Legtöbben kíváncsiak arra, hogy mi zajlik a szervezetben, mi az oka a fájdalomnak. Ezért sokan szeretnének valamilyen képalkotó vizsgálattal betekinteni a szervezet belsejébe a fájdalom hátterének feltárásáért.

Valóban mindig az a legjobb, ha készül valamilyen felvétel? Tényleg az MRI a legjobb?

Ezekre a kérdésekre válaszolok röviden.

Néhány általános szempont:

- A képalkotó vizsgálatok közül mindig azt kell kiválasztani, ami egy betegséggel kapcsolatosan feltett kérdésre leginkább képes választ adni! Ez betegségenként és kérdésenként más lehet.

- a röntgen vizsgálat röntgen-sugárral dolgozik. A sugár a vizsgált területen áthaladva nyomot hagy a filmen. A „sugárfogó” szövetek (például a csont) kevesebb sugarat engednek át, ezért ezek meglátszanak a képen. A röntgen előnye, hogy EGYBEN mutatja az adott területet, áttekintő képet ad és sok esetben éppen erre van szükség, nem pedig a szeletelő képalkotásra. Alkalmas többek között ízületek, csontok állapotának felmérésére, kopások, meszesedés, törések diagnosztizálására, tartási rendellenességek kimutatására és mérésére (fekvő és álló testhelyzetben is lehet röntgent készíteni).  (Terhesség idején röntgen nem készíthető!)

- a CT vizsgálat is röntgen-sugárral dolgozik, de részletes szeletekben ábrázolja a vizsgált területet. A csont és más röntgen-sugárral jól ábrázolható szövet betegségeinek kimutatására képes. Esetenként a porckorongsérvet is ezzel keresik.

- Az MRI mágneses energiával dolgozik. Teljesen más képet ad, mint a röntgen. A sejtek víz- és zsírtartalmában lévő különbségeket láttatja, ezért kiváló mindenféle lágyrész eltérés (ínszakadás, porckorongsérv, szöveti eltérések) valamint gyulladás kimutatására. (Pacemakerrel nem szabad MRI-be menni, ilyenkor más vizsgálatokkal kell a feltett kérdésre választ keresni –pl. ultrahang, CT vizsgálatokkal.)

- Az ultrahang vizsgálat a hang különböző szöveti felszínekről való eltérő visszaverődésén alapszik. (Úgy lát, mint egy denevér.) Elsősorban lágyrész eltérések vizsgálatára kiváló. Egyes problémák kimutatásában jó készülék és tapasztalt vizsgáló kezében sokszor egy MRI-nél is többet ér! Ráadásul a szövetek mozgás közben is vizsgálhatók – ellentétben az összes előző vizsgálattal. Ezt funkcionális vizsgálatnak hívják. Ezzel választ kaphatunk olyan kérdésekre, hogy „miért ennél a mozdulatnál fáj?”, vagy  „mi történik, ha megmozdítom?”

Milyen vizsgálat szükséges egyes betegségeknél?

-          Kopásos, meszesedéses betegségek: első a röntgen

-          Sérülések: törés gyanúnál röntgen, lágyrész sérülés gyanújánál ultrahang vagy MRI

-          Vállfájdalom: az orvosi vizsgálat dönti el, hogy kell-e egyáltalán bármilyen képalkotás. Vannak olyan tünetek, melyek bizonyos betegségeket képalkotó vizsgálat nélkül is egyértelművé tesznek. Így a terápia is pontosan tervezhető. Ilyenkor felesleges a szervezetet bármilyen sugárnak kitenni. Más esetekben szükség van képalkotó vizsgálatra.

-          Térdfájás: kopásos esetben első a röntgen az alapállapot felmérésére, de utána nem kell rendszeresen röntgenezni, ismételten jelentkező panasz esetén sem. Az orvos ítéli meg, hogy mikor kell legközelebb ilyen vizsgálat. Egyéb esetekben (sérülés, rándulás) más vizsgálatok is szóba jönnek (ultrahang vagy MRI).

-          Csípő: ízületi eltérés gyanúja esetén röntgen az első. Ha nem ad elegendő választ, akkor ultrahang képes a gyulladás kimutatására, MRI pedig az ízület mélyén lévő eltérések megtalálására. A csípőfájdalom hátterében sokszor nyáktömlő gyulladás (burzitisz) áll, melynek kimutatására csak ritkán kell bármilyen képalkotó vizsgálat, ezt ugyanis orvosi vizsgálattal könnyen meg lehet találni, és a megfelelő terápia elkezdhető.

-          Derékfájás: bármilyen erős is egy derékfájás, az „egyszerű” derékfájdalomnál nem mindig kell képalkotó vizsgálat. Ugyanis legtöbbször semmi speciálisat nem mutat, főleg olyat nem, ami a terápiát eldöntené. A terápiát ugyanis a panaszok és az orvosi vizsgálattal talált eltérések határozzák meg. Ilyenkor teljesen mindegy, mit mutat a röntgen vagy az MRI, úgyis ugyanazt kell csinálni, amit az orvosi vizsgálat meghatározott. Valamennyi kopás, kisebb-nagyobb meszesedés, akár Scheuermann betegség nyoma, vagy MRI-n porckorong eltérés a legtöbb embernél megtalálható, de ezek régebb óta ott vannak, mint ahogy a panasz elkezdődött…. Fontos! A porckorongsérveknek csak kis hányadát kell műteni. A többi meggyógyul műtét nélkül is. Hogy gyógyul-e egy porckorongsérv, azt a panaszokból és a tünetekből le lehet mérni. Ilyenkor is mindegy, mit mutat az MRI, mert a terápiát nem az határozza meg. DE! ha porckorongsérv gyanú áll fenn és a megfelelő terápiára nem indul el hamar a javulás, akkor felmerülhet a műtét lehetősége is, ilyenkor mindenképpen kell az MRI vizsgálat.

Röntgen és /vagy MRI (CT) szükséges akkor is ha:

-          folyamatosan (éjjel is) nagyon fáj,

-          inkább pihenésre (vagy éjjel) fáj,

-          láz és egyéb tünetek is fennállnak,

-          bizonyos egyéb betegségek, problémák esetén, melyekre orvosa oda fog figyelni

Mi van a leleten, és hogyan értelmezzem?

Fontos tudni, hogy pontosan értelmezni egy leletet/ felvételt csakis a panaszok és az orvosi fizikális vizsgálattal találtak ismeretében lehet. Ezért mindig érdemes, és ne féljünk megkérdezni a kezelőorvost a leletről, mert a panaszt jól ismerő orvos tud legpontosabb magyarázatot adni a felmerülő kérdésekre.

Néhány gyakori eltérés a leleteken:

Röntgen:

Derék:

-          résszűkület= porckorong kopás

-          kisízületi arthrosis (artrózis): a csigolyák hátsó részén lévő kicsi ízületek kopása

-          osteophyta (oszteofita), spondylophyta (spondilofita), kapocsképződés, csőrképződés, perem megnyúlás:  mind meszesedés jelei

-          lordosis (lordózis): a derék normális állapota. Kiegyenesedett, csökkent, vagy fokozott lordózis statikai eltérést jelent.

-          scoliosis (szkoliózis): gerincferdülés

-          olisthesis (olisztézis): csigolyacsúszás

Hát:

-          kyphosis (kifózis): a háti gerinc normális tartása, ha fokozott vagy csökkent, az statikai eltérés.

-          ékcsigolya: lehet csontritkulás, korábbi sérülés, vagy Sheuermann betegség maradványa.

 Nyak:

-          lordosis: ugyanúgy értelmezendő mint a deréknál

-          a többi eltérés is hasonló az elősző szakaszokéhoz.

Térd, csípő, boka:

-          résszükület: kopás jele

-          osteophyta, peremmegnyúlás: meszesedések típusai

-          arthrosis: meszesedés és kopás együttese

MRI:

Gerinc (nyak-derék):

-          hernia disci: porckorongsérv

-          protrusio: porckorong kidudorodás

Térd, és egyéb ízületek:

-          synovitis: gyulladás (tenosynovitis: ínhüvelygyulladás)

-          térd Baker cysta: a térdhajlati tömlőben összegyűlt ízületi folyadék

 Minden eltérés egyénileg értelmezendő.

A javasolt vizsgálatokkal és a lelettel kapcsolatos kérdéseit bátran tegye fel kezelőorvosának!

 Jó egészséget kívánok!

Dr. Megyaszai Márta