ujj gyógyítására,

- ganglionoknál,

- alagút szindrómáknál,

- lumbágo, isiász egyes eseteiben,

- és még néhány egyéb helyi gyulladásnál.

Szinte nincs olyan ízületi terület, ahová ne lehetne helyi injekciót beadni. De nem mindig erre van szükség, a felsorolt betegségekben sem! Ezt mindig az orvos dönti el a vizsgálati eredmények alapján.

Tényleg veszélyesek?

Hosszú távú rendszeres szedés, ismételt használat esetén igen. Rövid ideig szedve csak ritkán van mellékhatásuk. Éppen azért az átgondolt, indokolt használat szerencsére viszonylag kevés veszélyt rejt.

Milyen mellékhatásai vannak?

A szerteágazó mellékhatások miatt van rossz híre a szteroidoknak. Szinte nincs olyan anyagcserefolyamat, vagy szervrendszer, melynek működésében ne tudna kárt tenni a szteroid hosszabb távú alkalmazás esetén. A mellékhatások jelentkezési ideje a dózistól és a gyógyszer típusától is függ. Nagyobb adagnál hamarabb jelentkeznek a káros hatások.

Néhány a fontosabb mellékhatások közül:

-          a szénhidrát anyagcsere felborulása (magasabb vércukorszint),

-          magasabb vérnyomás,

-          ödéma hajlam,

-          elhízás (főleg a törzsön), az arckontúr megváltozása,

-          gyomor-érzékenység,

-          fertőzésekkel szembeni védekezőképesség csökkenése,

-          szürkehályog,

-          a bőr elvékonyodása, sérülékenysége,

-          csontritkulás,

-          izomgyengülés,

-          és még számos egyéb kedvezőtlen hatás….

Az 1950 óta összegyűlt tapasztalatok segítenek abban, hogy a szteroidok alkalmazása minél kevesebb káros hatással járjon.

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

A pattanó ujj nagyon kellemetlen jelenség. Az ujj behajlításkor úgy marad, nehezen nyújtható ki ismét, sokszor a másik kézzel kell kinyújtani.

Mi az oka a jelenségnek? Hogyan kezelhető?

Erről szól ez a rövid bejegyzés.

A pattanó ujj legtöbbször a kéz megerőltetése, sok használata után kialakuló krónikus probléma.

Hogyan alakul ki? Miért pattan?

A kéz ujjainak inai ínhüvelyekben futnak. Az ínhüvelyek zsákszerű képződmények, ezekben kevés folyadék biztosítja azt, hogy az ín könnyen csússzon a körülötte lévő szöveteken (pl. csontokon, másik ínon, stb). Az ínhüvelyeknek van bejárata és vannak szűkebb, kötőszövettel megerősített területei.

Pattanó ujj esetén az ínon kis csomó keletkezik. Ez a csomó nem tud átjutni az ínhüvely bejáratán, illetve a szűkebb területeken. A mozdulat erőltetésekor a csomó ezen a szűkebb részen átpattan. Ezért van a pattanás és akár pattanó hang is. Előfordulhat, hogy az inat lefogó szalagok hegesednek és ezért alakul ki a pattanás.

Hol találhatom meg a csomót?

A tenyér felőli részen az ujj tövében. Az ujj hajlításakor a csomó mozog a tapintó ujj alatt. A nyomásra érzékeny lehet a csomó, ez segíti a megtalálását.        Leggyakrabban a gyűrűsujj, a hüvelykujj és a középső ujj érintett.

Mi a teendő, ha kialakult?

A kéztorna és a krémezés sajnos csak ritkán hatékonyak. Jobbak a különböző fizikoterápiás kezelések, főleg az ultrahang kezelés.  A legerőteljesebb, és leghatékonyabb műtét nélküli kezelés az injekciózás, mellyel a csomó megkisebbedik, és immár átfér a szűkebb területeken, a pattanás pedig megszűnik. Sok esetben egy injekció megoldja a problémát, ritkán szükség van még 1 injekcióra. Előfordulhat, hogy az injekció hatástalan, ekkor műtét elvégzése szükséges.

Megelőzésben a kéztorna segíthet.

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

Csuklóízület körüli panaszok hátterében különösen gyakran áll ínhüvelygyulladás, de máshol is előfordulhat. Legtöbbször könnyen diagnosztizálható probléma, de a makacs gyulladás kezelése nem mindig egyszerű.

Mit jelent az ínhüvelygyulladás és mit lehet tenni, ha már kialakult.

Erről írok röviden.

Mire valók az ínhüvelyek?

A test több pontján az inakat ínhüvelyek veszik körül. Ezek olyan zsákszerű képződmények, melyekben kevés folyadék biztosítja azt, hogy az ín könnyen csússzon a körülötte lévő szöveteken (pl. csontokon, másik ínon, stb). Ha nem lenne ilyen csúszást segítő „szerkezet” az inak körül, akkor az ín nagyon hamar elhasználódna, kevés mozgás után is begyulladna, akár végül felrostozódva elszakadna.

Hol találunk ínhüvelyeket a testben?

Ínhüvellyel körülvett inakat főleg a csukló és a boka körül találunk, ezért itt a leggyakoribb ennek gyulladása is.

Néhány példa:

A csukló környékén:

- Nagyon gyakori a hüvelykujj oldalánál lévő feszítő inak túlterheléses gyulladása (pl. kismamák: a baba emelése, tartása miatt, házimunka, stb).

- A csukló feszítő ínhüvelyeinek gyulladása, mely sokféle túlterhelésre, megerőltetésre kialakulhat (számítógépes munka, zongoristák, házimunka, stb.)

- A csuklóhajlítók gyulladása sokszor valamilyen általános gyulladásos betegség (pl. sokízületi gyulladás, autoimmun betegségek) része, de létrejöhet többek között olyan túlterhelésekre, ami valamilyen eszköz használatával jár.

A boka környékén:

- A hajlító inak gyulladása a belboka mögött jelentkezik leggyakrabban.

- A feszítő inaké a bokaízület előtti területen, az oldalsó feszítőké a külboka alatt.

A boka körüli ínhüvelygyulladások sokszor sportterhelésre jönnek létre. Laza, vagy nem stabil bokaízület esetén sokkal könnyebben kialakulnak.

Mi az oka az ínhüvelygyulladásnak?

Mint fentebb írtam, leggyakoribb ok a túlterhelés, túlerőltetés. De számos más oka is van:

ha valamilyen sérülés, ütődés éri a területet, vagy ha egy másik betegség (pl. ízületi gyulladásos betegség) részeként jön létre. A háttérben állhat góc is vagy fertőzés. Instabil ízület is könnyebben túlterhelődik.

Milyen típusai vannak az ínhüvelygyulladásnak?

Lehet a gyulladás akut, folyadékos, de lehet krónikus, amikor az ín mozgatásakor ropogást (krepitációt) is érezhetünk, vagy akár az ínhüvely hegesedésével járó (sztenotizáló) forma is létezik.

Hogyan diagnosztizáljuk?

Első lépés a vizsgálat. Azok a mozdulatok, melyek az ín használatával járnak, fájdalmat okoznak. Ezért ha ezek a mozdulatok fájnak, a többi viszont nem, egyértelmű az ín érintettsége. Tapintással a gyulladásra utaló duzzanat is érezhető, vagy a fent említett ropogás. Ha nem egyértelmű, amit így találunk, ultrahang vizsgálattal lehet biztosabb diagnózishoz jutni. (MRI vizsgálatra csak ritkán van szükség.)

Hogyan kezelhető?

Mivel gyulladásról van szó, gyulladáscsökkentő módszereket kell választani.

Akut gyulladásnál: pihentetés (akár rögzítők használatával), hideg borogatás, gyulladáscsökkentő krémek, gélek használata, ritkán gyógyszeres kezelés segít. Kiegészítésként fizikoterápiás kezelések alkalmazhatók.

Az akut gyulladás néhány hét alatt szűnik.

Krónikus esetben: hideg csak akkor, ha jól csökkenti a panaszokat. A rögzítés, krémezés itt is hatékony. Előtérbe kerülnek a fizikoterápiás kezelések, és a gyógytorna.  Gyógytorna típusok közül nagyon hatékony a Terrier technika, de egyénileg változó, hogy mit használ a gyógytornász. A kynesiotape tapaszok is hatékonyan csökkentik a panaszokat. Akupunktúra, masszázs is bevethető. A krónikus gyulladás sokszor makacs, lassan oldódik, olykor néhány hónapra is szükség van a gyógyuláshoz. De!:

Ha már hosszú ideje nem gyógyul a gyulladás, érdemes vizsgálatokkal megnézni, hogy nincs-e valami egyéb a háttérben (góc, vagy egyéb betegség, általános gyulladás.) Az egyszerű ínhüvelygyulladás esetén a vérvételi eredményben nincs általános gyulladásos jel! (Tehát ha magasabb egy gyulladásos paraméter a laboreredményben, annak az oka nem önállóan az ínhüvelygyulladás.)

Megelőzés:

A kezelés részeként, fontos azt is megnézni, hogyan előzhető meg egy következő gyulladás kialakulása. Elkerülhető-e az a mozdulat, mely okozta a gyulladást? Ha nem, ki lehet-e ennek ellenére védeni egy következő gyulladást és milyen módszerekkel? Általános gyulladásos betegség esetén azt kell kezelni és ennek eredményeként az ínhüvelygyulladás is kivédhető.

Legközelebb az „íngyulladások” egy különleges formájáról, a „pattanó ujjról” írok.

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

Az immunrendszer működése elképesztően összetett és érdekes. Nem csak az a feladata, hogy az ellenséggel (pl. kórokozókkal) megküzdjön, hanem az is hogy ne bántsa a test saját sejtjeit. Ehhez fel kell ismernie mi saját és mi nem az. 

Az egészséghez az immunrendszer működésének nagyon pontos egyensúlyára van szükség.        

 -          Ha túl gyenge, akkor beengedi az ellenséget, a baktériumokat, vírusokat stb., és így  vezet betegséghez, fertőzéshez.

-          De az sem jó, ha túl erős az immunrendszer, mert akkor a barátot (a test saját sejtjeit) is megtámadja, a saját sejtek pusztulása pedig igen súlyos betegségekhez vezethet – ezek az autoimmun betegségek. Az allergia is túlzott immunreakció, egy olyan anyag ellen, ami egyébként nem jelentene veszélyt a szervezetre.

-          Sokszor a túlzó immunválasz csak bizonyos anyagokra érvényes, nem egyszerre mindenre, ezért ilyen esetben is el lehet kapni fertőző betegségeket, a túl erős immunrendszer nem jelenti azt, hogy ez alól védve lenne egy allergiás, vagy autoimmun beteg.

-          Az immunrendszer a saját sejtek felett is őrködik, azoknál is szükség van néha tisztogatásra.

Mindebből következik, hogy az immunrendszer működését lehet támogatni, segíteni, (fertőzések elleni védelemben) de olyan anyag, ami általános immunerősítő lenne szerencsére! nem létezik, az immunrendszer sikeres erősítésével ugyanis a saját sejtek is veszélybe kerülnének, vagy allergiás betegség alakulna ki.

Autoimmun betegségek

A szervezet szinte bármely sejtje, vagy sejtdarabkája ellen létrejöhet autoimmun jelenség. Ezért nagyon sokféle autoimmun betegség alakulhat ki, attól függően, hogy mit támad meg az immunrendszer. Nagyon gyakori az ízületek érintettsége (sokízületi gyulladás), ez sok autoimmun betegségben előfordul. De támadás érheti az ereket (vaszkulitisz), a pajzsmirigyet (Hashimoto betegség), és még sorolhatnám…

 Az autoimmun betegség diagnózisa legtöbbször a megtámadott molekula elleni anyag kimutatásán alapszik. Gyakoriak a kevert és nem egyértelmű esetek.

A terápia olykor nem egyszerű. Ilyenkor vagy a támadó anyag eltüntetése a cél, vagy az immunrendszer működésének módosítása (ezt immunmodulációnak nevezik). Ez utóbbi nem feltétlenül az immunrendszer gyengítését jelenti, bár olykor ez nem elkerülhető.

Az autoimmun betegségek folyamatos odafigyelést, gondozást igényelnek. Sokszor hosszú távú gyógyszeres kezelést, ami nélkül a betegség tönkreteheti a szervezetet. Szerencsére manapság egyre modernebb, hatékonyabb kezelések állnak rendelkezésre.

Fontos: a terápia pontos beállítása az orvos javaslatain alapszik, de ezt mindig érdemes az orvossal átbeszélni. Sokkal jobban működik az a terápia, mellyel orvos is és beteg is egyetért..

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta 

Sokszor nehéz kiigazodni, hogy mikor kell gyógyszert bevenni, és mikor érdemes inkább más megoldást keresni. Sokan eleve ódzkodnak bármilyen tabletta szedésétől tartva a mellékhatásoktól, de vannak, akik hamar szeretnének megszabadulni a fájdalomtól, és akár enyhébb panasz esetén is a gyógyszert választják.  Hol az igazság?

Egyszerű lenne azt mondani, hogy a kettő között, de a kérdés összetettebb. Nagyon sokféle gyógyszer könnyen (recept nélkül) elérhető a patikákban: fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, és persze a rengeteg féle táplálékkiegészítő. Ezekből, és még néhány receptköteles gyógyszerből (pl. antibiotikumok) néha túl sokat szedünk feleslegesen.

Az is előfordulhat azonban, hogy egy betegség gyógyszeres kezelés nélkül maradandó szervi károsodást okoz. Ezeket a már soha el nem tüntethető károsodásokat (nyomorékságot akár) összehasonlítva egy gyógyszer okozta mellékhatásokkal azt látjuk, hogy még mindig jobban járunk a gyógyszer bevételével.

Összességében:

1. szabály: Ha egy betegségnek sokkal több a "mellékhatása" mint az arra ajánlott gyógyszernek, akkor a gyógyszert kell választani! Ellenkező esetben eltekinthetünk a gyógyszeres kezeléstől. 

Az orvos abban tud segíteni, hogy tanulmányai és tapasztalata alapján ismeri egy betegségnek a várható kimenetelét és ismeri a gyógyszerek hatását és mellékhatásait. Ezek ismeretében lehet mérlegelni, mi a legjobb megoldás. Ezeket érdemes az orvossal megbeszélni.

Az orvosnak feltehető kérdések ezzel kapcsolatosan:

-          Milyen kezelési lehetőségek léteznek a betegségemre/problémámra?

-          Mi történhet, ha nem szedek rá gyógyszert? (Amennyiben orvosa gyógyszeres kezelést javasolt.)

-          Milyen hatásai és mellékhatásai vannak a gyógyszer(ek)nek?

-          Van a gyógyszereken kívül valamilyen más terápiás megoldás?

2. szabály: akut panasz esetén gyakrabban szóba jöhet a gyógyszeres terápia javaslata, krónikus esetben előtérbe kerülnek a gyógyszermentes megoldások. (Persze ez is betegségtípustól függ)

Reumatológusként itt most csak a mozgásszervi betegségek terápiájáról írok.

Gyógyszermentes megoldások:

Egyszerű mozgásszervi fájdalom esetén rengeteg terápiás megoldás létezik tablettákon kívül.  Ezek a lehetőségek természetesen betegségenként eltérőek, de van néhány általánosan javasolható megoldás:

-          Krémek: sokféle nagyon jó, hatékony krém illetve gél kapható recept nélkül is a patikákban. Ezeknek még a gyógyszerrel azonos hatóanyagtartalom esetén is lényegesen kevesebb a mellékhatása. Vannak fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, izomlazító, melegítő vagy épp hűsítő hatású készítmények, ezek lehetnek gyógyszeresek, gyógynövényesek, homeopátiás típusúak is. A széles választékból mindenképpen érdemes az adott betegségnek megfelelő egy-kettőt kipróbálni.

-          Borogatások: izomgörcsre és kopásos fájdalomra a meleg borogatások jó hatásúak. Akut gyulladás esetén viszont a hideg a megfelelő. A gyulladás stádiumától is függ hogy milyen hőmérsékletű borogatás jó, érdemes kipróbálni, mi esik jól, és az lesz a hatékony.

-          Gyógyfürdők: hazánk nagyon gazdag gyógyfürdőkben, főleg krónikus mozgásszervi panaszok esetén hatékonyak.

-          Rögzítések: a fájó ízület rögzítése sokszor önmagában csillapítja a fájdalmat. (pl. fásli, térd és csuklórögzítők, stb). Ezek használatáról is érdemes az orvost megkérdezni.

-          Mozgásterápia: A legtöbb mozgásszervi panasz kezeléséből nem hiányozhat a torna, a mozgás. Ez a kezelésben való aktív részvételt jelenti. Sok mozgásszervi probléma meggyógyul kizárólag mozgásterápia mellett. És semmilyen gyógyszer nem tudja helyettesíteni a tornát. A jó, egyénre szabott gyógytornának nincs mellékhatása.

-          Relaxációs technikák, meditáció, lélekre ható kezelések (pl. pszichológia): kiváló fájdalomcsillapító hatásúak, főleg krónikus panaszok esetén.

-     Egyéb terápiák: fizioterápiás kezelések, masszázs, akupunktúra, manuálterápia, stb.

Megelőzés: egészséges életmód, helyes táplálkozás, sok mozgás segítségével nagyon sok mozgásszervi betegség is megelőzhető. Erre fontos odafigyelni, mert ha nincs idő az egészségmegőrzésre, akkor egy idő után a betegség követel magának időt.

Felesleges gyógyszerszedés: sok gyógyszerhez, így a fájdalomcsillapítókhoz is hozzá lehet szokni. Krónikus fájdalom esetén fontos egyéb, gyógyszermentes megoldásokat keresni!

Amikor viszont kell a gyógyszer:

-          Bizonyos ízületi gyulladásoknál, amikor a gyógyszeres kezelés elmaradása maradandó károkat („nyomorékság”, egyéb súlyos betegségek, akár halál) okozna. Egyes betegségek hosszú távú gyógyszeres kezelést igényelnek.

-          Egyes erős akut – vagy krónikus fájdalmaknál, ha később a fájdalom nehezebben kezelhetővé válna.

-          Sokféle egyéni szempontot is figyelembe kell venni a terápia megtervezésénél. Egyénileg változó, hogy kinek mikor milyen terápia javasolható. Az egyéni szempontokat érdemes az orvossal átbeszélni.

A legtöbb fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő gyógyszer szedését egyszer abba kell hagyni, ha ez valamiért nem sikerül, fontos másféle terápiákat is bevonni a kezelésbe, vagy más megoldást keresni.

Aggodalom vagy kérdés esetén fontos ezeket a kezelőorvossal átbeszélni!

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

Sokan tudják – esetleg személyes tapasztalatból, hogy a stressz számos betegséget előidézhet. Okozhat gyomorfekélyt, egyéb bélrendszeri problémákat, emésztési zavart, szívbetegséget, és persze mozgásszervi panaszokat is. Az utóbbival gyakran találkozom, ezért erről kicsit részletesebben is írok.

A stressz része a mindennapjainknak. Vannak, akiknek eleve zaklatottabb az élete, de szinte mindannyiunk életében vannak nehezebb időszakok. Az arra érzékenyek szervezete különböző panaszokkal reagál a stresszre.

Hogyan alakul ki stresszhatásra mozgásszervi panasz?

Stresszes időszakban bizonyos izomcsoportok reflexesen megfeszülnek. Ebből a tartós feszülésből már önmagában is adódhat izomfájdalom, ráadásul a túlfeszült izomzat a hozzá tartozó ízületek működését is megváltoztatja, ezért azok is fájdalmassá válhatnak.

Hol vannak a stresszre legérzékenyebb területek?

Leggyakoribb a nyak, váll, hát és derék fájdalma ilyen esetben. Természetesen ez egyénileg változó, és –bár ritkábban- de más helyeken is jelentkezhet.

Gyakori panasz, hogy a páciens azt veszi észre, hogy pl. munka közben már megint felhúzta a vállát. Tudatosan képes ellazítani, de amint nem figyel rá, ismét visszafeszül…ilyenkor megfájdulhat a nyak, a váll és a csuklyásizom. Akad, aki az állkapcsát, a fogait szorítja össze folyamatosan, ez pedig nyaki panaszokhoz vezethet.

Terápia

A stresszt nem mindig tudjuk száműzni életünkből (valamennyire még szükségünk is van), de nem mindegy mit és mennyit veszünk belőle magunkra.

- Érdemes stresszkezelési technikákat megtanulni: relaxáció, idő a megfelelő pihenésre, baráti és családi kapcsolatokra, olykor egy szakértő segítség is jól jön (pl. pszichológus).

- A stressz levezetésére nagyon hasznos a mozgás, edzés, szabad levegőn tartózkodás, stb.

- A túlfeszült izmokat masszázs, meleg borogatás, meleg vizes fürdők, gyógyfürdők, gyógynövényes krémek (pl. levendulás), aromaterápia is oldja.

- Erősebb fájdalom esetén a panaszra koncentráló egyéb kezelések is szóba jönnek az orvos javaslata szerint (pl. fizikoterápiás kezelések).

Egyéb szempontok:

1, Ha valamilyen mozgásszervi betegség már fennáll, a betegséghez való hozzáállás, vagyis az, hogy mit gondolunk róla, képes teljesen megváltoztatni a gyógyulási esélyeket.  A panaszokra való folyamatos koncentrálás, hátráltatja a gyógyulást. A megoldásra való figyelem jobb esélyt ad a javulásra. Ezzel kapcsolatosan számos kutatási eredmény létezik. Azonban a „szedd már össze magad” hozzáállás sem működik, mert a páciens tényleg szörnyűnek láthatja a helyzetét, amire minden oka megvan. Ilyenkor mindenképpen hasznos segítséget kérni orvostól, pszichológustól, vagy egyéb szakértőtől.

2, Sok betegség hátterében állhat, vagy fennállásához hozzájárulhat valamilyen tudat alatt megbúvó lelki probléma. Ezek a pszichoszomatikus betegségek. A páciens maga nem mindig tudja észrevenni, vagy felfedezni a háttérben álló lelki okot. Ilyenkor a tudat alatti problémák testi tünetekben törnek felszínre.

Milyen mozgásszervi panaszok, betegségek lehetnek pszichoszomatikusak?

Szinte bármi, de a leggyakoribbak:

-          nyaki és válltáji panaszok,

-          derékfájdalom

-          hátfájás

-          krónikus ízületi fájdalmak (artralgia)

-          lágyrészpanaszok: izom és kötőszöveti fájdalmak

-          néhány ízületi gyulladás

3, Sok mozgásszervi betegségnél fontos odafigyelni a lelki egyensúlyra, és a lélek kezelésére is szükség lehet. Itt nem a betegség lelki eredetéről van szó, sőt, sokszor fordítva! Lássuk ezeket:

- krónikus fájdalom szindróma és

- fibromialgia esetén a relaxáció, pszichoterápia (kognitív terápia, biofeedback módszerek, stb.) része lehet a betegség kezelésének.

- minden krónikus mozgásszervi betegség esetén fontos a lélek ápolása. Itt maga a betegség okoz stresszt. Nehéz feldolgozni például egy nem gyógyítható betegség tényét, elfogadni az esetleg hosszan szedendő gyógyszeres terápiát.  Tehát a betegség keseríti meg a lelket….

Test és lélek egymástól nem elválasztható módon működnek. Sok betegség esetén jó ezt tudni, és így könnyebben felül lehet kerekedni rajta.

 Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

Meglepő lehet, hogy ízületi betegség már gyermekkorban előfordulhat. És nem csak egy rándulás, húzódás okozta fájdalom, hanem igazi mozgásszervi betegség.

Lássuk, mi az, ami már fiatal korban elkezdődhet:

Milyen mozgásszervi problémák jellemzőek gyermekkorban, vagy fiatal korban?

-          természetesen bármilyen, csont-, ín-, izom sérülés, rándulás. Ezeket traumatológus illetve ortopédus kezeli.

-          Sportterhelés okozta krónikus problémák (például túlterhelés, túlerőltetés). Sportorvos, ortopédus feladatkörébe tartoznak.

-          Tartási és fejlődési variációk, rendellenességek szinte mindig kiderülnek gyermekkorban. (pl. gerincferdülés, dongaláb, stb.). Ezek kezelésével általában ortopédus foglalkozik.

-          Egyéb veleszületett genetikai, vagy anyagcsere betegségek, melyek ortopédiai vagy belgyógyászati – reumatológiai ellátást igényelnek.

-          Szerzett anyagcsere betegségek következtében fellépő mozgásszeri panaszok kezelésénél, elsődleges az alapbetegség megfelelő ellátása (belgyógyászat) (például túlsúly, cukorbetegség, stb.)

-          Gyulladásos ízületi betegségek, reuma! Ez az, ami meglepő és sok esetben ijesztő: akár már csecsemőkorban is kezdődhet sokízületi gyulladás, autoimmun betegség! Ezek nem egyszerű ízületi fájdalmak, hanem az egész szervezetet érintő betegségek. Számos típusuk, fajtájuk létezik, csakúgy, mint felnőttkorban. Speciális terápiát, (gyermek)reumatológiai gondozást igényelnek.  A gyulladásos ízületi betegségek (sokízületi gyulladások, autoimmun betegségek) kezdete egyébként sem időskorra jellemző, bár akkor is lehetséges. Leggyakrabban 20-50 éves életkor között indulnak.

Terápia: szerencsére egyre jobb és modernebb terápiák léteznek. A terápia a betegségtől és egyéni szempontoktól függően más és más. (Érdekes!: gyermekkorban a gyulladt ízület sokszor nem annyira fáj, a gyermek nem panaszkodik fájdalomra, de látható, hogy például sántít, és duzzadtabb az ízület.)

-          Normál ízületi felépítés mellett kopásos, meszesedéses betegség NEM kezdődik fiatal korban. Ez igazán az idősebb korosztály betegsége.

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

Sokak számára ismerős, hogy egy rossz foggyökér, egy krónikusan gyulladt mandula akár mozgásszervi fájdalmat, gyulladást is okozhat. Az akut, de főleg a krónikus ízületi panaszok hátterében gyakran góc áll.

Mik ezek a gócok és hogyan tudjuk felismerni, hogy ez a baj forrása?

Mi a góc?

Amikor a szervezet valamelyik részén (főleg baktériumok okozta) alattomos krónikus gyulladás alakul ki, az góc lehet a test számára. A góc azt jelenti, hogy távoli helyeken tud betegséget okozni. Sokszor a góc maga nem is okoz panaszt, így nem figyelünk fel rá, mert nem jelez a szervezet, hogy itt valami nincs rendben. A gócot fenntartó baktériumok folyamatosan „mérgezik” a szervezetet a keringésen keresztül, és távoli, legérzékenyebb területen okoznak fájdalmat és gyulladást.

Mik ezek a gócok? Hogyan deríthetők ki?

Fogászati góc: például egy foggyökér körüli krónikus gyulladás. Orvosi vizsgálaton túl általában panoráma röntgen (ritkábban CT) szükséges a diagnózisához. Egyes fogorvosok a Voll-féle elektroakupunktúrás vizsgálatot is javasolják a felderítéshez. Terápia. Fogászati kezelés.

Fül-orr-gégészeti góc: leggyakoribb a krónikus mandulagyulladás. Gégészeti vizsgálat, néha garatváladék tenyésztés segít a bizonyításban. Emellett olykor orr-melléküreg röntgen, ritkábban CT vizsgálatot javasolhat a gégész. Terápia: a talált eltérésnek megfelelően eltérő lehet, akár a mandula kivétele is szükségessé válhat.

Urológiai - nőgyógyászati góc: a kismedence területén is előfordulhat krónikus gyulladás. Szakorvosi vizsgálat után a diagnózisnak megfelelő terápiát javasol az orvos, ez lehet például antibiotikus kezelés.

Egyéb gócok:

Tüdő góc. Mellkas röntgen az alapvizsgálat, egyes gyulladásos reumatológiai betegségek kivizsgálásának és gondozásának is részét képezi a mellkas röntgen.

Hasi góc: hasi ultrahang vizsgálattal például krónikus epehólyag gyulaldásra derülhet fény (vagy egyébre). A terápia lehet gyógyszeres, vagy műtéti, itt is a diagnózisnak megfelelően.

 Fontos tudni:

-          A makacs (tehát a kezelésekre nem jól reagáló) gyulladásos mozgásszervi panaszok hátterében sokszor érdemes gócot keresni (de nem mindig ez az ok).

-          Az alap gócvizsgálatba a fogászat, gégészet, urológia (nőgyógyászat) tartozik. Emellett legtöbbször laborvizsgálat (vérvétel) is történik.

-          Ha találnak is gócot, akkor sem biztos, hogy az a fájdalom oka. Sajnos ez előre nem mondható meg biztosan. Csak a góc eltávolítása vagy kikezelése után derül ki, hogy az okozta-e a betegséget. Ha góctalanítás után csökkennek vagy szűnnek a panaszok, akkor utólag elmondhatjuk, hogy valóban az volt a baj forrása.

-          Sok esetben a góc nem közvetlen oka a betegségnek, de hozzájárul ahhoz, illetve hátráltatja a gyógyulást és csökkenti a kezelés hatékonyságát.  Ezért is jobb megszabadulni tőle.

Góctalanítás után többféle reakció lehetséges:

1, Szerencsés esetben a panaszok gyorsan csökkennek (pár nap, vagy hét alatt).

2, A góc kezelése „megbolygatja” a gócos területet, ezért eleinte fokozódnak a panaszok, majd szűnnek.

3, A panaszok csak nagyon lassan szűnnek, 1-2 (3) hónap alatt.

4, Az ízületi betegségre adott terápia góctalanítás után elkezd hatni.

5, Nem történik semmi változás, de legalább rendbe lett téve a fogunk, stb… ezután már ez nem fog betegséget okozni máshol….

 Mozgásszervi betegségeken túl, egyéb problémák hátterében is állhat góc, ezért más szakorvosok is szoktak gócvizsgálatokat kérni (például: bőrgyógyászati betegségek, szív- érrendszeri, és vesebetegségek esetén, néhány allergiás esetben, stb.).

 A gócvizsgálat szükségességéről a panaszok és vizsgálattal talált eltérések függvényében a kezelő orvos dönt. Kérdés esetén érdemes nála érdeklődni a javasolt vizsgálatokról.

Jó egészséget kívánok! 

Dr. Megyaszai Márta

Legtöbben kíváncsiak arra, hogy mi zajlik a szervezetben, mi az oka a fájdalomnak. Ezért sokan szeretnének valamilyen képalkotó vizsgálattal betekinteni a szervezet belsejébe a fájdalom hátterének feltárásáért.

Valóban mindig az a legjobb, ha készül valamilyen felvétel? Tényleg az MRI a legjobb?

Ezekre a kérdésekre válaszolok röviden.

Néhány általános szempont:

- A képalkotó vizsgálatok közül mindig azt kell kiválasztani, ami egy betegséggel kapcsolatosan feltett kérdésre leginkább képes választ adni! Ez betegségenként és kérdésenként más lehet.

- a röntgen vizsgálat röntgen-sugárral dolgozik. A sugár a vizsgált területen áthaladva nyomot hagy a filmen. A „sugárfogó” szövetek (például a csont) kevesebb sugarat engednek át, ezért ezek meglátszanak a képen. A röntgen előnye, hogy EGYBEN mutatja az adott területet, áttekintő képet ad és sok esetben éppen erre van szükség, nem pedig a szeletelő képalkotásra. Alkalmas többek között ízületek, csontok állapotának felmérésére, kopások, meszesedés, törések diagnosztizálására, tartási rendellenességek kimutatására és mérésére (fekvő és álló testhelyzetben is lehet röntgent készíteni).  (Terhesség idején röntgen nem készíthető!)

- a CT vizsgálat is röntgen-sugárral dolgozik, de részletes szeletekben ábrázolja a vizsgált területet. A csont és más röntgen-sugárral jól ábrázolható szövet betegségeinek kimutatására képes. Esetenként a porckorongsérvet is ezzel keresik.

- Az MRI mágneses energiával dolgozik. Teljesen más képet ad, mint a röntgen. A sejtek víz- és zsírtartalmában lévő különbségeket láttatja, ezért kiváló mindenféle lágyrész eltérés (ínszakadás, porckorongsérv, szöveti eltérések) valamint gyulladás kimutatására. (Pacemakerrel nem szabad MRI-be menni, ilyenkor más vizsgálatokkal kell a feltett kérdésre választ keresni –pl. ultrahang, CT vizsgálatokkal.)

- Az ultrahang vizsgálat a hang különböző szöveti felszínekről való eltérő visszaverődésén alapszik. (Úgy lát, mint egy denevér.) Elsősorban lágyrész eltérések vizsgálatára kiváló. Egyes problémák kimutatásában jó készülék és tapasztalt vizsgáló kezében sokszor egy MRI-nél is többet ér! Ráadásul a szövetek mozgás közben is vizsgálhatók – ellentétben az összes előző vizsgálattal. Ezt funkcionális vizsgálatnak hívják. Ezzel választ kaphatunk olyan kérdésekre, hogy „miért ennél a mozdulatnál fáj?”, vagy  „mi történik, ha megmozdítom?”

Milyen vizsgálat szükséges egyes betegségeknél?

-          Kopásos, meszesedéses betegségek: első a röntgen

-          Sérülések: törés gyanúnál röntgen, lágyrész sérülés gyanújánál ultrahang vagy MRI

-          Vállfájdalom: az orvosi vizsgálat dönti el, hogy kell-e egyáltalán bármilyen képalkotás. Vannak olyan tünetek, melyek bizonyos betegségeket képalkotó vizsgálat nélkül is egyértelművé tesznek. Így a terápia is pontosan tervezhető. Ilyenkor felesleges a szervezetet bármilyen sugárnak kitenni. Más esetekben szükség van képalkotó vizsgálatra.

-          Térdfájás: kopásos esetben első a röntgen az alapállapot felmérésére, de utána nem kell rendszeresen röntgenezni, ismételten jelentkező panasz esetén sem. Az orvos ítéli meg, hogy mikor kell legközelebb ilyen vizsgálat. Egyéb esetekben (sérülés, rándulás) más vizsgálatok is szóba jönnek (ultrahang vagy MRI).

-          Csípő: ízületi eltérés gyanúja esetén röntgen az első. Ha nem ad elegendő választ, akkor ultrahang képes a gyulladás kimutatására, MRI pedig az ízület mélyén lévő eltérések megtalálására. A csípőfájdalom hátterében sokszor nyáktömlő gyulladás (burzitisz) áll, melynek kimutatására csak ritkán kell bármilyen képalkotó vizsgálat, ezt ugyanis orvosi vizsgálattal könnyen meg lehet találni, és a megfelelő terápia elkezdhető.

-          Derékfájás: bármilyen erős is egy derékfájás, az „egyszerű” derékfájdalomnál nem mindig kell képalkotó vizsgálat. Ugyanis legtöbbször semmi speciálisat nem mutat, főleg olyat nem, ami a terápiát eldöntené. A terápiát ugyanis a panaszok és az orvosi vizsgálattal talált eltérések határozzák meg. Ilyenkor teljesen mindegy, mit mutat a röntgen vagy az MRI, úgyis ugyanazt kell csinálni, amit az orvosi vizsgálat meghatározott. Valamennyi kopás, kisebb-nagyobb meszesedés, akár Scheuermann betegség nyoma, vagy MRI-n porckorong eltérés a legtöbb embernél megtalálható, de ezek régebb óta ott vannak, mint ahogy a panasz elkezdődött…. Fontos! A porckorongsérveknek csak kis hányadát kell műteni. A többi meggyógyul műtét nélkül is. Hogy gyógyul-e egy porckorongsérv, azt a panaszokból és a tünetekből le lehet mérni. Ilyenkor is mindegy, mit mutat az MRI, mert a terápiát nem az határozza meg. DE! ha porckorongsérv gyanú áll fenn és a megfelelő terápiára nem indul el hamar a javulás, akkor felmerülhet a műtét lehetősége is, ilyenkor mindenképpen kell az MRI vizsgálat.

Röntgen és /vagy MRI (CT) szükséges akkor is ha:

-          folyamatosan (éjjel is) nagyon fáj,

-          inkább pihenésre (vagy éjjel) fáj,

-          láz és egyéb tünetek is fennállnak,

-          bizonyos egyéb betegségek, problémák esetén, melyekre orvosa oda fog figyelni

Mi van a leleten, és hogyan értelmezzem?

Fontos tudni, hogy pontosan értelmezni egy leletet/ felvételt csakis a panaszok és az orvosi fizikális vizsgálattal találtak ismeretében lehet. Ezért mindig érdemes, és ne féljünk megkérdezni a kezelőorvost a leletről, mert a panaszt jól ismerő orvos tud legpontosabb magyarázatot adni a felmerülő kérdésekre.

Néhány gyakori eltérés a leleteken:

Röntgen:

Derék:

-          résszűkület= porckorong kopás

-          kisízületi arthrosis (artrózis): a csigolyák hátsó részén lévő kicsi ízületek kopása

-          osteophyta (oszteofita), spondylophyta (spondilofita), kapocsképződés, csőrképződés, perem megnyúlás:  mind meszesedés jelei

-          lordosis (lordózis): a derék normális állapota. Kiegyenesedett, csökkent, vagy fokozott lordózis statikai eltérést jelent.

-          scoliosis (szkoliózis): gerincferdülés

-          olisthesis (olisztézis): csigolyacsúszás

Hát:

-          kyphosis (kifózis): a háti gerinc normális tartása, ha fokozott vagy csökkent, az statikai eltérés.

-          ékcsigolya: lehet csontritkulás, korábbi sérülés, vagy Sheuermann betegség maradványa.

 Nyak:

-          lordosis: ugyanúgy értelmezendő mint a deréknál

-          a többi eltérés is hasonló az elősző szakaszokéhoz.

Térd, csípő, boka:

-          résszükület: kopás jele

-          osteophyta, peremmegnyúlás: meszesedések típusai

-          arthrosis: meszesedés és kopás együttese

MRI:

Gerinc (nyak-derék):

-          hernia disci: porckorongsérv

-          protrusio: porckorong kidudorodás

Térd, és egyéb ízületek:

-          synovitis: gyulladás (tenosynovitis: ínhüvelygyulladás)

-          térd Baker cysta: a térdhajlati tömlőben összegyűlt ízületi folyadék

 Minden eltérés egyénileg értelmezendő.

A javasolt vizsgálatokkal és a lelettel kapcsolatos kérdéseit bátran tegye fel kezelőorvosának!

 Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

Sokan gondolhatják, hogy a gyógytorna azoknak való, akiknek valami igazán nagy betegségük van, vagy akik már elég idősek hozzá, és nehezen tudnak mozogni. Pedig a gyógytorna valójában mozgásterápia, ami bármilyen mozgásszervi probléma kezelésének alapja. De nem csak mozgásszervi betegségek kezelésében hasznos. Más betegségek terápiájának is része (légzőszervi betegségek, szív és érrendszeri betegségek, stb.). Ezen kívül segít az egészségmegőrzésben, a betegségek megelőzésében, még mielőtt azok kialakulnának. 

Lássuk a mozgásszervi betegségek mozgásterápiáját kicsit részletesebben. 

Vannak olyan mozgásszervi problémák, melyek kezelésében elsődleges a torna. Ilyen például: 

- mindenféle gerincpanasz: nyaki panaszok, hát- és derékfájás, isiász, porckorongsérv (utóbbinál esetenként az akut időszak csökkenésekor kezdve)

- kopásos és meszesedéssel járó betegségek, artrózis

- csontritkulásnál fontos a gerinc erősítése

- hasznos segítség a gyógytorna más ízületi betegségek esetén is: gyulladásos ízületei betegségek, stb.

- a legtöbb mozgásszervi betegség rehabilitációjában legfontosabb elem a gyógytorna. A rehabilitáció a betegség utáni talpraállást jelenti, vagy ha a betegség nem gyógyítható, a minél teljesebb, egészségesebb élet megvalósítását a betegség mellett.

- fiatal korban a sportsérülések kezelésében fontos a mozgásterápia. Bármilyen fiatal korban előforduló mozgásszervi fájdalom vagy eltérés esetén a torna nem igazán hagyható ki. Ilyenkor a szervezet sokkal könnyebben és hamarabb reagál a megfelelő mozgásterápiára. Ráadásul ilyenkor leghatékonyabb a későbbi bajok megelőzésére is.

Rengeteg gyógytorna típus létezik. Íme néhány példa, és, hogy mire a legjobbak: 

- McKenzie módszer: legismertebb gerincproblémák, isiász, porckorongsérv kezelésében

- Schroth terápia: 3D Scoliosis terápiának is nevezik, mert kiváló a gerincferdülés kezelésében. 

- Terrier technika: a masszázs és a torna különleges keveréke. Lágyrészeltérések, krónikus ínhüvelygyulladás, teniszkönyök, golfkönyök, nyaki és deréktáji panaszok kezelésére alkalmas többek között.

- Dévény módszer: Dévény Anna által kifejlesztett terápia a kora gyermekkori ideg- és mozgásrendszeri kapcsolatok és működés fejlesztése érdekében. Alkalmazható például lassabb mozgásfejlődés, mozgászavarok, tartási rendellenessége gyermekkori kezelésére.

- Stretching: fájdalmas izomfeszülések nyújtására, lazítására

- Alexander, Feldenkrais, és izomkontroll módszer: tartási rendellenességeknél az izomrendszer áthangolásán át csökkenti a panaszokat

- Intim torna: nőgyógyászati, urológiai problémák, inkontinencia esetén hatékony

- Betegségspecifikus mozgásterápiák: minden mozgásszervi betegség gyógytornáztatható. Az egyes betegségek tornája más és más lehet. Emellett vannak testtáj specifikus tornák is: például válltorna, térdtorna, csípőtorna, stb, attól függően, hogy melyik testrésszel kell kiemelten foglalkozni. Mindegyiknek vannak szabályai, jellegzetességei.

Figyelem!

-          A felsoroltakon kívül még számos egyéb módszer létezik.

-          A felsorolt gyógytorna típusok egyéb problémák kezelésére is alkalmasak.

-          A gyógytornász mindig egyénre szabottan választja ki, hogy milyen mozdulatok szükségesek a gyógyuláshoz. Legtöbbször nem csak egy módszert alkalmaz.

-          Minden tornára érvényes, hogy akkor igazán hatékony, ha rendszeresen végezzük.

Bármilyen mozgásszervi probléma esetén, vagy megelőzésként is leghasznosabb terápia maga a mozgás!

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta