Nagyon sok jót hallunk a gyógyfürdőkről, de felmerülhet a kérdés, hogy valóban hatnak-e, és hogyan. Rengeteget olvashatunk a gyógyfürdők csodás hatásairól, de arról már kevesebbet, hogy valóban többet tud-e a gyógyvíz, mint ha egy egyszerű klóros vízzel töltött medencében áztatjuk magunkat. Mozgásszervi problémák szempontjából nézzük meg most ezt a kérdést.
Hazánk rendkívül gazdag gyógyvizekben. Gyógyfürdőinket magyarok és külföldiek is előszeretettel keresik fel. A gyógyfürdőkultúra azokban az országokban egyértelmű, ahol sok gyógyvíz van, így a kutatásban is ezek az országok jeleskednek. Magyarországon kívül például Törökország, stb. A kevés termálvízzel büszkélkedő országok (is) csak akkor hiszik el hivatalosan, hogy működnek a gyógyvizek, ha megfelelő bizonyítékot látnak erre.
Mit nevezünk gyógyvíznek?
Az olyan ásványvizet, melynek gyógyhatását bizonyították. Ásványvíz pedig az a víz, melyben legalább 1 gramm oldott ásványi anyag van literenként. A termálvíz olyan víz, mely feltörésénél 20 fok feletti hőmérséklettel bír.
A víz gyógyhatásai
A csapvíznek is van hatása, mely fizikai tényezőkön alapszik. Melyek ezek?
- a hidrosztatikai nyomás azt jelenti, hogy a víz mélyebb rétegében nagyobb a nyomás, mint fentebb. Így tudja a víz például a láb vénáiból a vért felfelé préselni, javítva ezzel a vénás keringést. Az így visszapréselt vérmennyiség miatt a veseműködés is fokozódik, több vizelet ürül, az egész tehát vízhajtóként működik.
- a felhajtóerő miatt könnyebb a vízben való mozgás. Számos mozgásszervi probléma esetén könnyebben megvalósítható a vízi torna, mint a szárazföldi.
- a víz ellenállása nagyobb, mint a levegőé, ezért számos vízben végzett gyakorlat nehezebb és jobban erősít /edz, mint a szárazföldön.
- a víz hőmérséklete is fontos. A meleg vízben ellazulnak az izmok, szövetek. Így az izomfeszülés okozta fájdalmak, görcsök oldódnak, az ízületek könnyebben mozognak. A hideg víz viszont stimulál.
Mindezek a hatások tehát csapvízzel is elérhetők.
Miben több egy gyógyvíz?
Felszívódnak-e a gyógyvízben oldott ásványok a bőrön keresztül?
Valamennyi igen. Több kísérlet is történt ennek bizonyítására. Egyik ilyen vizsgálatban egereket fürdettek kénes vízben, majd bőrmintában nézték a kén jelenlétét. Meg is találták. Emberektől ilyen kutatás miatt bőrmintát nem vesznek, de lehet nézni a vizeletben ürülő anyag mennyiségét, ezt tették radonos víz esetén. Itt kevésbé volt egyértelmű az eredmény. Tehát néhány anyag felszívódik, mások kevésbé.
De vajon ami felszívódik, annak van orvosi terápiás hatása?
A bőr szöveteiben egyértelműen van. Első bizonyíték a kénes vízre volt: bizonyos bőrsejtek működése megváltozik a gyógyvíz hatására (ún. Langerhans immunsejteké). A szénsavas víz a bőr kapillárisainak működését változtatja meg: keringésjavító hatása miatt (is) javasolhatjuk a szénsavas fürdőt. A gyógyfürdők számos bőrbetegség esetén hasznosak (pl. a sós víz pikkelysömör esetén – ez persze lehet tengervíz is.)
És a bőrnél mélyebben fekvő területeken van hatása a felszívódott anyagnak?
Nincsenek még pontos mérések arra vonatkozóan, hogy:
- milyen mélyre juthat egy anyag, és
- ott hogyan hat és
- ehhez milyen dózisra van szükség.
Szóval az előző kérdésre nincsen még válasz.
Vannak viszont kutatási eredmények más megközelítésben:
Kopásos ízületi betegségben szenvedők egyik részét csapvízben, a többieket gyógyvízben fürdették. A gyógyvízben fürdők panaszai jelentősebben csökkentek, mint a csapvizes társaságé. Egyik hazai gyógyvízben való fürdőzés számos laborértéket (vérvételi eredményt) nagyobb mértékben és tartósabban módosított, mint a sima csapvíz.
Vajon mi hat ilyenkor?
Feltételezik, hogy a fizikai és a kémiai (azaz a víz összetételéből, ásványtartalmából adódó) hatások összességéről, kölcsönhatásokról és reflexes hatásokról van szó. Ez tehát feltételezés. A pontos hatás ma még nem ismert, de a kérdésre folyamatosan kutatják a választ.
Addig is honnan tudjuk, hogy tényleg hatnak a gyógyfürdők?
Például onnan, hogy ha hivatalosan is van gyógyfürdő minősítése egy helynek, az csak úgy lehet, ha a gyógyhatást bizonyították (lásd a gyógyvíz fogalma előbb.)
Orvosi szempontból sosem az a bizonyíték, ha a szomszédasszony jobban lett a víztől, hanem ha sok ember jobban lett. Tehát a statisztika. Vagyis, ha 100 ember fürdik csapvízben és 100 pedig gyógyvízben, akkor tudjuk azt mondani, hogy bizonyítottan gyógyít a gyógyvíz, ha sokkal többen lesznek jobban az ebben fürdőzők közül. A csapvízben is jobban lehet lenni valamennyire, annak fizikai hatásai miatt.
Van ilyen bizonyíték?
Szerencsére sok gyógyvízzel készültek már nagy volumenű kutatások, csapvizes összehasonlításban (Magyarországon is, és külföldön is az ottani vizekkel). Ha nem is ilyen nagy kutatások, de a többi gyógyvízzel kapcsolatban is voltak bizonyító vizsgálatok, másként nem is lehet ezeket gyógyvíznek nevezni hatóságilag/ hivatalosan.
Érdemes kipróbálni néhány gyógyvizet, hogy saját magunk győződjünk meg a hatásáról, még akkor is ha egy esetből nem lesz statisztika!...
Ebben a bejegyzésben nem írtam arról, hogy:
- mi mindenre jók a gyógyvizek,
- milyen ellenjavallatai vannak a gyógyvízben való fürdőzésnek (mert vannak!)
- melyik gyógyvíz milyen betegségre jó.
Ezért mindig fontos megkérdezni a kezelőorvostól, hogy egyénre szabottan mi ajánlott.
Jó egészséget kívánok!
Dr. Megyaszai Márta