Mozgásban tart! Mozgás életmódról és mozgásszervi betegségekről mindenkinek

Mozgasszervi blog

Mozgasszervi blog

Gyógyfürdők

Tényleg hatnak?

2017. április 17. - Márta Megyaszai

Nagyon sok jót hallunk a gyógyfürdőkről, de felmerülhet a kérdés, hogy valóban hatnak-e, és hogyan. Rengeteget olvashatunk a gyógyfürdők csodás hatásairól, de arról már kevesebbet, hogy valóban többet tud-e a gyógyvíz, mint ha egy egyszerű klóros vízzel töltött medencében áztatjuk magunkat. Mozgásszervi problémák szempontjából nézzük meg most ezt a kérdést. 

Hazánk rendkívül gazdag gyógyvizekben. Gyógyfürdőinket magyarok és külföldiek is előszeretettel keresik fel. A gyógyfürdőkultúra azokban az országokban egyértelmű, ahol sok gyógyvíz van, így a kutatásban is ezek az országok jeleskednek. Magyarországon kívül például Törökország, stb. A kevés termálvízzel büszkélkedő országok (is) csak akkor hiszik el hivatalosan, hogy működnek a gyógyvizek, ha megfelelő bizonyítékot látnak erre.

Mit nevezünk gyógyvíznek?

Az olyan ásványvizet, melynek gyógyhatását bizonyították. Ásványvíz pedig az a víz, melyben legalább 1 gramm oldott ásványi anyag van literenként. A termálvíz olyan víz, mely feltörésénél 20 fok feletti hőmérséklettel bír.  

A víz gyógyhatásai

A csapvíznek is van hatása, mely fizikai tényezőkön alapszik. Melyek ezek?

- a hidrosztatikai nyomás azt jelenti, hogy a víz mélyebb rétegében nagyobb a nyomás, mint fentebb. Így tudja a víz például a láb vénáiból a vért felfelé préselni, javítva ezzel a vénás keringést. Az így visszapréselt vérmennyiség miatt a veseműködés is fokozódik, több vizelet ürül, az egész tehát vízhajtóként működik.

- a felhajtóerő miatt könnyebb a vízben való mozgás. Számos mozgásszervi probléma esetén könnyebben megvalósítható a vízi torna, mint a szárazföldi.

- a víz ellenállása nagyobb, mint a levegőé, ezért számos vízben végzett gyakorlat nehezebb és jobban erősít /edz, mint a szárazföldön.

- a víz hőmérséklete is fontos. A meleg vízben ellazulnak az izmok, szövetek. Így az izomfeszülés okozta fájdalmak, görcsök oldódnak, az ízületek könnyebben mozognak. A hideg víz viszont stimulál.

Mindezek a hatások tehát csapvízzel is elérhetők.

Miben több egy gyógyvíz?

Felszívódnak-e a gyógyvízben oldott ásványok a bőrön keresztül?

Valamennyi igen. Több kísérlet is történt ennek bizonyítására. Egyik ilyen vizsgálatban egereket fürdettek kénes vízben, majd bőrmintában nézték a kén jelenlétét. Meg is találták. Emberektől ilyen kutatás miatt bőrmintát nem vesznek, de lehet nézni a vizeletben ürülő anyag mennyiségét, ezt tették radonos víz esetén. Itt kevésbé volt egyértelmű az eredmény. Tehát néhány anyag felszívódik, mások kevésbé.

De vajon ami felszívódik, annak van orvosi terápiás hatása?

A bőr szöveteiben egyértelműen van. Első bizonyíték a kénes vízre volt: bizonyos bőrsejtek működése megváltozik a gyógyvíz hatására (ún. Langerhans immunsejteké). A szénsavas víz a bőr kapillárisainak működését változtatja meg: keringésjavító hatása miatt (is) javasolhatjuk a szénsavas fürdőt. A gyógyfürdők számos bőrbetegség esetén hasznosak (pl. a sós víz pikkelysömör esetén – ez persze lehet tengervíz is.)

És a bőrnél mélyebben fekvő területeken van hatása a felszívódott anyagnak?

Nincsenek még pontos mérések arra vonatkozóan, hogy:

-         milyen mélyre juthat egy anyag, és

-          ott hogyan hat és

-          ehhez milyen dózisra van szükség.

Szóval az előző kérdésre nincsen még válasz.

Vannak viszont kutatási eredmények más megközelítésben:

Kopásos ízületi betegségben szenvedők egyik részét csapvízben, a többieket gyógyvízben fürdették. A gyógyvízben fürdők panaszai jelentősebben csökkentek, mint a csapvizes társaságé.  Egyik hazai gyógyvízben való fürdőzés számos laborértéket (vérvételi eredményt) nagyobb mértékben és tartósabban módosított, mint a sima csapvíz.

Vajon mi hat ilyenkor?

Feltételezik, hogy a fizikai és a kémiai (azaz a víz összetételéből, ásványtartalmából adódó) hatások összességéről, kölcsönhatásokról és reflexes hatásokról van szó. Ez tehát feltételezés. A pontos hatás ma még nem ismert, de a kérdésre folyamatosan kutatják a választ.

Addig is honnan tudjuk, hogy tényleg hatnak a gyógyfürdők?

Például onnan, hogy ha hivatalosan is van gyógyfürdő minősítése egy helynek, az csak úgy lehet, ha a gyógyhatást bizonyították (lásd a gyógyvíz fogalma előbb.)

Orvosi szempontból sosem az a bizonyíték, ha a szomszédasszony jobban lett a víztől, hanem ha sok ember jobban lett. Tehát a statisztika.  Vagyis, ha 100 ember fürdik csapvízben és 100 pedig gyógyvízben, akkor tudjuk azt mondani, hogy bizonyítottan gyógyít a gyógyvíz, ha sokkal többen lesznek jobban az ebben fürdőzők közül. A csapvízben is jobban lehet lenni valamennyire, annak fizikai hatásai miatt.

Van ilyen bizonyíték?

Szerencsére sok gyógyvízzel készültek már nagy volumenű kutatások, csapvizes összehasonlításban (Magyarországon is, és külföldön is az ottani vizekkel). Ha nem is ilyen nagy kutatások, de a többi gyógyvízzel kapcsolatban is voltak bizonyító vizsgálatok, másként nem is lehet ezeket gyógyvíznek nevezni hatóságilag/ hivatalosan. 

Érdemes kipróbálni néhány gyógyvizet, hogy saját magunk győződjünk meg a hatásáról, még akkor is ha egy esetből nem lesz statisztika!... 

Ebben a bejegyzésben nem írtam arról, hogy:

-          mi mindenre jók a gyógyvizek,

-          milyen ellenjavallatai vannak a gyógyvízben való fürdőzésnek (mert vannak!)

-          melyik gyógyvíz milyen betegségre jó.

Ezért mindig fontos megkérdezni a kezelőorvostól, hogy egyénre szabottan mi ajánlott.

Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mozgasszervi.blog.hu/api/trackback/id/tr9012432813

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2017.04.19. 19:09:34

Érdekelt a téma, ezért idenéztem. Gratulálok, tökéletes választ kaptam a kérdésemre.

Privateer 2017.04.19. 19:09:40

Egri termálfürdő vize tudtommal hat a csontokra is. Hát tapasztaltam, mert 35 évesen az összes létező csontról tudomásom volt. Annyira fájt mindenhol. Ha jól sejtem pont a kalcium beépülés miatt is jó az Egri víz. Pedig nem is órákig áztattam magam a vízben. Benne lévő ásványi anyagtartalom miatt mindenképpen beszélhetünk hatásokról.

Hórukk 2017.04.19. 19:09:48

Én is szeretek meleg vízben ücsörögni, de az mindegy, hogy "gyógyvíz" vagy sem. A gyógyvízzé nyilvánítás nem úgy megy, hogy sok ezer ember fürdik részben "gyógyvízben" részben meleg csapvízben, anélkül hogy az eltérő színt vagy az illatot észlelni tudnák...

rooklin 2017.04.19. 19:10:18

Én továbbra sem tudom elhinni, hogy tényleg van számottevő különbség. Egyszerűen nehéz elképzelnem, hogy ezek a random, vízbe beleoldódott anyagok egy amúgy is elég ködös mechanizmuson keresztül még pont gyógyhatásúak is lennének. De szeretnék meggyőződni az ellenkezőjéről, vagy legalább annyira eloszlatni a kétkedésem, hogy akár csak placebóként működjön :)

Be tudsz linkelni néhány forrást az állítások mellé? Főleg az ízületi témában, a bőr nem izgat túlságosan, azt még el is hiszem. Publikációkra gondolok elsősorban, és az se baj, ha paywall mögött van, van ismerősöm aki hozzá tud férni szinte minden komolyabb kiadó cikkeihez.

Csak hogy lássam, mekkora mintákon nézték, mekkora hatást észleltek mekkora szórás mellett: 1%-kal érzi magát jobban a gyógyvizes csoport, vagy 50-nel, stb. Hiszen az, hogy statisztikailag kimutatható különbség van, csak akkor igazán érdekes, ha az egyben a gyógyfürdőbe eljutás fáradalmainál lényegesen nagyobb :)

Macskond 2017.04.19. 19:10:53

Akkor én most tennék egy strigulát a "valóban hatnak a gyógyvizek" mellé, saját tapasztalás alapján.
A kiinduló állapot: Egyáltalán nme hittem ebben, soha semmi következményét nem tapasztaltam a gyógyvizben ázásnak. Azaz "hitéleti" alapon inkább a "nem hiszek benne" volt a kiinduló állapot.
Trauma: Gyerek által fellocsolt vizes lépcsőn elcsúszás -> gerinc megütése a lépcső élén
Következménye : járás csak nagy fájdalom árán, kicsi lépésekben.
Kenőcsözés, masszirozás nem használt.
Ami használt: Kiskunmajsai gyógyvizben fürdőzgetés, néhány órán keresztül.
Ha nem magamon tapasztalom, én magam sem hinném el másnak.
Itt sem várom hogy bárki elhigyje. (azért sem írom úgy hogy elhiggye)
A fürdő után a fájdalom csökkent (nem szűnt meg teljesen) de képes voltam rendes lépésekkel járni.
A teljes elmúlás még másfél hétig tartott. A fürdőzés kb 60-70%-ban segített, ami nagyon nagy szó volt, úgy hogy előtte 3 napig szenvedtem, bármi javulás nélkül.

datam 2017.04.19. 19:12:11

A medencék vizében NINCS KLÓR! 0, nuku, nyista. Hypo és sósav megfelelő arányú keverékét használják a víz fertőtlenítésére és algamentesítésre. És igen, a gyógyvízben is van.

Márta Megyaszai 2017.04.19. 19:15:31

@Hórukk: Köszönöm megjegyzését! Igen, nagyon nehéz rendes kutatást végezni, ha a víz illata is más. A vízben ülő páciens legtöbbször tudja, hogy gyógyvízben, vagy csapvízben ül, és ez bizony befolyásolhatja a véleményét...

Márta Megyaszai 2017.04.19. 19:25:54

@rooklin: Nagyon köszönöm a kommentet! A gyógyvízben lévő hatóanyagokat illetően még semmilyen pontos adat nincs arra vonatkozóan, hogy mi, mennyire juthat el egyáltalán az ízületekig és ha el is jut, ott mit csinál. Kutatások tekintetében általában 30-150 közötti számú pácienssel dolgoztak, de van nemzetközi kutatás radonos vízzel, ami több mint 600 beteget érintett. Orvosi kutatások szempontjából értelmes cikkeket a pubmeden érdemes keresni (angol nyelven). Google keresőbe Pubmed, a pubmed keresőbe a balneotherapy-t kell beírni, itt lehet szemezgetni. Magyarországon Bender Tamás professzor (és munkatársainak) cikkei jó kiindulást jelentenek. Hazai gyógyvizeknél csak néhánynál volt igazi kutatás eddig, de sok folyamatban van. A tudományos kutatásoknál meg van határozva, hogy mit nevezhetünk "szignifikáns" azaz jelentős különbségnek, tehát ha csak egy-két emberrel több érez javulást az még egyenlő a placébó hatással, ha már sok (ez a vizsgálatban részt vevők számától nagyban függ), az már több mint placébó hatás.

Márta Megyaszai 2017.04.19. 19:30:12

@datam: Köszönöm a kommentet. Azonban nem véletlenül él a klóros víz kifejezés, ugyanis a hypo nem más mint hypoklórossav, tehát a klór egyik vegyülete/oldata. És valóban a legtöbb uszodavegyszer klór alapú. Érdemes rákeresni az uszodavegyszer, folyékony uszodavegyszer, medence vegyszerezés, medence tisztítás címszavaknak.

Márta Megyaszai 2017.04.19. 19:32:44

@Privateer: Köszönöm a megjegyzést. Igen, ez a legjobb, ha az ember jobban lesz a gyógyvízfürdő után!

Márta Megyaszai 2017.04.19. 19:35:48

@Macskond: Köszönöm, hogy egy saját tapasztalatot olvashattam! Nagyon jó, hogy jobban lett (bárhol is tartanak a tudományos kutatások)...

cardiobascuralis 3 2017.04.19. 19:53:35

A hidrosztatikai nyomást felejtsük el, teljesen függőlegesen álló átlagméretű ember esetében is kevesebb mint 0,15 atmoszféra a talp és a nyal között, nyakig merülve. Jelentéktelen.

A gyógyvizet meg azért nevezik gyógyvíznek, mert évszázadok vagy évezredek tapasztalata alapján gyógyhatású.
Az emberek nem hülyék.

(És az ivógyógyvizekről még szó sem volt.)

Márta Megyaszai 2017.04.19. 19:59:30

@cardiobascuralis 3: Köszönöm a megjegyzést. Lehet, hogy jelentéktelen a hidrosztatikai nyomáskülönbség számszerint, de élettanilag mégis működik. (Magyarul hidrosztatikai nyomás -élettan címszavakkal lehet utánajárni, angolul több minden elérhető, pl. érdekes tudományos cikk human physiology in aquatic environment (head-out water immersion=HOWA) címszavakkal).

rooklin 2017.04.20. 21:11:37

@Márta Megyaszai: Köszi Márta, elkezdek keresgélni a Pubmeden. Amúgy nagyon jó a blogod, visszaolvastam pár cikket, és tetszik az összeszedett stílusod.

Márta Megyaszai 2017.04.20. 21:17:12

@rooklin: Köszönöm! Hasznos keresgélést kívánok!
süti beállítások módosítása