Egy korábbi bejegyzésem a fizikoterápiás kezelések alkalmazásáról szólt, hogy melyik kezeléstípus milyen problémák esetén javasolható. Egészségügyi szakemberek és a betegek véleménye is megoszlik arról, hogy egyáltalán használnak-e ezek a kezelések, vagy csak placébó hatásuk van. Ezért utánanéztem a tudományos irodalomban, hogy milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre a fizikoterápia hatásosságára, vagy éppen hatástalanságára vonatokozóan.

Íme: 

Tudományos szempontból akkor tekinthető valami hatásosnak, ha az adott kezelés sokkal több embernek hatásos, mint az összehasonlításként végzett placébó-kezelés. Placébó-kezelés (vagy ál-kezelés) az, amikor például az elektromos kezelés esetén az áramot nem kapcsoljuk be, vagy az ultrahangos kezelésnél a kezelőfej enyhe masszírozó mozgatása megmarad, de ultrahang nem jön ki belőle. Természetesen elegendő embernél el kell végezni a kezelést (és az ál-kezelést is) ahhoz, hogy statisztikailag értékelhető legyen a dolog.

Tehát, ha a szomszédasszony térdfájása csökkent mialatt fizikóra járt, az még nem biztos, hogy attól volt. De ha sokan jártak ilyen miatt kezelésre, és a többségnek csökkent a fájdalma, akkor már gyanús, hogy tényleg hat.

Nézzük a tényeket!

Elektromos kezelések:

A TENS (transcutaneous electric nerve stimulation) kezelés világszerte elterjedt kezelésforma fájdalomcsillapításra. A kezelés során elektródák kerülnek a bőrre, a fájdalmas terület köré, és az elektródák között enyhe elektromos áram fut. Elterjedtsége miatt sokféle tudományos kutatás történt hatékonyságának igazolására. Azonban még így is sokszor statisztikailag nem elegendő beteg vett részt a vizsgálatokban ahhoz, hogy érdemi eredményt lehessen mondani.

Példák:

-          krónikus derékfájás esetén nem született egyértelmű eredmény a hatékonyságot illetően. Szükség lenne még további kutatásokra… A derék funkcióját, működését nem javítja.

-          akut fájdalom esetén egészen jó eredmények születtek: a TENS hatékonynak mutatkozik. Természetesen az erősebb fájdalomra önmagában nem elegendő, inkább más kezelésekkel együtt érdemes alkalmazni. Emellett még mindig szükségesek további bizonyítékok különböző típusú akut fájdalmak esetén.

-          tumoros betegek fájdalmának csillapítására vonatkozó vizsgálatok egy részében nem találtak hatékonyságot, más részükben a kezelés hatékonynak mutatkozott, de nem volt elegendő beteg a vizsgálatban. Tehát nincs szárnyalóan pozitív eredmény, úgy tűnik inkább a hatástalanságot fogják igazolni a vizsgálatok.

-          kopásos térdfájdalomnál a terheléskor jelentkező fájdalmat jobban tudja csökkenteni, mint a nyugalomban is fennálló fájdalmat.

-          Egyes vállfájdalmaknál és csukló-alagút szindrómánál hasznosnak tűnik. Vállfájdalomnál a váll működését nem javítja.

-          Nagylábujj alapízületének fájdalmát egy kutatásban csökkentette. (Kevés az adat)

-          Menstruációs fájdalom esetén hatékonynak tűnik.

Összefoglalva: a TENS többféle fájdalom esetén hasznosnak tűnik, másokban kevésbé. Még szükség lenne további kutatásokra az egyértelmű bizonyítékokhoz.

Ingeráram-kezelés:

Az ingeráram-kezelés az izmok és idegek stimulálására alkalmas. Elektromos árammal történik, az áram a kezelt izom összehúzódását okozza (tehát izommozgást eredményez).

A bizonyítékok:

- Stroke (agyvérzés, de leginkább isémiás agyi keringészavar) esetén segít a mozgás-rehabilitációban, azaz segíti az átmenetileg, vagy részlegesen lebénult izmok működésének javítását, visszaállítását. Gyakorlatilag akkor is segít az izmot edzeni, amikor annak beidegzése még nem tökéletes.

- Nem megfelelően működő izmok edzésére alkalmas, legtöbbször a hagyományos gyógytorna mellett.

- Inkontinencia kezelésére vannak bizonyítékok, de még továbbiakra is szükség lenne.

Iontoforézis:

Az iontoforézis során az elektromos kezelés egyes hatóanyagok bőrbe juttatását segíti (krémek, stb.)

Nagyon kevés kutatási eredmény áll rendelkezésre: kopásos térdfájdalom esetén segített a fájdalomcsillapításban, egy másik vizsgálat szerint ultrahangos kezeléssel kombinálva hatékonyabb. Igazi következtetés levonásához kevés az adat. Az viszont bizonyított, hogy egyes hatóanyagok biztosan bejutnak a bőr mélyebb rétegeibe az iontoforézis által (ibuprofen, indometacin, stb)

Interferencia kezelés:

Szintén elektromos kezelés. Speciális áramforma használatát jelenti. Egy 2004-es vizsgálat szerint a csukló-alagút szindrómában hatásos. Emellett bizonyos ödémákat csökkenteni képes, segíti az izom-ín és szalag regenerációt. Van olyan kutatási eredmény, mely szerint a máj regenerációját is segíti egyes esetekben, nem ismert, hogy ez a hatás milyen módon jön létre.

Angol nyelvterületen a TENS és ingeráram kezeléseken túl más elektroterápiát ritkábban használnak, ezért ezekről kevés érdemi kutatás áll rendelkezésre. Pedig az itt elemzett elektromos kezeléseken túl még van számos…

Ultrahang kezelés:

Az ultrahang kezelés során a kezelőfej ultrahangot bocsát ki, a kezelőfejet a kezelendő területen óvatosan mozgatja a kezelő. Az ultrahang kezelést többek között izmok, feszes, merev szövetek lazítására, ízületi meszesedés lassítására, ízületi fájdalomcsillapításra alkalmazzuk.

Lássuk a tényeket:

-          térdízületi kopás esetén a fájdalmat csökkenti, de az ízület működését nem javítja,

-          akut bokarándulásnál is végeztek vizsgálatokat, itt nem találták hatásosnak az ultrahang kezelést,

-          krónikus derékfájásnál nem találták különösebben hatékonynak,

-          más betegségek eseteire nagyon kevés információ áll rendelkezésre, melyek alapján következtetést nem lehet levonni, további kutatásokra lenne szükség.

Lökéshullám kezelés:

Korábban leginkább pl. vesekövek szétzúzására használták, csak később kezdték alkalmazni mozgásszervi betegségek esetén. Mozgásszervi szempontból leggyakrabban teniszkönyök, golfkönyök, sarkantyú, Achilles és más inak bántalmának kezelésére alkalmazzák. Ezekben a betegségekben hatékonynak találták. Ezekben, és más betegségekben is intenzív kutatások folynak.

Példa: talpi sarkantyú okozta fájdalomnál 240 beteget vizsgáltak a lökéshullám terápia hatékonysága szempontjából. A betegek fele kapott kezelést, másik fele nem (placébó). A kezeltek 69%-a javult, a placébós csoportban 34 %-uk lett jobban.

Mágnes terápia:

Nyakfájásnál végzett vizsgálatok esetén van pozitív tendencia (de nem jelentős a különbség) a palcébóhoz képest. Kopásos térdfájás esetén 636 beteg vizsgálata történt, a mágnes kezelés hatékonyabb volt, mint a placébó. Korábbi feltételezés szerint a törések gyógyulását segíti, ez sok esetben jelentette mágneskezelés kiírását, Azonban ezt a hatást a kutatások nem tudták egyértelműen igazolni. Az ízületi protézisek kilazulása esetén viszont hasznosnak bizonyult.

Lézer kezelés:

Kopásos térdfájásnál nagyon kis hatást mértek placébóhoz képest. Sokízületi gyulladás okozta fájdalom esetén a lézer kezelés csökkentette a fájdalmat (de a betegséget nem gyógyítja).

Összefoglalásul:

Több fizikoterápiás kezelésnél látható pozitív tendencia, de számos esetben nem hatékonyabb a placébónál. Fontos tudni, hogy a legtöbb kezelés esetén nincsen elég adat az igazán releváns véleményalkotáshoz.

Ebben a bejegyzésben nem írtam le az összes létező kutatási eredményt. A fontosabb, több beteg megfigyelésével keletkezett eredményekből áll itt néhány.

Honnan származnak az adatok?

Orvosi tudományos irodalomból, melyek pl. a Pubmeden találhatók és továbbképzési anyagokból. A legkomolyabb összefoglaló tudományos anyagok, melyek sok-sok önálló kutatás eredményét foglalják össze a Cochrane adatbázisban kereshetők. Sokszor előfordul ugyanis, hogy egy-egy kutatási eredmény merőben eltér egy máshol végzettől. Ezért legjobb sok eredményt átlagolni, úgy keletkeznek a legrelevánsabb adatok.

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta