Sokan tudják – esetleg személyes tapasztalatból, hogy a stressz számos betegséget előidézhet. Okozhat gyomorfekélyt, egyéb bélrendszeri problémákat, emésztési zavart, szívbetegséget, és persze mozgásszervi panaszokat is. Az utóbbival gyakran találkozom, ezért erről kicsit részletesebben is írok.
A stressz része a mindennapjainknak. Vannak, akiknek eleve zaklatottabb az élete, de szinte mindannyiunk életében vannak nehezebb időszakok. Az arra érzékenyek szervezete különböző panaszokkal reagál a stresszre.
Hogyan alakul ki stresszhatásra mozgásszervi panasz?
Stresszes időszakban bizonyos izomcsoportok reflexesen megfeszülnek. Ebből a tartós feszülésből már önmagában is adódhat izomfájdalom, ráadásul a túlfeszült izomzat a hozzá tartozó ízületek működését is megváltoztatja, ezért azok is fájdalmassá válhatnak.
Hol vannak a stresszre legérzékenyebb területek?
Leggyakoribb a nyak, váll, hát és derék fájdalma ilyen esetben. Természetesen ez egyénileg változó, és –bár ritkábban- de más helyeken is jelentkezhet.
Gyakori panasz, hogy a páciens azt veszi észre, hogy pl. munka közben már megint felhúzta a vállát. Tudatosan képes ellazítani, de amint nem figyel rá, ismét visszafeszül…ilyenkor megfájdulhat a nyak, a váll és a csuklyásizom. Akad, aki az állkapcsát, a fogait szorítja össze folyamatosan, ez pedig nyaki panaszokhoz vezethet.
Terápia
A stresszt nem mindig tudjuk száműzni életünkből (valamennyire még szükségünk is van), de nem mindegy mit és mennyit veszünk belőle magunkra.
- Érdemes stresszkezelési technikákat megtanulni: relaxáció, idő a megfelelő pihenésre, baráti és családi kapcsolatokra, olykor egy szakértő segítség is jól jön (pl. pszichológus).
- A stressz levezetésére nagyon hasznos a mozgás, edzés, szabad levegőn tartózkodás, stb.
- A túlfeszült izmokat masszázs, meleg borogatás, meleg vizes fürdők, gyógyfürdők, gyógynövényes krémek (pl. levendulás), aromaterápia is oldja.
- Erősebb fájdalom esetén a panaszra koncentráló egyéb kezelések is szóba jönnek az orvos javaslata szerint (pl. fizikoterápiás kezelések).
Egyéb szempontok:
1, Ha valamilyen mozgásszervi betegség már fennáll, a betegséghez való hozzáállás, vagyis az, hogy mit gondolunk róla, képes teljesen megváltoztatni a gyógyulási esélyeket. A panaszokra való folyamatos koncentrálás, hátráltatja a gyógyulást. A megoldásra való figyelem jobb esélyt ad a javulásra. Ezzel kapcsolatosan számos kutatási eredmény létezik. Azonban a „szedd már össze magad” hozzáállás sem működik, mert a páciens tényleg szörnyűnek láthatja a helyzetét, amire minden oka megvan. Ilyenkor mindenképpen hasznos segítséget kérni orvostól, pszichológustól, vagy egyéb szakértőtől.
2, Sok betegség hátterében állhat, vagy fennállásához hozzájárulhat valamilyen tudat alatt megbúvó lelki probléma. Ezek a pszichoszomatikus betegségek. A páciens maga nem mindig tudja észrevenni, vagy felfedezni a háttérben álló lelki okot. Ilyenkor a tudat alatti problémák testi tünetekben törnek felszínre.
Milyen mozgásszervi panaszok, betegségek lehetnek pszichoszomatikusak?
Szinte bármi, de a leggyakoribbak:
- nyaki és válltáji panaszok,
- derékfájdalom
- hátfájás
- krónikus ízületi fájdalmak (artralgia)
- lágyrészpanaszok: izom és kötőszöveti fájdalmak
- néhány ízületi gyulladás
3, Sok mozgásszervi betegségnél fontos odafigyelni a lelki egyensúlyra, és a lélek kezelésére is szükség lehet. Itt nem a betegség lelki eredetéről van szó, sőt, sokszor fordítva! Lássuk ezeket:
- krónikus fájdalom szindróma és
- fibromialgia esetén a relaxáció, pszichoterápia (kognitív terápia, biofeedback módszerek, stb.) része lehet a betegség kezelésének.
- minden krónikus mozgásszervi betegség esetén fontos a lélek ápolása. Itt maga a betegség okoz stresszt. Nehéz feldolgozni például egy nem gyógyítható betegség tényét, elfogadni az esetleg hosszan szedendő gyógyszeres terápiát. Tehát a betegség keseríti meg a lelket….
Test és lélek egymástól nem elválasztható módon működnek. Sok betegség esetén jó ezt tudni, és így könnyebben felül lehet kerekedni rajta.
Jó egészséget kívánok!
Dr. Megyaszai Márta
