Manapság a legtöbb munka számítógép mellett ülve végezhető. Az állandó statikus testhelyzet azonban negatív következményekkel is jár. A hátfájás gyakori, sokak által ismert ülőmunkás panasz, de számos más probléma előfordulhat. Lássuk ezeket! És azt is, hogy hogyan lehet kivédeni őket.

Az ülőmunka során a test pozíciója megváltozik, ráadásul ezt a testhelyzetet hosszabb időn át kell megtartani. A fej kissé előrehajtva, a vállak előrecsúszva. A gerinc helyzete más és más lehet. Gyakori, hogy a nap elején még kihúzott gerinccel ülünk, majd a nap végére a gerinc izomzata elfárad és a derék és a hát hátragörbül, a vállak pedig előre esnek.

Mi történik ilyenkor az izmokkal?

A hát és a lapockák közötti izmok megnyúlnak, gyengülnek, a csuklyásizom és a mellizmok túlfeszülnek. Az izmok tehát nem működnek arányosan, harmonikusan. Az izom-egyensúlyban bekövetkező zavar fájdalomhoz vezet. A csuklyásizom feszes, érzékeny, benne csomók keletkeznek (természetesen ilyen mástól is lehet). A hátfájást a megváltozott test-statika és a gyengülő izmok okozzák. Ilyenkor jólesik a feszes, csomós izmoknak a masszázs, de a hátfájást sokszor nem oldja meg (véglegesen).

Mi a teendő?

A fentiekből következik, hogy a túlfeszülő izmokat hasznos lazítani, nyújtani (mellizmok, csuklyásizom) és masszírozni (csuklyásizom). A gyengülő izmokat pedig erősíteni kell tornával: a mély hátizmokat gerinctornával, a lapockák közötti izmokat lapockazáró gyakorlatokkal. Sok gyakorlat akár a munkahelyen is elvégezhető (akár ülve).

Természetesen a szervezetnek a legjobb, ha hetente legalább 4 napra jut valamilyen sport, ami az egész testet átmozgatja.

Milyen egyéb problémákat okoz az ülőmunka?

A billentyűzet használata igénybe veszi az ujjak inait, a csuklót, könyököt. Az egér használat úgynevezett „egérbetegséget” okozhat, ínhüvelyproblémákat, könyökfájdalmat, alagút szindrómát. Ezeket már nehezebb kivédeni, van, aki érzékenyebb és könnyen kialakul nála ilyen, van, akinek soha sincs baja. Természetesen minél többet dolgozik a kéz és minél kevesebbet pihen, annál valószínűbb. Az időszakos pihentetés tehát segít, valamint a nyújtó, lazító gyakorlatok.

Ha már kialakult a baj, pihentetésre, fájdalomcsillapító krémekre vagy pakolásokra, borogatásra, néha gyógyszeres kezelésre lehet szükség. Előfordul, hogy más hátteret is keresni kell, ezért további vizsgálatokat kér az orvos: például gócvizsgálatokat, vagy labort.

Az egyszerű, enyhe panasza hamar oldódik, makacs esetben érdemes szakember segítségét kérni.

Ami még segít a megelőzésben:

-          ergonomikus munkaterület kialakítása: a szék, asztal megfelelő magassága (teljes talp a talajon, térdek kb. derékszögben, vállak lazán, könyök derékszögnél kicsit nyújtottabb állapotban, fej egyenesen, monitor a szemmagasságban), kényelmes szék, megfelelő billentyűzet és egér, stb.

-          ki lehet próbálni labdán ülni, ez sokak számára nagyon hasznos, kényelmes, de az állandó instabil felületet néhányan nem bírják. (Ilyenkor váltogatni is lehet a székkel, vagy nem is kell az a labda). Vannak olyan gerincbetegségek, melyeknél nem szerencsés a labda használata, erről az orvos adhat tájékoztatást.

-          Egyes munkahelyeken állítható magasságú asztalok is vannak, melyeknél állva is lehet dolgozni, nem csak ülve.

Megjegyzés: itt nem írtam az ülő életmódból, kevés mozgásból adódó egyéb betegségekről, pl. szív-érrendszeri bajokról, stb.

Jó egészséget kívánok! 

Dr. Megyaszai Márta