Sokak számára ismerős, hogy egy rossz foggyökér, egy krónikusan gyulladt mandula akár mozgásszervi fájdalmat, gyulladást is okozhat. Az akut, de főleg a krónikus ízületi panaszok hátterében gyakran góc áll.

Mik ezek a gócok és hogyan tudjuk felismerni, hogy ez a baj forrása?

Mi a góc?

Amikor a szervezet valamelyik részén (főleg baktériumok okozta) alattomos krónikus gyulladás alakul ki, az góc lehet a test számára. A góc azt jelenti, hogy távoli helyeken tud betegséget okozni. Sokszor a góc maga nem is okoz panaszt, így nem figyelünk fel rá, mert nem jelez a szervezet, hogy itt valami nincs rendben. A gócot fenntartó baktériumok folyamatosan „mérgezik” a szervezetet a keringésen keresztül, és távoli, legérzékenyebb területen okoznak fájdalmat és gyulladást.

Mik ezek a gócok? Hogyan deríthetők ki?

Fogászati góc: például egy foggyökér körüli krónikus gyulladás. Orvosi vizsgálaton túl általában panoráma röntgen (ritkábban CT) szükséges a diagnózisához. Egyes fogorvosok a Voll-féle elektroakupunktúrás vizsgálatot is javasolják a felderítéshez. Terápia. Fogászati kezelés.

Fül-orr-gégészeti góc: leggyakoribb a krónikus mandulagyulladás. Gégészeti vizsgálat, néha garatváladék tenyésztés segít a bizonyításban. Emellett olykor orr-melléküreg röntgen, ritkábban CT vizsgálatot javasolhat a gégész. Terápia: a talált eltérésnek megfelelően eltérő lehet, akár a mandula kivétele is szükségessé válhat.

Urológiai - nőgyógyászati góc: a kismedence területén is előfordulhat krónikus gyulladás. Szakorvosi vizsgálat után a diagnózisnak megfelelő terápiát javasol az orvos, ez lehet például antibiotikus kezelés.

Egyéb gócok:

Tüdő góc. Mellkas röntgen az alapvizsgálat, egyes gyulladásos reumatológiai betegségek kivizsgálásának és gondozásának is részét képezi a mellkas röntgen.

Hasi góc: hasi ultrahang vizsgálattal például krónikus epehólyag gyulaldásra derülhet fény (vagy egyébre). A terápia lehet gyógyszeres, vagy műtéti, itt is a diagnózisnak megfelelően.

 Fontos tudni:

-          A makacs (tehát a kezelésekre nem jól reagáló) gyulladásos mozgásszervi panaszok hátterében sokszor érdemes gócot keresni (de nem mindig ez az ok).

-          Az alap gócvizsgálatba a fogászat, gégészet, urológia (nőgyógyászat) tartozik. Emellett legtöbbször laborvizsgálat (vérvétel) is történik.

-          Ha találnak is gócot, akkor sem biztos, hogy az a fájdalom oka. Sajnos ez előre nem mondható meg biztosan. Csak a góc eltávolítása vagy kikezelése után derül ki, hogy az okozta-e a betegséget. Ha góctalanítás után csökkennek vagy szűnnek a panaszok, akkor utólag elmondhatjuk, hogy valóban az volt a baj forrása.

-          Sok esetben a góc nem közvetlen oka a betegségnek, de hozzájárul ahhoz, illetve hátráltatja a gyógyulást és csökkenti a kezelés hatékonyságát.  Ezért is jobb megszabadulni tőle.

Góctalanítás után többféle reakció lehetséges:

1, Szerencsés esetben a panaszok gyorsan csökkennek (pár nap, vagy hét alatt).

2, A góc kezelése „megbolygatja” a gócos területet, ezért eleinte fokozódnak a panaszok, majd szűnnek.

3, A panaszok csak nagyon lassan szűnnek, 1-2 (3) hónap alatt.

4, Az ízületi betegségre adott terápia góctalanítás után elkezd hatni.

5, Nem történik semmi változás, de legalább rendbe lett téve a fogunk, stb… ezután már ez nem fog betegséget okozni máshol….

 Mozgásszervi betegségeken túl, egyéb problémák hátterében is állhat góc, ezért más szakorvosok is szoktak gócvizsgálatokat kérni (például: bőrgyógyászati betegségek, szív- érrendszeri, és vesebetegségek esetén, néhány allergiás esetben, stb.).

 A gócvizsgálat szükségességéről a panaszok és vizsgálattal talált eltérések függvényében a kezelő orvos dönt. Kérdés esetén érdemes nála érdeklődni a javasolt vizsgálatokról.

Jó egészséget kívánok! 

Dr. Megyaszai Márta

Legtöbben kíváncsiak arra, hogy mi zajlik a szervezetben, mi az oka a fájdalomnak. Ezért sokan szeretnének valamilyen képalkotó vizsgálattal betekinteni a szervezet belsejébe a fájdalom hátterének feltárásáért.

Valóban mindig az a legjobb, ha készül valamilyen felvétel? Tényleg az MRI a legjobb?

Ezekre a kérdésekre válaszolok röviden.

Néhány általános szempont:

- A képalkotó vizsgálatok közül mindig azt kell kiválasztani, ami egy betegséggel kapcsolatosan feltett kérdésre leginkább képes választ adni! Ez betegségenként és kérdésenként más lehet.

- a röntgen vizsgálat röntgen-sugárral dolgozik. A sugár a vizsgált területen áthaladva nyomot hagy a filmen. A „sugárfogó” szövetek (például a csont) kevesebb sugarat engednek át, ezért ezek meglátszanak a képen. A röntgen előnye, hogy EGYBEN mutatja az adott területet, áttekintő képet ad és sok esetben éppen erre van szükség, nem pedig a szeletelő képalkotásra. Alkalmas többek között ízületek, csontok állapotának felmérésére, kopások, meszesedés, törések diagnosztizálására, tartási rendellenességek kimutatására és mérésére (fekvő és álló testhelyzetben is lehet röntgent készíteni).  (Terhesség idején röntgen nem készíthető!)

- a CT vizsgálat is röntgen-sugárral dolgozik, de részletes szeletekben ábrázolja a vizsgált területet. A csont és más röntgen-sugárral jól ábrázolható szövet betegségeinek kimutatására képes. Esetenként a porckorongsérvet is ezzel keresik.

- Az MRI mágneses energiával dolgozik. Teljesen más képet ad, mint a röntgen. A sejtek víz- és zsírtartalmában lévő különbségeket láttatja, ezért kiváló mindenféle lágyrész eltérés (ínszakadás, porckorongsérv, szöveti eltérések) valamint gyulladás kimutatására. (Pacemakerrel nem szabad MRI-be menni, ilyenkor más vizsgálatokkal kell a feltett kérdésre választ keresni –pl. ultrahang, CT vizsgálatokkal.)

- Az ultrahang vizsgálat a hang különböző szöveti felszínekről való eltérő visszaverődésén alapszik. (Úgy lát, mint egy denevér.) Elsősorban lágyrész eltérések vizsgálatára kiváló. Egyes problémák kimutatásában jó készülék és tapasztalt vizsgáló kezében sokszor egy MRI-nél is többet ér! Ráadásul a szövetek mozgás közben is vizsgálhatók – ellentétben az összes előző vizsgálattal. Ezt funkcionális vizsgálatnak hívják. Ezzel választ kaphatunk olyan kérdésekre, hogy „miért ennél a mozdulatnál fáj?”, vagy  „mi történik, ha megmozdítom?”

Milyen vizsgálat szükséges egyes betegségeknél?

-          Kopásos, meszesedéses betegségek: első a röntgen

-          Sérülések: törés gyanúnál röntgen, lágyrész sérülés gyanújánál ultrahang vagy MRI

-          Vállfájdalom: az orvosi vizsgálat dönti el, hogy kell-e egyáltalán bármilyen képalkotás. Vannak olyan tünetek, melyek bizonyos betegségeket képalkotó vizsgálat nélkül is egyértelművé tesznek. Így a terápia is pontosan tervezhető. Ilyenkor felesleges a szervezetet bármilyen sugárnak kitenni. Más esetekben szükség van képalkotó vizsgálatra.

-          Térdfájás: kopásos esetben első a röntgen az alapállapot felmérésére, de utána nem kell rendszeresen röntgenezni, ismételten jelentkező panasz esetén sem. Az orvos ítéli meg, hogy mikor kell legközelebb ilyen vizsgálat. Egyéb esetekben (sérülés, rándulás) más vizsgálatok is szóba jönnek (ultrahang vagy MRI).

-          Csípő: ízületi eltérés gyanúja esetén röntgen az első. Ha nem ad elegendő választ, akkor ultrahang képes a gyulladás kimutatására, MRI pedig az ízület mélyén lévő eltérések megtalálására. A csípőfájdalom hátterében sokszor nyáktömlő gyulladás (burzitisz) áll, melynek kimutatására csak ritkán kell bármilyen képalkotó vizsgálat, ezt ugyanis orvosi vizsgálattal könnyen meg lehet találni, és a megfelelő terápia elkezdhető.

-          Derékfájás: bármilyen erős is egy derékfájás, az „egyszerű” derékfájdalomnál nem mindig kell képalkotó vizsgálat. Ugyanis legtöbbször semmi speciálisat nem mutat, főleg olyat nem, ami a terápiát eldöntené. A terápiát ugyanis a panaszok és az orvosi vizsgálattal talált eltérések határozzák meg. Ilyenkor teljesen mindegy, mit mutat a röntgen vagy az MRI, úgyis ugyanazt kell csinálni, amit az orvosi vizsgálat meghatározott. Valamennyi kopás, kisebb-nagyobb meszesedés, akár Scheuermann betegség nyoma, vagy MRI-n porckorong eltérés a legtöbb embernél megtalálható, de ezek régebb óta ott vannak, mint ahogy a panasz elkezdődött…. Fontos! A porckorongsérveknek csak kis hányadát kell műteni. A többi meggyógyul műtét nélkül is. Hogy gyógyul-e egy porckorongsérv, azt a panaszokból és a tünetekből le lehet mérni. Ilyenkor is mindegy, mit mutat az MRI, mert a terápiát nem az határozza meg. DE! ha porckorongsérv gyanú áll fenn és a megfelelő terápiára nem indul el hamar a javulás, akkor felmerülhet a műtét lehetősége is, ilyenkor mindenképpen kell az MRI vizsgálat.

Röntgen és /vagy MRI (CT) szükséges akkor is ha:

-          folyamatosan (éjjel is) nagyon fáj,

-          inkább pihenésre (vagy éjjel) fáj,

-          láz és egyéb tünetek is fennállnak,

-          bizonyos egyéb betegségek, problémák esetén, melyekre orvosa oda fog figyelni

Mi van a leleten, és hogyan értelmezzem?

Fontos tudni, hogy pontosan értelmezni egy leletet/ felvételt csakis a panaszok és az orvosi fizikális vizsgálattal találtak ismeretében lehet. Ezért mindig érdemes, és ne féljünk megkérdezni a kezelőorvost a leletről, mert a panaszt jól ismerő orvos tud legpontosabb magyarázatot adni a felmerülő kérdésekre.

Néhány gyakori eltérés a leleteken:

Röntgen:

Derék:

-          résszűkület= porckorong kopás

-          kisízületi arthrosis (artrózis): a csigolyák hátsó részén lévő kicsi ízületek kopása

-          osteophyta (oszteofita), spondylophyta (spondilofita), kapocsképződés, csőrképződés, perem megnyúlás:  mind meszesedés jelei

-          lordosis (lordózis): a derék normális állapota. Kiegyenesedett, csökkent, vagy fokozott lordózis statikai eltérést jelent.

-          scoliosis (szkoliózis): gerincferdülés

-          olisthesis (olisztézis): csigolyacsúszás

Hát:

-          kyphosis (kifózis): a háti gerinc normális tartása, ha fokozott vagy csökkent, az statikai eltérés.

-          ékcsigolya: lehet csontritkulás, korábbi sérülés, vagy Sheuermann betegség maradványa.

 Nyak:

-          lordosis: ugyanúgy értelmezendő mint a deréknál

-          a többi eltérés is hasonló az elősző szakaszokéhoz.

Térd, csípő, boka:

-          résszükület: kopás jele

-          osteophyta, peremmegnyúlás: meszesedések típusai

-          arthrosis: meszesedés és kopás együttese

MRI:

Gerinc (nyak-derék):

-          hernia disci: porckorongsérv

-          protrusio: porckorong kidudorodás

Térd, és egyéb ízületek:

-          synovitis: gyulladás (tenosynovitis: ínhüvelygyulladás)

-          térd Baker cysta: a térdhajlati tömlőben összegyűlt ízületi folyadék

 Minden eltérés egyénileg értelmezendő.

A javasolt vizsgálatokkal és a lelettel kapcsolatos kérdéseit bátran tegye fel kezelőorvosának!

 Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

Sokan gondolhatják, hogy a gyógytorna azoknak való, akiknek valami igazán nagy betegségük van, vagy akik már elég idősek hozzá, és nehezen tudnak mozogni. Pedig a gyógytorna valójában mozgásterápia, ami bármilyen mozgásszervi probléma kezelésének alapja. De nem csak mozgásszervi betegségek kezelésében hasznos. Más betegségek terápiájának is része (légzőszervi betegségek, szív és érrendszeri betegségek, stb.). Ezen kívül segít az egészségmegőrzésben, a betegségek megelőzésében, még mielőtt azok kialakulnának. 

Lássuk a mozgásszervi betegségek mozgásterápiáját kicsit részletesebben. 

Vannak olyan mozgásszervi problémák, melyek kezelésében elsődleges a torna. Ilyen például: 

- mindenféle gerincpanasz: nyaki panaszok, hát- és derékfájás, isiász, porckorongsérv (utóbbinál esetenként az akut időszak csökkenésekor kezdve)

- kopásos és meszesedéssel járó betegségek, artrózis

- csontritkulásnál fontos a gerinc erősítése

- hasznos segítség a gyógytorna más ízületi betegségek esetén is: gyulladásos ízületei betegségek, stb.

- a legtöbb mozgásszervi betegség rehabilitációjában legfontosabb elem a gyógytorna. A rehabilitáció a betegség utáni talpraállást jelenti, vagy ha a betegség nem gyógyítható, a minél teljesebb, egészségesebb élet megvalósítását a betegség mellett.

- fiatal korban a sportsérülések kezelésében fontos a mozgásterápia. Bármilyen fiatal korban előforduló mozgásszervi fájdalom vagy eltérés esetén a torna nem igazán hagyható ki. Ilyenkor a szervezet sokkal könnyebben és hamarabb reagál a megfelelő mozgásterápiára. Ráadásul ilyenkor leghatékonyabb a későbbi bajok megelőzésére is.

Rengeteg gyógytorna típus létezik. Íme néhány példa, és, hogy mire a legjobbak: 

- McKenzie módszer: legismertebb gerincproblémák, isiász, porckorongsérv kezelésében

- Schroth terápia: 3D Scoliosis terápiának is nevezik, mert kiváló a gerincferdülés kezelésében. 

- Terrier technika: a masszázs és a torna különleges keveréke. Lágyrészeltérések, krónikus ínhüvelygyulladás, teniszkönyök, golfkönyök, nyaki és deréktáji panaszok kezelésére alkalmas többek között.

- Dévény módszer: Dévény Anna által kifejlesztett terápia a kora gyermekkori ideg- és mozgásrendszeri kapcsolatok és működés fejlesztése érdekében. Alkalmazható például lassabb mozgásfejlődés, mozgászavarok, tartási rendellenessége gyermekkori kezelésére.

- Stretching: fájdalmas izomfeszülések nyújtására, lazítására

- Alexander, Feldenkrais, és izomkontroll módszer: tartási rendellenességeknél az izomrendszer áthangolásán át csökkenti a panaszokat

- Intim torna: nőgyógyászati, urológiai problémák, inkontinencia esetén hatékony

- Betegségspecifikus mozgásterápiák: minden mozgásszervi betegség gyógytornáztatható. Az egyes betegségek tornája más és más lehet. Emellett vannak testtáj specifikus tornák is: például válltorna, térdtorna, csípőtorna, stb, attól függően, hogy melyik testrésszel kell kiemelten foglalkozni. Mindegyiknek vannak szabályai, jellegzetességei.

Figyelem!

-          A felsoroltakon kívül még számos egyéb módszer létezik.

-          A felsorolt gyógytorna típusok egyéb problémák kezelésére is alkalmasak.

-          A gyógytornász mindig egyénre szabottan választja ki, hogy milyen mozdulatok szükségesek a gyógyuláshoz. Legtöbbször nem csak egy módszert alkalmaz.

-          Minden tornára érvényes, hogy akkor igazán hatékony, ha rendszeresen végezzük.

Bármilyen mozgásszervi probléma esetén, vagy megelőzésként is leghasznosabb terápia maga a mozgás!

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

A fejfájás nagyon gyakori probléma. Alig van olyan ember, akinek ne fájt volna valaha a feje. A fejfájásoknak számos típusa létezik. A fejfájás hátterében olykor mozgásszervi probléma áll: reumatológusként gyakran találkozom nyaki eredetű fejfájással.

Lássuk, mi is ez a fejfájástípus.

A fejfájások típusai

A leggyakoribb az úgynevezett tenziós fejfájás, ami bárkinél előfordulhat. Ettől eltér a migrénes fejfájás, melynek jellegzetes tünetei vannak. Emellett még nagyon sokféle fejfájástípus létezik, ezekről itt nem írok.

Nyaki eredetű fejfájás esetén a fájdalom okozója a nyak valamilyen eltérése. Okozhatja a csigolyacsontok, és ízületek betegsége, a nyak körüli izmok túlfeszülése valamint az itt futó idegrostok irritációja.

A tünetek:

- gyakori az egyoldali fejfájás, mely a tarkótájat, homloktájat, szemkörnyéket és akár az arcot is érintheti,

- inkább tompa fejfájás jellemző, nem éles,

- a nyak mozgatására, vagy bizonyos nyaki pontok megnyomására (pl. a tarkó alatt, a felső csigolyák két oldalán...) a fájdalom erősödhet,

- köhögés, tüsszentés fokozhatja a fájdalmat,

- a nyak mozgásai kötöttek, az izmok feszesek.

A diagnózis főként a fenti tüneteken alapszik, illetve más tipusú fejfájás kizárásán. A nyak képalkotó vizsgálatára esetenként szükség lehet (röntgen, ér-ultrahang, MRI).

A terápia:

Mivel a fájdalmat nyaki probléma okozza, ezért elsődleges a nyak kezelése. Az izmok lazítása, relaxációja mellett a nyak tornáztatása illetve a manuálterápia (csontkovácsolás) segítenek legtöbbet. A csontkovács módszerek ebben az esetben főleg a nyak felső részére koncentrálnak, mert leginkább innen indul a fájdalom. Egyéb fizikoterápiás kezelések is hatékonyak lehetnek: például elektroterápiás vagy ultrahang kezelések, mindezeket az orvos javaslata szerint. Jó hatásúak az izmokat lazító, oldó krémek, és gyógynövényes krémek (például levendulás és rozmaringos – utóbbit magas vérnyomásnál kerüljük). Esetenként gyógyszerekre vagy akár helyileg adott injekcióra is szükség lehet.  Legjobb, ha több módszert is bevetünk.

FIGYELEM!

Különböző fejfájások vizsgálata és kezelése más és más. Más fejfájásoknál is előfordulhatnak hasonló tünetek, a diagnózist ezért az orvosra kell bízni. Egyénileg változó, hogy kinek milyen terápiára van szüksége, mi hatékony, és mi az ami inkább árt. Érdemes tehát az orvost megkérdezni a teendőkről.

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

Gyakran kérdezik tőlem egy-egy betegség kapcsán, hogy milyen diétával lehet segíteni az adott mozgásszervi problémán. Esetleg meggyógyítható-e a betegség valamilyen étrenddel?

Többféle mozgásszervi betegség esetén ismert olyan étrend, mely segíthet a panaszok csökkentésében és enyhíti a betegséget.

Lássuk a legfontosabbakat. (Ezekről lesz szó: köszvény, csontritkulás, ízületi gyulladás, autoimmun betegségek, ízületi kopás, gluténérzékenység)

KÖSZVÉNY

A diéta szerepe ebben a betegségben egyértelmű. A köszvény oka a magas húgysavszint, mely, ha tartósan fennáll, kicsapódhat az ízületekben és ott gyulladást idéz elő. A diéta célja a húgysav szintjének csökkentése a szervezetben.  Ez alapvetően két módon tehető meg: az egyik, hogy csökkentjük a szervezetbe étellel, itallal bekerülő húgysav mennyiséget. A másik mód, hogy növeljük a szervezetből való kiürülést, például a vizelettel. Ez utóbbihoz bő folyadékbevitelre és sok esetben bizonyos gyógyszerekre van szükség.

- Purinszegény diéta

A diéta célja tehát, hogy kevesebb húgysav előanyag kerüljön táplálékkal a szervezetbe, ezt purinszegény diétával lehet elérni. Számos honlapon megtaláljuk az ételek purintartalmát táblázatos formában. Olyan ételekből érdemes arányában többet fogyasztani, melyek purintartalma alacsony(sovány tejtermékek, gyümölcsök, sokféle zöldség, stb). A magas purintartalmúakból ne, vagy csak keveset fogyasszunk (belsőségek, szardínia, vörös húsok, stb). Az alkohol köszvényes rohamot provokálhat, különösen a sör, az élesztőtartalom miatt. A mennyiség is fontos: egy túlterhelő, nagy étkezés után, vagy hirtelen elkezdett drasztikus diéta esetén is kialakulhat köszvényes roham.

- Fogyás

FIGYELEM! A köszvény diétájában a legfontosabb és a leghatékonyabb: túlsúly esetén a testsúly csökkentése ésszerű, egészséges diétával (akár a purintartalom figyelmen kívül hagyásával is!)! Tehát aki túlsúlyos és köszvényes, az akár gyógyulhat is a fogyás által. De egy sovány köszvényesnél a purinszegény diéta megfelelőbb.

FONTOS! Az ízületi gyulladással is járó köszvény esetén gyógyszeres terápiára is szükség van. A diéta (főleg eleinte) önmagában nem elegendő! A kezelésről és a diétáról mindig érdeklődjön orvosánál, mert egyénileg változó, hogy kinek mire van szüksége!

CSONTRITKULÁS

Csontritkulás esetén két fontos szempontot kell figyelembe venni: egyrészt a megfelelő ásványi anyag bevitelt a csont ásványainak pótlására, másrészt kiürülésük megakadályozását.                                                              - Az ásványok pótlása több forrásból lehetséges: a tejtermékek (tej, sajtok, joghurt, stb) sok kalciumot tartalmaznak. De kalcium és sokféle ásvány található olajos magvakban is: mák, szezámmag, dió stb. (Utóbbiak hasznosak azoknak akik tejterméket nem tudnak fogyasztani).                                                                         - Az ásványok kiürülését a savas tipusú étkezés fokozza. Ezért a szervezet savasodását fokozó ételektől kell tartózkodni. Ha savas tipusú ételt fogyasztunk, a szervezet ezt kompenzálni próbálja, mégpedig kalcium kimosásával, ürítésével. A kalciumot pedig a csontokból veszi ki, ami hozzájárul a csontritkuláshoz. A savasító hatást elkerülhetjük úgynevezett lúgosító diétával. Vagy lúgosító hatású táplálékkiegészítők fogyasztásával.

ÖSSZEFOGLALVA: csontritkulásnál az ásványokat olajos magvak, bizonyos gabonák, tejtermékek fogyasztásával pótoljuk. Raktározásukat pedig segítjük, ha csökkenthetjük a savasító hatást kevesebb hús, finomított és cukros élelmiszer de több zöldség, és bizonyos gyümölcsök fogyasztásával.

ÍZÜLETI GYULLADÁSOK, AUTOIMMUN BETEGSÉGEK

Az ilyen krónikus betegségekben szinte mindenki kipróbál valamilyen diétát. Orvosi tudományos bizonyíték kétféle diétára vonatkozóan létezik: a mediterrán diétára gyűlt össze a legtöbb bizonyító adat, és kisebb számban a böjt után elkezdett vegetáriánus diétára.                                                                                                        - A mediterrán diéta sok antioxidánst, omega zsírsavakat tartalmaz így tud kiegészítő segítséget adni a kezelésben. A lényege a sok zöldség, gyümölcs, nyersen, salátákban, vagy főtt- sült ételként, sok hal, és némi vörösbor (a rezveratrol tartalom miatt).

- Természetesen egyedi esetek ettől eltérő megoldásokra is vannak, sokaknak a gluténmentes diéta válik be, anélkül, hogy kimutatható gluténérzékenységük lenne. És számos egyéb egyénileg megtervezett diéta létezik. Fontos azonban, hogy a szélsőségeket kerüljük és a betegség aktív, súlyos állapotaiban az intenzív diétázás tilos. Itt mindig a kezelőorvos utasításait kell követni vagy dietetikus tanácsát kérni.

ÍZÜLETI KOPÁSOK, MESZESEDÉS, ARTRÓZIS

Egyes ízületek artrózisánál fontos szempont a testsúly. Az alsó végtag ízületeinek és a derék kopásos - meszesedéses betegségeinél ez magától értetődik. Meglepő módon a kéz kis ízületeinek artrózisa is súlyosbodik túlsúly esetén (ennek anyagcsere okai vannak). Túlsúly esetén a testsúly csökkentésével, illetve a normál testsúly tartásával sokat tehetünk ízületeink tönkremenetele ellen. Emellett a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás, akár a mediterrán diéta itt is segít.

GLUTÉNÉRZÉKENYSÉG

Ezt csupán azért sorolom ide, mert diéta nélkül krónikus esetben ízületi panaszokat is okozhat a gluténérzékenység. Olykor ízületi panasz okaként derül fény a problémára. Gluténmentes diétával a panaszok szűnnek.

FIGYELEM!

Ízületi betegségek kezelésében a diéta nem egyedüli terápiás megoldás, legtöbb esetben más kezelésekre is szükség van (gyógyszerek, gyógytorna, fizikoterápia, stb.). A terápiás tervet az orvos egyénre szabottan állítja össze, nincsenek mindenkire érvényes megoldások, ezért mindig kérdezze meg orvosát a terápiáról.

Jó egészséget kívánok! 

Dr. Megyaszai Márta

Nagyon gyakori sérülés a boka rándulása kibicsaklása. Ez akár valamelyik szalag szakadásával is járhat.

Mikor fordulhat elő? Mik a tünetek? Honnan tudom, hogy elszakadt? Mi a teendő?

Ezekre a kérdésekre válaszolok röviden.

A bokaízületet több szalag tartja stabilan, hogy ne billenjen ki túlságosan semmilyen irányba, de lehetővé tegye a járáshoz, futáshoz szükséges mozdulatokat. A szalagoknak két fő csoportja a van a boka két oldalán. Leggyakrabban a külboka szalagjai sérülnek.

Mi vezethet bokasérüléshez?

Számos sportmozdulat során előfordulhat boka-rándulás (nem csak élsport szinten), pl. kosárlabda, foci, torna, stb. Hétköznapi életben egy rossz lépés, egy megbotlás a járdaszegélynél vagy egy gödörnél, stb… (erre persze nagyobb az esély magassarkúban).

Mik a tünetek?

A fájdalom külboka sérülésnél a boka külső oldalán jelentkezik. A boka és a lábfej be is duzzadhat. Szakadás esetén véraláfutást is látunk, mely a lábfej és a talp felé terjed.

Honnan tudom, hogy elszakadt?

A véraláfutás utalhat erre, de biztos diagnózist nem a felsorolt tünetekből nyerünk. Orvosi vizsgálat során a mozgásvizsgálat eredményéből lehet rá következtetni. Az orvos Röntgen felvételt is készíttethet. Röntgen egy esetleges törést bizonyít, a szakadást csak súlyos esetben diagnosztizálja (speciális, úgynevezett tartott felvételeken). Az akut ödémás időszak szűntével ultrahang vizsgálat segít a diagnózisban. Enyhe esetben ilyen vizsgálatokra nem mindig van szükség.

Hogyan kezeljem?

Pihentetés, kímélet, hideg borogatás (vagy jegelés száraz ruhán keresztül), és egyszerű gyulladáscsökkentő krémek mellett 1-3 hét alatt javul a helyzet egyszerű rándulásnál. Szakadás lassabban gyógyul. Néha fájdalomcsillapító – gyulladáscsökkentő gyógyszerre is szükség lehet. Ha orvosi ellátás (vizsgálat vagy akár gipszelés, netán műtét) történt akkor az orvos javaslatai szerint járjunk el.  Nagyobb rándulás szakadás esetén, vagy ha műtét történt, akkor rehabilitációra is szükség van.

A kezdeti terápiának illetve a rehabilitációnak is része lehet a fizikoterápia (pl. elektroterápia, mágnes vagy lézer kezelés). A rehabilitáció legfontosabb eleme a boka stabilizációját célzó gyógytorna.

FIGYELEM!!!

Enyhe esetben, ha a sérülés után rá tudunk állni a lábra, sőt tovább tudunk sietni (bár kicsit azért fáj), akkor nem feltétlenül kell nagy bajra gondolni. De ha ráállni is borzasztó, a járás pedig alig megy, akkor orvoshoz kell fordulni. Ha egy kicsit is bizonytalanok vagyunk, hogy ez most súlyos vagy nem, akkor is mindenképpen érdemes ezt orvostól megkérdezni.

Hogyan előzhetem meg?

Egyes sportoknál már létezik ízületi egyensúly tréning (a neve: proprioceptív tréning). A lényege, hogy az izmokat, idegrostokat a mozdulatok jobb érzékelésére és koordinálására tanítja. A pontosabb stabilizáció sokféle szalagsérülést, rándulást kivéd (mindent persze nem). Ez a tréning a sérülés utáni rehabilitációnak is részét képezi.

Hétköznapi sérülések bárkinél előfordulhatnak, ezeket nem mindig lehet megelőzni. Fontos viszont, hogy a cipőnk stabil legyen, és jól tartsa a lábat.

Bár a magassarkú nem túl egészséges viselet az ízületek szempontjából, ráadásul ebben könnyebben kibicsaklik a boka, mint lapos talpúban, de ha már hordunk ilyet (néha), akkor legalább jót. A jó magassarkú az, amiben lehet stabilan állni és járni. Egy egyenes felszínre (pl. pultra vagy a földre) letéve ne billegjen, ha valahol lenyomva hozzáérünk. Egy önmagában billegős cipő felvéve sem lesz stabilabb.

TIPP: Főleg a támaszpontoknál érdemes ezt a nyomástesztet elvégezni: 3 ilyen van: 1: a sarok közepét lenyomva felemelkedik a cipő eleje? 2-3: a nagylábujjtő és a kislábujjtő alatti részt lenyomva a másik oldal vagy a sarok emelkedését figyeljük. Stabil cipőnél nincs billegés és felemelkedés. (Az ujjtövek területétől előrébb lenyomva a legtöbb cipő normálisan is billen). Természetesen a legjobb teszt a próba: legyen kényelmes!... (Figyelem: egyes cipőkialakításokra a fenti elv nem érvényes: pl. gördülőtalpas cipőknél.)

 Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

Szinte mindenkivel előfordult már, hogy begörcsölt a vádlija. Éjjel erre ébredt, vagy egy mozdulat után feszült meg az izom. Iszonyú fájdalmas sokszor. És alig akar engedni...

Egyszer előforduló esettel nincs különösebb teendő. De mit lehet tenni, ha többször visszatér?

Miért görcsölhet be az izom? mit lehet ilyenkor tenni? és vajon megelőzhető-e?

Ezekre a kérdésekre válaszolok röviden.

Számos oka lehet a vádligörcsnek. Íme a legfontosabbak:

 - egyes ionok hiánya (kalcium, magnézium, kálium). Ez a leggyakoribb ok.

 - fáradt izom egy erősebb edzés után

 - dehidratáció (a szervezett vízhiánya)

 - keringési zavar, érproblémák

 - idegrostbántalom miatt létrejövő görcs (derék betegségei, isiász, porckorongsérv, stb)

 - bizonyos gyógyszerek szedése hajlamosít ilyen görcsre (vízhajtók, steroidok, és még számos más gyógyszer)

Mit tehetek görcs esetén?

A leggyorsabb segítség az izom nyújtása, és az ellentétes mozgást végző izmok megfeszítése. Óvatos lazító masszírozás is segít. Sajnos nincs más csodatrükk, de szerencsére egy ilyen görcs általában hamar szűnik.

Egy görcs esetén nem kell egyebet tenni, de ha visszatérően jelentkezik, fontos megvizsgálni az okokat, és annak megfelelő megoldást keresni.

Mit tehetek visszatérően jelentkező görcs esetén?
Ismert betegség esetén az orvos segít az adott betegségnek megfelelő megoldásban, mert ez betegségenként változó.

Ha nincs ismert betegség, vagy ismert ok, az első lépés az ionok pótlása. Mind a három iont pótolni szükséges, egyszerre. Kalciumból 4-5 napig napi 1000 mg-t érdemes bevenni (általában 500 mg-sak a tabletták és a pezsgőtabletták, bár van 200 és 300 mg-s is, erre oda kell figyelni) Magnéziumból napi 400-500 mg-ra van szükség, szintén 4-5 napig. Káliumot tablettában nem szabad szedni, mert a szívműködésre rossz hatással bír!!!! A pótlást ételből kell fedezni: a banánban és a mazsolában sok van. (A szervezet majd tudja, mennyit kell ezekből hasznosítani.) Napi 3 x1 adagra van szükség: 1 adag = 1 banán vagy egy kis marék mazsola. Kb 4 napig. Ez egy komplex ionkúra az izmok számára. Kiegészítő segítség lehet, ha B vitamin is kerül mellé, nem véletlenül van sokszor együtt a magnézium és a B 6 vitamin. Ritkán van csak szükség izomlazító, vagy fájdalomcsillapító gyógyszerre. Ilyet önállóan sose kezdjünk szedni, csak orvosi tanácsra!

Figyelem! vesekő hajlam esetén az ionkúra ellenjavallt. Itt is orvosi javaslat szerint érdemes lépni a terápiában.

Ha nincs ismert betegség, és az ionok nem segítenek, érdemes tovább vizsgálni a dolgot, és a talált problémának, betegségnek megfelelő kezelést kezdeni (pl. érbetegség esetén ezt kell kezelni, vízhajtók mellett jelentkező görcs esetén az orvos segít a káliumpótlás megtervezésében, isiásznál annak megfelelő pl. gyógyszeres terápia szükséges, stb... ilyen esetekben a terápia egyénileg eltér, nincs általános szabály.)

 Figyelem!!

Bizonyos betegségek esetén illetve gyógyszerszedés mellett a fenti ionkúra ártalmas is lehet! Ha egyébként nem teljesen egészséges, mindig kérdezze meg orvosát milyen iont és vitamint pótolhat és mit tilos!

Hogyan lehet megelőzni a visszatérő vádligörcsöt?

Fontos szempontok:

- edzés előtt bemelegítés, utána alapos nyújtás (ez egyébként is fontos)

- megterhelőbb edzés után hagyjunk időt a regenerációra

- a kiegyensúlyozott táplálkozás elegendő iont juttat a szervezetbe. Sportcélok esetén olykor pótlás javasolt (ez sportonként, egyénenként változó, sok szempontot szükséges figyelembe venni).

- ha egy ionkúra nem segített, a fentebb már említett kivizsgálás és betegségspecifikus terápia szükséges.

Jó egészséget kívánok! 

Dr. Megyaszai Márta

 Testünket sok-sok idegrost hálózza be, melyek információkat szállítanak. Ezek felelősek az izmok működésének irányításáért, a belső szervek, mirigyek nem tudatos működéséért és az idegrostok viszik a híreket az agy felé: ezért érezzük a bőrön az érintést, a fájdalmat, stb.

Alagút szindróma esetén az ideg nyomódása miatt az információk szállítása elakad.

Minap egy 35 éves hölgy keresett fel erős könyökfájdalom és kisujj zsibbadás miatt, emellett kezét is gyengébbnek érezte. Alig egy éve kezdett edzeni, és a karizom erősítő gyakorlatok hatásának nagyon örült: egyre erősebbnek érezte izmait, és szebbnek látta karjait. A további beszélgetés és az orvosi vizsgálat alagút szindrómára terelte a gyanút, melyet egy ultrahang vizsgálat erősített meg: az erős izom minden egyes mozdulata összenyomja a könyökideget, és ez okozza a panaszokat. Ha tovább terheli edzéssel, tovább rosszabbodna a helyzet…

Lássuk ezt egy kicsit részletesebben.

Minden egyes idegnek van egy területe, amelynek a működéséért felel. Ezért ha egy ideg nyomódik, akkor az az egy terület szenved kárt. Ilyen esetben az ideghez tartozó izom nem tud rendesen megfeszülni (gyengébb, vagy akár átmenetileg lebénul), emellett a bőr érzékelése is romlik azon a bizonyos idegi területen (nem érzi az érintést, de a leggyakoribb: zsibbadás jelentkezik). Az esetek többségében enyhe és múló a probléma, de olykor műtétet igényel.

Néhány gyakori alagút szindróma:

-          Csukló alagút szindróma: a hüvelykujjat, a mutató-és középső ujjakat ellátó ideg nyomódási szindrómája. Legfontosabb tünete az említett ujjak zsibbadása, ami éjjel rosszabb. A kéz megrázásával csökken a zsibbadás. Nagyon sok eltérés okozhatja: közvetlen nyomódás, a hajlító izmok túlerőltetése (akár számítógépes munkával), egyes betegségek (pajzsmirigy betegségek, cukorbetegség, autoimmun betegségek, egyes fertőzések, stb…) és néhány egyébként normális állapot is (terhesség, menopausa…).

-          A felső lapockaideg nyomódása makacs vállfájdalmat okoz.

-          A piriformis izom túlfeszülése isiászhoz hasonló tünetekkel jár, de derékfájás nélkül. Ez a piriformis szindróma. Rossz testtartás is okozhatja.

-          A lábujjak között futó idegek összenyomódása gyakori magassarkú cipő viselésekor.  Nyilalló lábujjfájdalom a fő tünete. (Morton neuralgia)

Érdekességek:

Néhány alagút betegséget aszerint neveztek el, hogy kialakulásának mi a leggyakoribb vagy jellegzetes oka:

-          „honeymoon” bénulás: a csukló alagút tüneteit okozza az ideg könyöktáji nyomódása, amikor az alvó partner feje okoz hosszas nyomódást az idegen.

-          „szombat éji” bénulás: buli után asztalra tett karon ráhajtott fejjel elalvóknál jelentkezhet. A kéz feszítő izmainak gyengülésével jár.

-          „keresztezett láb” szindróma: sokáig keresztbe tett lábbal ülve a láb oldalsó részén futó ideg nyomódik, a lábemelő izmok gyengülhetnek emiatt.

Sokféle alagút szindrómát okozhatnak bizonyos munkák: ez azért alakulhat ki, mert vagy valamilyen nyomódást okoz az idegen közvetlenül, vagy a sokszor használt izom nyomja össze a mellette futó idegrostot. (Kar és kéz alagút szindrómák előfordulnak például: cipekedés, légkalapácsot használók, szerelők, festők, pincérek esetén, de még hosszan lehetne sorolni.)

Nagyon gyakoriak az alagút szindrómák egyes sportoknál, egyre gyakoribbak kondizóknál: az erősödő és megvastagodó izom nyomja az ideget.

Mi a megoldás?

Ha az ok szüntethető, akkor könnyebb dolgunk van.    Emellett különböző fizikoterápiás kezelések adhatók, sokszor gyógytorna is segít, olykor injekcióra van szükség, ritkán pedig műtétre.

Jó egészséget kívánok! 

Dr. Megyaszai Márta

Továbbképzésen voltam a héten. Rendszeresen járunk ilyenekre, hogy az állandóan fejlődő tudomány új eredményeit követhessük, és a mindennapi munkában is alkalmazzuk.

Ezen a tanfolyamon (is) sok információ hangzott el az autoimmun betegségekről. Mindig megdöbbentenek ezek a betegségek: az összetettségük – hogy bármely szervrendszert érinthetnek, és a súlyosságuk- hogy némelyikük halálos lehet.

- Az autoimmun betegségek lényege, hogy az immunrendszer a saját sejteket, szöveteket támadja meg és pusztítja. És ez létfontosságú szerv is lehet, ami súlyos állapothoz vezethet.

- Miért támadja meg saját magát a szervezet? Ezt még nem lehet tudni. Bizonyosan vannak genetikai tényezők a dologban, de valamilyen egyébnek is hozzá kell járulni a kialakulásához. Folyamatosan kutatják mindezt.

- Az autoimmun betegségeknek számos fajtájuk van, attól függően, hogy melyik sejt/ sejtrészlet a támadás célpontja. Vannak olyan típusok, melyeknél csak egy szerv érintett, van ahol sok.

- Az immunrendszer működése nagyon összetett, bonyolult. Nagyon pontosan kell működnie a serkentő (támadó) és a gátló mechanizmusoknak, mindkettő egyenlően fontos. Az ellenséget (baktérium, vírus) meg kell támadni és el kell pusztítani, de egyszer a harcnak le kell állnia, mert túlzott, vagy túl hosszú ideig tartó támadás is károsodáshoz vezet (nem jó dolog a csatamező környékén lakókat is elpusztítani). És fontos rögtön felismerni a sajátot.

Kényes egyensúly tehát az immunrendszer működése, az sem jó a túl erős, és az sem, ha túl gyenge….

Az autoimmun betegségek egyes fajtáiról későbbiekben részletesebben írok.

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

Rengeteg fajta ízületi betegség létezik.

Sokszor nehéz kiigazodni a sok-sok betegség között, pedig az egyes kategóriák segítenek a betegség természetének megismerésében és a megfelelő terápia megtalálásában is.

Lássuk tehát a csoportosítás alapjait:

Alapcsoportok:      Az ízületi betegségek felosztása két fő szempont szerint történhet:

1, (a,) Gyulladásos betegség vagy (b,) nem gyulladásos tipusú.

2, (a,)A szervezet egészét érintő (általános), vagy (b,) csak egy területet érint (helyi) a betegség.

lássuk ezeket részletesebben:

1a,/2a,: gyulladásos betegség, mely az egész szervezetet érinti: ide tartozik többek között a klasszikus sokízületi gyulladás, és más autoimmun betegségek, továbbá a fertőzés után vagy góc miatt kialakuló gyulladásos betegségek (pl. "reaktív" ízületi gyulladások), valamint a köszvény is.

1a,/2b,: gyulladásos probléma, mely csak helyileg jelentkezik: ilyen például a kéz megerőltetésekor keletkező ínhüvelygyulladás. Ilyenkor nem az egész szervezet beteg, csupán az a kis terület. Egy rándulás után a térd is be tud gyulladni, beduzzad, de ez szintén csak a térd helyi betegsége.

1b,/2a,: nem gyulladásos tipusú betegség, mely az egész szervezetet érinti: pl. a csontritkulás (ugyanis a háttérben álló esetleges kalcium és D vitamin hiány nem csak egy testrészre vonatkozik, hanem az egész szervezetre)

1b,/2b,: nem gyulladásos, egy testrész vagy ízület betegsége: a helyi kopásos betegségek: pl. térd artrózis, bütyök, stb.

Mi ennek az értelme?

Akár egy ízület gyulladása hátterében is állhat az egész szervezet érintettsége, márpedig ilyenkor az egész szervezet kezelésére szükség lehet, nem csak az adott ízület kezelésére (pl. krémekkel), mert helyi kezeléssel nem tudjuk megoldani a problémát. Viszont ha ugyanannak az ízületnek a gyulladása csak helyi, akkor nem bombázhatjuk az egész szervezetet felesleges gyógyszerekkel. 

Megjegyzések:

-          általános betegségnél is érdemes helyi kezelést is alkalmazni (pl. gyulladásnál krém, hideg borogatás, jegelés, stb.), ez mindig ad plusz segítséget.

-          a kategóriák között és a kezelési tervben is sok átfedés van, a kezelőorvos vizsgálattal és a leletek figyelembe vételével pontosítja a diagnózist, így lehet legpontosabban a terápiát megtervezni.

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta