Sokak számára ismerős, hogy egy rossz foggyökér, egy krónikusan gyulladt mandula akár mozgásszervi fájdalmat, gyulladást is okozhat. Az akut, de főleg a krónikus ízületi panaszok hátterében gyakran góc áll.
Mik ezek a gócok és hogyan tudjuk felismerni, hogy ez a baj forrása?
Mi a góc?
Amikor a szervezet valamelyik részén (főleg baktériumok okozta) alattomos krónikus gyulladás alakul ki, az góc lehet a test számára. A góc azt jelenti, hogy távoli helyeken tud betegséget okozni. Sokszor a góc maga nem is okoz panaszt, így nem figyelünk fel rá, mert nem jelez a szervezet, hogy itt valami nincs rendben. A gócot fenntartó baktériumok folyamatosan „mérgezik” a szervezetet a keringésen keresztül, és távoli, legérzékenyebb területen okoznak fájdalmat és gyulladást.
Mik ezek a gócok? Hogyan deríthetők ki?
Fogászati góc: például egy foggyökér körüli krónikus gyulladás. Orvosi vizsgálaton túl általában panoráma röntgen (ritkábban CT) szükséges a diagnózisához. Egyes fogorvosok a Voll-féle elektroakupunktúrás vizsgálatot is javasolják a felderítéshez. Terápia. Fogászati kezelés.
Fül-orr-gégészeti góc: leggyakoribb a krónikus mandulagyulladás. Gégészeti vizsgálat, néha garatváladék tenyésztés segít a bizonyításban. Emellett olykor orr-melléküreg röntgen, ritkábban CT vizsgálatot javasolhat a gégész. Terápia: a talált eltérésnek megfelelően eltérő lehet, akár a mandula kivétele is szükségessé válhat.
Urológiai - nőgyógyászati góc: a kismedence területén is előfordulhat krónikus gyulladás. Szakorvosi vizsgálat után a diagnózisnak megfelelő terápiát javasol az orvos, ez lehet például antibiotikus kezelés.
Egyéb gócok:
Tüdő góc. Mellkas röntgen az alapvizsgálat, egyes gyulladásos reumatológiai betegségek kivizsgálásának és gondozásának is részét képezi a mellkas röntgen.
Hasi góc: hasi ultrahang vizsgálattal például krónikus epehólyag gyulaldásra derülhet fény (vagy egyébre). A terápia lehet gyógyszeres, vagy műtéti, itt is a diagnózisnak megfelelően.
Fontos tudni:
- A makacs (tehát a kezelésekre nem jól reagáló) gyulladásos mozgásszervi panaszok hátterében sokszor érdemes gócot keresni (de nem mindig ez az ok).
- Az alap gócvizsgálatba a fogászat, gégészet, urológia (nőgyógyászat) tartozik. Emellett legtöbbször laborvizsgálat (vérvétel) is történik.
- Ha találnak is gócot, akkor sem biztos, hogy az a fájdalom oka. Sajnos ez előre nem mondható meg biztosan. Csak a góc eltávolítása vagy kikezelése után derül ki, hogy az okozta-e a betegséget. Ha góctalanítás után csökkennek vagy szűnnek a panaszok, akkor utólag elmondhatjuk, hogy valóban az volt a baj forrása.
- Sok esetben a góc nem közvetlen oka a betegségnek, de hozzájárul ahhoz, illetve hátráltatja a gyógyulást és csökkenti a kezelés hatékonyságát. Ezért is jobb megszabadulni tőle.
Góctalanítás után többféle reakció lehetséges:
1, Szerencsés esetben a panaszok gyorsan csökkennek (pár nap, vagy hét alatt).
2, A góc kezelése „megbolygatja” a gócos területet, ezért eleinte fokozódnak a panaszok, majd szűnnek.
3, A panaszok csak nagyon lassan szűnnek, 1-2 (3) hónap alatt.
4, Az ízületi betegségre adott terápia góctalanítás után elkezd hatni.
5, Nem történik semmi változás, de legalább rendbe lett téve a fogunk, stb… ezután már ez nem fog betegséget okozni máshol….
Mozgásszervi betegségeken túl, egyéb problémák hátterében is állhat góc, ezért más szakorvosok is szoktak gócvizsgálatokat kérni (például: bőrgyógyászati betegségek, szív- érrendszeri, és vesebetegségek esetén, néhány allergiás esetben, stb.).
A gócvizsgálat szükségességéről a panaszok és vizsgálattal talált eltérések függvényében a kezelő orvos dönt. Kérdés esetén érdemes nála érdeklődni a javasolt vizsgálatokról.
Jó egészséget kívánok!
Dr. Megyaszai Márta
